Farsangi kiránduláson a Hosz székesfehérvári szervezetei

A székesfehérvári Hosz alapszervezetek úgy döntöttek, hogy az „Aktivitás kupa” első rendezvényeként kirándulást szerveznek. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, valamint az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred alapszervezetének tagjai Veszprémből, Székesfehérvárról, Sárbogárdról összefogva február 3-án - nyolcvan fő részvételével – Farsangi kiránduláson vettek részt Mohácson.  

Az időjárás kegyeibe fogadta a tagjainkat Mohács városa gyönyörü idővel, fogadta az idelátogató érdeklődő mintegy húszezer látogatót.

A kirándulás célja volt, hogy a Székesfehérváron szolgálatot teljesítő szakszervezeti tagok és családtagjaik megismerkedhessenek a Mohácsi Történelmi Emlékhellyel és a busójárás hagyományaival. Mohácsi Történelmi Emlékhelyen az alapszervezetek először megemlékeztek a reménytelen küzdelemben, hősies helytállásban elesett kb. 18.000 magyar katonáról, és a tömegsíroknál elhelyezték a Honvédszakszervezet koszorúját. Majd Varga György az emlékpark vezetője ismertette a legfontosabb tudnivalókat. Az első tömegsírokat 1960-ban találták meg, az építési munkálatok 1975-ben kezdődtek. A kopjafákat többek között Kő Pál, Kiss Sándor, a bronz főkaput Pölöskei József ötvösmüvész, a díszkútat Illyés Gyula szobrászmüvész készítették. A Mohácsi csata 450. évfordulója tiszteletére 1976. augusztus 29.-án avatták fel az emlékhelyet.

Az emlékhelyen koncentrikus kört formáló sétányokon járva megismerkedtünk II. Lajos királyunk és Tomori Pál kalocsai érsek szobraival. Elhaladtunk a földre zuhanó, szenvedő lovak szobrai mellett. A könyörtelen tekintetü Szulejmán  szultán hatalmas alakja állított meg bennünket, aki a kötélkosarában tartotta a megfeketedett magyar fejeket. A kopjafák a népi fafaragás leleményes formanyelvén mesélték el a csatavesztést és a magyar történelemben bekövetkezett vérzivataros évtizedeket. A székely lélekharang zúgásával köszöntünk el reménytelen küzdelemben odaveszett hőseinktől.

A program délután Magyarország legnépszerübb farsangi karneváljával, a mohácsi busójárás megtekintésével folytatódott.  

A monda szerint a török uralomtól szenvedő mohácsiak a Mohácsi-szigetre menekültek. Egyik este egy bátor vitéz érkezett közéjük, aki a vezetőjükké vált. A lakók maszkokat, álarcokat öltöttek, az éj leple alatt átkeltek a folyón, majd éktelen lármát csapva, kereplőkkel és fafegyverekkel üzték el a törököket a városból. A busójárást az óta is minden évben megismétlik, igaz, ma már a törökök helyett a telet akarják mielőbb kitessékelni.

Farsangkor előkerültek a hagyományos álarcok és állatbőrök. A mulatság a tetőfokát február 3.-án vasárnap délután érte el, amikor megkezdődött a busófelvonulás.

Szakszervezeti csoportunk a Sokácrévi a busók csónakos átkelését követően a Kóló-téren a farsangi gyülekezőhelyen kezdte meg az ismerkedését a busó csoportok színes, változatos kavalkádjával.A város főutcájában, a népmüvészeti kirakodóvásárban gyönyörködhettünk a helyi kézmüves mesterek alkotásaiban. Közben a Széchenyi téren, színpadi programokat láthattunk.

A Busófelvonulás kezdetére szinte alig maradt hely a városban a felvonulás útvonalán. A Széchenyi téren tagjaink is kivették a részüket a szabadfarsangolás programjából.

Busók a hajókikötőnél vízre bocsátották a farsangi koporsót, mellyel végleg eltemették az idei telet.

A máglyagyújtás a Széchenyi téren óriási érdeklődés mellett zajlott.

A kirándulás programja jól szolgálta, az elesett hősökről történő megemlékezést és a busójárás hagyományainak megismerését.

Fotó: Tóvári Róbert