A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF) ülése elsősorban a Legfelsőbb Bíróság két napja meghozott, a szakközépiskolai tanulmányi idő szolgálati időbe történő beszámítására vonatkozó jogegységi döntésével foglalkozott. A december 19-i, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tanácstermében megrendezett ülésen dr. Heiling Ottó alelnök képviselte a Honvédszakszervezetet...
Mint ismeretes, a Lomnici Zoltán által vezetett, hét bíróból álló tanács határozata szerint beleszámít a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe a szakmunkásképzést adó szakközépiskolában töltött tanulmányi idő. Az LB elnöke az ismertetésben elmondta: nem látták indokoltnak, hogy e tekintetben különbség legyen a szakközépiskolában és a szakmunkásképzőben végzett tanulmányok beszámítása között – korábban ugyanis az utóbbiaknál már szolgálati időnek ismerték el ezt az időszakot.
A SZÉF ülésén a munkáltatói oldalt képviselő dr. Piros Attila, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára fontosnak tartotta a határozat megszületését, hiszen ez nemcsak kedvező az állomány számára, hanem tiszta jogi helyzetet is teremt. Ennek kapcsán intenzív munka kezdődik az érintett tárcáknál, hiszen a szolgálati időt újra meg kell állapítani az érintettek esetében. Mint mondta: csak a határőrségnél közel ezer foglalkoztatottnak módosul a szolgálati ideje.
Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke a munkavállalói oldal nevében üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság határozatát, s egyben fontosnak tartotta hangsúlyozni – ez egyben a szakszervezetek sikere is. Utalt Lomnici Zoltán indoklására, mely szerint az eddig született jogerős döntésekben egymástól eltérő értelmezések jelentek meg. Célzott arra is, hogy a minisztériumok felkészülhettek volna az LB ilyen értelmü döntésére, hiszen a végrehajtás jelentős személy- és pénzügyi feladatot jelent a közeljövőben. Feltette a kérdést: honnan lesz fedezet minderre, ugyanis a jövő évi költségvetést már elfogadtak, s tárcák is meglehetősen feszített büdzséből gazdálkodnak.
Az FRDÉSZ elnöke javasolta, hogy az értelmezési pontok azonosítására szakértői bizottságot hozzanak létre, s még ebben az évben meg kell állapítani a szolgálati jogviszonyt – különösen azoknál, akik a kedvező döntés miatt átlépik a huszonötödik szolgálati évet. Álláspontja szerint a gyors és rugalmas ügyintézéssel elkerülhetők a további perek.
Piros Attila államtitkár a bonyolult jogi helyzet feloldása érdekében a prioritást hangsúlyozta: az idő szorításában sem adják fel a reményt, hogy a gyors és pontos feldolgozás eredményeként az érintetteknek nem bíróságon kell szolgálati jogviszonyukat igazolni. Az államtitkár kinyilatkozta, hogy a rendvédelmi szervek aktív állománya vonatkozásában a tárca hivatalból veszi figyelembe az LB határozatát. Ugyanezt viszont sem Kónya Péter, sem dr. Heiling Ottó HOSZ alelnök kérdésére nem tudta megerősíteni a rendészeti szakállamtitkár a Hjt. vonatkozásában. Bár dr. Heiling Ottó a fórumon bejelentette,hogy a HOSZ számára egyértelmü,hogy a határozat a katonákra is vonatkozik, erre hivatalosan a jelen lévő HM jogi szakállamtitkár nem reagált. Ugyanakkor informálisan azt hozták a szakszervezet tudomására,hogy a HM nem kíván az IRM-hez hasonló automatizmust alkalmazni. Ennek tükrében az érintett katonák számára valószínüleg nem marad más megoldás, mint a szolgálati panasz mielőbbi benyújtása.
Az ülés végén a felek megállapodtak, hogy a továbbiakat szakértői bizottságban tisztázzák.
Fotó: Kiséri-Nagy Ferenc
