Fókuszban a honvéd szakképzés

A szakképzési projekt országos koordinátora bevezető előadásában azt indokolta, hogy miért fontos ebben az időszakban a honvédelmi és a rendvédelmi szakképzés ügye. Akiknek ebben az ügyben affinitása van, azoknak találkozniuk kell – hangsúlyozta a szakértő, majd arról beszélt, hogy a társadalom elöregedése, az alacsony gazdasági aktivitás, illetve a legális foglalkoztatás is mennyire befolyásolja a szakképzés helyzetét. Ezt követően a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról, valamint a modern szakképzéshez oly fontos, de még hiányzó és inadekvát válaszokról is részletesen szólt.

- Pár évvel ezelőtt a külföldi cégek még a rendkívül jól képzett magyar szakmunkások, szakképzett munkaerő bázisa miatt érkeztek hazánkba. Ugyanakkor ma már szinte nincsenek kifejezetten ,,női szakmák”. A magyar gazdaság jelenlegi rákfenéjévé a képzetlen munkaerő, illetve annak inmobilitása vált. Ha ezt a társadalmi csoportot integrálni tudnánk a munka világába, akkor előreléphetnénk, s végre adekvát válaszokat adhatnánk a társadalmi és gazdasági kihívásokra. Itt lesz nagy szerepe a korszerü hazai szakképzésnek – tette hozzá dr. Szabó Imre.

A szakképzés intézményi átalakítása, a honvéd szakképzés helyzete, a szakember szükséglet – címet viselte dr. Vartman György okl. mérnök őrnagy, az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola szakmai igazgató-helyettese előadásának. Miután az intézményről szóló legfontosabb tudnivalókkal - állomány feltöltöttsége, személyi költségvetési források, az iskolában folytatott át- és továbbképzések, részszakképesítés helyzete - ismertette meg a résztvevőket, arról beszélt, hogy az iskola megfelel minden olyan követelménynek, jogszabályi feltételnek, amely ma előírás.

Az igazgató-helyettes beszélt még a honvéd tiszthelyettes szakképzés belépési feltételeiről, valamint a katonai szakképzés programjainak átalakításáról is.

Ezt követően az Uniós projekt (TÁMOP 2.5.1.), akkreditált felnőttképzés, komplex szervezetfejlesztés a szakszervezetek számára címet viselte Jeszenyi Ildikó előadása. A Hosz szociális és személyügyi ügyvivője – egyebek mellett – szólt a projekt célcsoportjáról, tartalmáról, így a kommunikációs képzések szükségességéről, valamint a tárgyalástechnika elsajátításának fontosságáról.

A Hosz, a HTFSZ és az FRSZ közremüködésével zajló projekt az online fejlesztést, de a mindhárom szakszervezet tagságát érintő belső, szervezeti kurzusokat is magába foglalja majd – tette hozzá az ügyvivő.  

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem helyzete, a felsőfokú képzés igényei, az intézményben folyó felsőfokú akkreditált szakképzések címet viselte dr. Sipos Jenő okl. mérnök ezredes, a ZMNE BJKMF kari dékánja előadásának.

- A kényszerhelyzetben van a katonai felsőoktatás. Folyik a harc a forrásokért, ugyanakkor nagy dilemma, de jelenleg is állami – nem ipari - igény és támogatás van a felsőfokú szakképzésre. A társadalmi érdeklődés még minimális – az itt végzettek helye és szerepe a munkaerő piacon sem tisztázott. Noha a piac nagyon gyors ütemben változik, ennek követéséhez jelenleg az egyetemi karon minimálisan 1-2 év lenne szükséges.

Napjainkban nem oktatásból, hanem pályázatokból lehet bevételeket szerezni – jelenleg ez a kar egyik legfontosabb célja. A hallgatók, az oktatók felkészültsége és a források mellett az adminisztratív és a menedzseri állományt is erősíteni szükséges. A kutatási és fejlesztési tevékenység, a mérnöki munkáé a jövő – hangsúlyozta a dékán.

Dr. Sipos Jenő ezt követően a speciális képzésekről, így a katonai logisztikai és a tüzvédelmi kurzusokról is részletesen beszélt, majd azt emelte ki, hogy azok a képzések, továbbképzések lehetnek 2009/2010-ben sikeresek, amelyek gyorsan tudnak reagálni a piac kihívásaira.

A dékán arról a nagyon friss információról is beszámolt, miszerint országos TISZK-et alapít közösen a ZMNE, az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola, valamint az egyik civil alapítványi szakképző iskola.

A Honvédszakszervezet szerepvállalása a szakképzés fejlesztése, a szakképzett honvédségi munkavállalók európai normákhoz igazodó megbecsülése érdekében címmel Szincsák Gyula, Hosz alelnök tartott előadást. A szakszervezeti vezető a ,,Vajon mit tehet intézményi keretek között az érdekvédelem?" téma köré csoportosította mondandóját. Szincsák Gyula beszélt a társadalmi szervezetek fontos szerepe mellett az alapítványok oktatásban való részvételéről és a még szolgálati jogviszonyban lévő hivatásos és szerződéses katonák felnőttképzésben való részvételének kiemelt szükségességéről is külön említést tett.

A tüzoltó szakképzés helyzete a régióban – címet viselte dr. Sík Gottlhilf ny. r. alezredes, az OKF KOK tanulmányi osztályvezetője. A szakember részletesen is szólt az oktatási központ belső szakmai és továbbképző tanfolyamairól, de a pápai NATO repülőtér kapcsán a megnövekedett tüzoltó-szakember szükségletekről is beszélt.  

A szakképzési fórum az előadások és a hozzászólások összefoglalásával ért véget. Czimmer István László ny. dandártábornok miután a honvéd szakképzés bizonyos anomáliáiról beszélt, elmondta, hogy a Pécsi Egyetem Pollack Mihály Müszaki Kara immár 500 friss diplomás tüzoltót bocsátott ki. Dr.Krizbai János szociológus azt emelte ki, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervezetekre is nyomást gyakorol az állandóan változó oktatási és képzési piac. Morvai Zsolt, a HTFSZ gazdasági ügyvivője pedig a tüzoltó szakképzés meglévő problémáit sorolta fel.