OKÉT-megállapodás

- a 2007. év után járó 13. havi illetmény és a 2007-ben előlegszerüen kifizetett havi részletek különbözetének 2008. január 16-án történő rendezése, a sztrájkmegállapodásban foglaltaknak megfelelően.-    a 2008. év után járó 13. havi illetmény havi részletekben történő előlegszerü kifizetése, a sztrájkmegállapodásban foglaltaknak megfelelően,-    az illetményrendszerekben szereplő kötelező előmenetelek megvalósulása, -    a közigazgatás egyes területein a teljesítményértékelési rendszer alapján kifizetésre kerülő összegek, valamint-    a helyi döntésekkel megvalósítható keresetnövelések.

A megállapodás szerint az OKÉT 2008. szeptemberében értékeli majd a közszféra béreinek alakulását, és a reálszint megőrzésére irányuló célkitüzés megvalósulását. Az egyezség részeként az OKÉT a megállapodásba foglalta, hogy 2009-től az eddig tárgyévet követő év január 16-án fizetendő 13. havi illetmény kifizetésére - először 2009. decemberében - tárgyév decemberében kerüljön sor.

Megállapítására került, hogy az OKÉT szükségesnek tartja, hogy a közszféra szektorális érdekegyeztető fórumain további egyeztetésekre kerüljön sor, az FRDÉSZ a tárgyalások során elérte, hogy a fegyveres és rendvédelmi ágazatok érdekegyeztető fórumain a felek további kereseteket érintő intézkedésekről állapodhatnak meg.

A LIGA kezdeményezésére munkavállalói oldal javasolta, hogy az egyezségbe kerüljön, hogy a 2008. évi közszolgálatot érintő központi forrásból finanszírozott bérnövekedés nem szolgálhat indokul létszámcsökkentéshez. A kormány ezt a javaslatot elfogadta.

A 2008.évi OKÉT megállapodás tartalmát a munkavállalói oldal üdvözölte, és az önkormányzati oldal is elismerte, hogy az őket elsősorban érintő finanszírozási struktúrára vonatkozó megállapodás az utóbbi évek gyakorlatához képest igen kedvező. Ennek ellenére az önkormányzati oldal visszautasította a 2007.évi OKÉT megállapodás aláírását.

Az OKÉT alapszabálya azonban lehetővé teszi, hogy így is érvényes, kétoldalú megállapodás szülessen a kormány és a munkavállalói oldal között, ugyanis az önkormányzatok - bár az aláírást visszautasították -, fenntartást a kétoldalú megállapodáshoz nem füztek. Így a törvény által előírt bérfizetési kötelezettségek az önkormányzatokat is, mint munkaadókat teljes mértékben terhelik.