A LIGA Szakszervezetek alapvető feladatának tekinti, hogy a dolgozók munkabiztonsági és munkaegészségügyi helyzetén javítson. Ennek érdekében stratégiát dolgozott ki, melynek egyik fontos célja, hogy tájékoztassa a munkavédelmi érdekképviseletben résztvevőket a munkaegészségügy és a munkabiztonság aktuális helyzetéről és kérdéseiről. Fórumaként a tavalyi évekhez hasonlóan és az ott leszűrt tapasztalatokra építve 3. alkalommal tartotta meg konferenciáját. A LIGA elnökének részvételével megrendezett május 22-23-i balatonföldvári eseményen ott volt Németh Péter, a Honvédszakszervezet szakértője is...
A konferencia résztvevőit Talabér Zoltán, a konferencia főszervezője, a LIGA elnökségi tagja köszöntötte, majd Gaskó István elnök - megnyitójában - azt hangsúlyozta, hogy a LIGA Szakszervezetek ,,pénzt, paripát, és fegyvert" nem kímélve támogatja a munkavédelmi előírások megvalósulását.
A munkavédelem normatív szabályozásában a 2007. évi konferencia óta eltelt időszakban bekövetkezett változásokról (a 2007. évi CLXI. Törvényben meghatározott feladatokról), valamint a paritásos testületek megalakításának fontossága és a munkavédelmi képviselő választások - volt a témája Borhídi Gábor előadásának. Az érdekképviselet egyik legfontosabb láncszeme a munkavédelem - mondta.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavédelmi bizottsága munkavállalói oldalának ügyvivője után, már a munkavédelmi ellenőrzések gyakorlatáról és tapasztalatairól beszélt Pál Attila. A szakember összefoglalta a rendvédelmi szféra egy 50 mintmunkáltatójánál végzett munkavédelmi ellenőrzések eredményeit.
Az OMMF szervezeti változásai, ebből eredő új feladatai, a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések hatósági feladatai és tapasztalatai, valamint a munkavédelmi információs szolgálatok munkája és a partnerségi mozgalom - volt a címe Papp István előadásának. Az OMMF elnöke - egyebek mellett - elmondta, hogy a szakma a mai napig nem tudta eldönteni, hogy a kockázatértékelés, mint fogalom megfelelő-e. A kockázatértékelésnek az a feladata, hogy tisztában legyünk, hogy a munkahelyen milyen veszélyhelyzetek vannak jelen. A munkahelyi balesetek 95%-nál az a baj, hogy valamilyen emberi gondatlanság (tudatos vagy nem tudatos) miatt következik be. Arról is beszélt, hogy lehet-e Magyarországon olyan munkahelyen, ahol a veszélyforrások miatt 6 órás lehet a napi munkaidő. A kérdés csak az, hogy meg lehet-e vásárolni, lehet-e kompenzálni a munkaidővel a veszélyhelyzeteket?
Elhangzott, hogy 2008.januárjától az OMMF feladatai közé tartozik a munkavédelmi kutatás is.
A munkavédelmi eljárások során nem a hatósági, hanem a tanácsadói szolgálatot szeretnénk tovább erősíteni - mondta.
Az OMMF elnöke - a feketefoglalkoztatással érintettekről - elmondta azt is, hogy a 72.000 feketemunkást, a két halálos balesetet leszámítva ,,sosem érte" baleset.
A munkahelyi balesetek kivizsgálásának módszertanáról Sörös István beszélt. A szakember, aki mellesleg a Honvédszakszervezet elnökségi tagja - a tanulságos példák említése mellett - arról is beszélt, hogy a vizsgálat a helyszín pontos dokumentálásával kezdődik. Elmondta, hogy valamenyi beszerzett adat összevetésével álapítjuk meg a baleset okát, vagy okait. Sörös István szólt a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltéséről, valamint a sérült, hozzátartozó tájékoztatásáról is.
Munkavédelmi és munkaügyi jogviták jogérvényesítésének módszeréről és gyakorlatáról dr. Schnider Marianna, a LIGA Szakszervezetek jogásza tartott előadást. A szakember gyakorlati példákat említve részletesen beszélt a különös eljárási szabályokról, a munkaügyi per speciális szabályairól, így - az egyezségre tett kísérlet, és az ideiglenes intézkedés lehetősége mellett - arról is beszélt, hogy a szakszervezet meghatalmazottként is eljárhat. Schnider Mariann a munkáltatói kárfelelősségről is szót ejtett, a munkáltatói kötelezettségek között pedig megemlítette az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítását, valamint a munka- és az üzemibaleset kivizsgálását is.
A munkavédelmi konferencia második napját ,,A munkavédelem és a munkahelyi stressz" címü előadás nyitotta.
Dr. Plette Richárd - többek között - arról beszélt, hogy a kockázatelemzés során egyre több szó esik a pszichés igénybevételről és a pszicho-szociális kockázatokról.
- A munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményekkel megbirkózzon, vagy saját ellenőrzése alatt tartsa. Tehát a stressz az egyén és környezete közötti nagy feszültség következménye. Az EU teljes dolgozó létszámának csaknem harmadrésézére (41,2 millió ember) hatást gyakorolnak a pszicho-szociális kockázatok - mondta a szakember.
A foglalkozás-egészségügy hatósági felügyeletében bekövetkezett változásokról, és ezek normatív szabályozásáról dr. Bereczki Edit beszélt. A szakértő a konkrét munkaegészségügyi feladatokról, a foglalkozás-egészségügy törvényben rögzített tevékenységéről, majd ezen a területen megemlítette az OMMF főbb célkitüzéseit is.
Ezt követően a konferencián megjelent kiállítók önmagukról beszéltek, majd - zárásként - konferencia tapasztalatait Talabér Zoltán főszervező foglalta össze.