Székesfehérváron, április 29-én emlékmű megáldására, búcsúztatására gyűltünk össze. Az emlékművet a II. világháborúban az egykori székesfehérvári Magyar Királyi „SZENT ISTVÁN” 3. honvéd gyalogezred Gyergyószentmiklós határában (Gac-hegyen) 1944. szeptember 7-én elesett 159 katonája tiszteletére készítették.
Több szervezet összefogásával készülhetett el az emlékmü. A megjelent fegyveres testületek képviselői, a Honvédség és Társdalom Baráti Kör képviselői, Gyergyószentmiklós képviselői, az MH 43. hír. és vt.e. Hosz alapszervezet tagjai, és a megjelent érdeklődők előtt mondott emlékeztető beszédet Warvasovszky Tihamér Székesfehérvár polgármestere, majd Spányi Antal római katolikus megyéspüspök és Lachner Pál dandártábornok protestáns tábori püspök áldotta meg Richter János munkáját.
Az ünnepség végén bemutatásra került Szabó József János „Felirat egy tömegsírra” címü emlékkötete is, ami a megemlékezés alkalmából jelent meg.
Mi történhetett?
Az egységet utánpótlásnak küldték a frontra 1944-ben. Ebben az időben az 1921-1923 év között született levente korú fiatalemberek kerültek besorozásra. 1944. szeptember 7-én Gyergyószentmiklós határában a Gac-hegyen pihent meg a század, sajnos örökre hátrahagyva életet, szerelmet! „Meghalni érkezett a fehérvári alakulat hazánk ezeréves határához, sem harcra, sem menekülésre nem volt lehetőségük.” Elmondások alapján az őröket elaltatva lepték meg az alvó katonákat. Sokukat a saját szuronyukkal szúrták a földhöz és három-négy napig is hallotta a falu a haláltusájukat. A falusiak nem tudtak segíteni, mert aki csak közeledett a hegy felé nyomban lőttek rájuk. A faluban akkor csak idős férfiak voltak, vagy gyerekek. A katonákat nekik kellett eltemetni. Ki árulta el és gyilkolta meg a 159 fehérvári katonát? Mindezt megtudhatják, ha elolvassák Szabó József János „Felirat egy tömegsírra” címü emlékkötetét.
Eddig a helybéli gyergyóiak emlékeztek meg minden évben a fehérvári alakulat elestének napján a meggyilkolt katonákról. A szigorú tiltások ellenére mindig gyújtottak gyertyát, ápolták sírjukat. A tömegsír felett 1990-ben állítottak kopjafát, melyen a következő idézetet olvasható:„Jajgatva fogadta testébe őket a föld, mert tudta, hogy az ő gyermekei, kik érte haltak, hogy itt mi megmaradhassunk”.
A megemlékezésen alapszervezetünk részéről harmincan voltak jelen.
Grell Norbert
MH 43. hír. és vt.e. Hosz alapszervezet vezető
Fotó: Bödő Viktória