Élen jár a Hosz - Humán vezetők nemzetközi találkozóján történt

A cseh, lengyel, szlovák és magyar delegációk kölcsönösen tájékoztatták egymást a hadseregeikben történő aktuális ügyekről, változásokról, és több témát is részletesen górcső alá vettek. Így például a hadseregek vezetési és irányítási rendszereit, a katonák, mint állampolgárok és munkavállalók helyzetét, a méltatlansági és etikai szabályzókat, a közszolgálati jelleg változásait, a civilesítés kérdését, a munkakörelemzés módszereit, a személyi állomány utánpótlásának és a toborzásnak a kérdéseit is megbeszélték.

A konferencia második napjának fő témája a „Katona érdekeinek védelme és képviselete, a kérelem, panasz és beadvány elbírálásának rendje” volt, amelyre a Magyar Honvédségben müködő reprezentatív érdekvédelmi szervezetek (BEOSZ, HODOSZ, HOSZ) is meghívást kaptak. A Honvédszakszervezetet dr. Heiling Ottó alelnök képviselte.

A téma felvezetéseként Vilner Péter ezredes tartott előadást, majd a V4 tagállamok delegációi ismertették a saját országaikban meglévő helyzetet. Ezt követően az érdekvédelmi szervezetek mutatkozhattak be. A külföldi humán szakemberek nagy érdeklődéssel figyelték az előadást, hiszen országaikban az aktív katonák képviseletében nem müködik hasonló szervezet, mint a Honvédszakszervezet. Csehországban és Szlovákiában ugyan vannak alulról szerveződő egyesületek, azonban azok tagsága nagyrészt nyugállományú vagy tartalékos katonákból áll. Lengyelországban pedig még egyesület sincs, egy formálisan demokratikusan, úgy nevezett „tiszti gyüléseken”, alakulat szinten megválasztott képviselőkből létrehozott küldöttgyülés választ haderőnemi szinten „dékánokat”, ezt a dékáni testületet hívják a dékánok „Konventjének”, amely megválasztja a Konvent elnökét, aki a védelmi minisztérium főállású alkalmazottjaként látja el a teljes katona állomány képviseletét. Ez a rendszer nagyban hasonlít a honvédségben korábban müködő tiszti-tiszthelyettesi érdekképviseletekhez, de a Konvent minden állománykategória képviseletét ellátja, beleértve a sorállományét is. Katonákat tömörítő szakszervezet egyik országban sem müködik, és a hadseregben nem is müködhet.

Az előadás közben és után számos kérdés merült fel, így különösen a jogsegély szolgálattal, jogi képviselettel, a tisztségviselők jogi státuszával, juttatásaival, a szervezet müködésével, a HM és szakszervezet viszonyával, az érdekegyeztetéssel, a szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Összességében elmondható, hogy – az idő rövidsége ellenére - sikerült jól bemutatni a Hosz tevékenységét, és minimálisan is felkelteni a külföldi humán vezetők érdeklődését az egyesülési jog alapján müködő katonai érdekvédelem iránt. Megállapítható, hogy a Hosz szervezettségét és tevékenységét tekintve továbbra is élen jár a régióban, és valószínüleg Európában is.