A szerződéses állomány lakhatás-támogatásáról is tárgyalt a HÉF

Szincsák Gyula – a korábbi HÉF üléshez hasonlóan - ismét arról kívánt információkat szerezni, hogy a tárca milyen magatartást kíván tanúsítani a szakközépiskolai tanulmányi idő szolgálati időbe történő beszámításának ügyében. Az alelnök úgy fogalmazott: a katonák körében ez az egyik leggyakrabban felvetett probléma – érthető tehát, ha az őket képviselő érdekvédelmi szervezet továbbra is napirenden tartja az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Hozzátette: friss információk szerint Draskovics Tibor miniszter az Országgyülés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ülésén kifejtette, hogy a kormányzati szándékoknak megfelelően, az általa irányított tárca a jogerős döntéseket nem támadja meg. Ennek ismeretében változtat-e a tárca eddigi magatartásán? - hangzott a kérdés a Hosz részéről.

A Honvédelmi Minisztérium képviseletében válaszoló dr. Till Szabolcs, a jogi főosztály vezetője szerint anyagi-jogi kérdésekben az Alkotmánybíróság döntése nem hagyott nyitott kérdést, a tárca pedig a jogviták mielőbbi rendezését szorgalmazza. Hangsúlyozta: a minisztérium a folyamatban lévő bírósági ügyekben eltekint a perköltségek megfizettetésétől.

Szincsák Gyula konklúzióként fogalmazta meg a minisztérium álláspontjáról: lehet, hogy az a jelen helyzetben jogszerü, de rendkívül méltánytalan és igazságtalan a katonákkal szemben. A Hosz és az ügyben érintettek nem látnak egyetlen olyan indokot sem, ami elfogadható magyarázatot adhatna egy korábbi, azonos jogállás során szerzett jogosultság eltérő megítélésére.

A következő napirend előtti kérdés során Szincsák Gyula, a Hosz alelnöke az állomány egyre romló anyagi helyzetére utalva jelezte: már az első negyedévben annyi segélykérelem futott be a Honvédszakszervezethez, mint 2008 első felében. Arról kért információkat, hogy a tárca érzékeli-e ezt a szituációt, s milyen elképzelései vannak a helyzet javítására, a katonák pénzügyi gondjainak enyhítésére?

Sulyok János, a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségének vezérigazgatója reflexiójában elmondta, hogy a gazdasági válság miatt is nehezebb helyzetbe került a katonák egy része – a munkáltató érzékeli ezt, s ezért húszmillió forinttal megemelte a segélyezés céljára szánt keretösszeget, amelyet az eddigi feltételekkel és eljárási rendben kívánnak a megszorult katonákhoz juttatni. Katona Károly dandártábornok a választ azzal egészítette ki, hogy a HM fő céljai között az egyik legfontosabb a foglalkoztatás biztonságának megőrzése.

A Hosz által feltett harmadik – napirend előtti - kérdést ugyancsak Szincsák Gyula prezentálta a HÉF ülés munkáltatói oldalának. Az alelnök arról érdeklődött, hogy miként alakulnak a szolgálatteljesítési idők, a túlszolgálatok és az ezekkel kapcsolatos költségek egyes alakulatoknál. A hírek arról szólnak, hogy a HM a szükös pénzügyi keretekre való hivatkozással növelni kívánja a váltásos munkarendben szolgálók heti munkaidejét, ahelyett, hogy az erre vonatkozó EU irányelvekhez közelítene. A Honvédszakszervezet álláspontja szerint ugyanis felsőbb szintü intézkedéssel csökkenteni kellene a heti szolgálatteljesítési időt, illetve szabályozni annak kiszámítását és teljesülésének elszámolását.

Sulyok János valamint Till Szabolcs válaszában kiemelte: nincs lényeges eltérés a tavalyi-idei túlszolgálati keretek között, s a pénzügyi források stabilitására jellemző, hogy ebben az évben mindössze egy parancsnok kért engedélyt a rendelkezésére álló keret túllépésére. Elmondta, hogy a parancsnok mérlegelhet is, hiszen a túlmunkát végző katona számára szabadidőt is biztosíthat. A munkaidő növelésére nincs intézkedés, arra csak egy kabinetfőnöki körlevél utalt.

Reagálásában Szincsák Gyula elmondta, hogy a Hosz véleménye és az Állami Számvevőszék közelmúltban nyilvánosságra hozott, a Magyar Honvédség állapotára vonatkozó jelentése több ponton megegyezik. A katonák egyre többet dolgoznak ugyanazért az illetményért, miközben az amúgy is túlterhelt állomány számára a szabadidő kiadása szintén akadályokba ütközik.

A Hosz alelnöke ezek után bejelentette: a Honvédszakszervezet is jelen lesz az április 18-ai és május 1-jei demonstráción, mivel elfogadhatatlannak tartja az egyoldalúan a munka- és szolgálatvállalókat sújtó és egyre fokozódó megszorításokat. A Hosz tiltakozása független a tárcával kötött 2008. évi kereset-megállapodástól.

A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum ezt követően az Előterjesztés a szerződéses legénységi állomány lakhatás-támogatása felülvizsgálatának eredményeiről, a támogatási rendszer átalakításának helyzetéről címü napirendi pontot tárgyalta meg. Az előterjesztő Réti Tamás mk. ezredes, a HM védelemgazdasági főosztályvezetője szóbeli kiegészítésében arról beszélt, hogy a részletes szakmai anyag költségvetési forrásokat és azok nélküli megoldási módozatokat is tartalmaz. Az előterjesztés különböző igényeket is figyelembe vesz - így a Hosz javaslatait is. Hozzászólásában József Péter államtitkár is az anyag értékeit hangsúlyozta, jelezve, hogy elsődlegesen a tárca elkötelezettségét tükrözi a koncepció – megvalósításához azonban pénzügyi forrást is biztosítani kell.

Szincsák Gyula ugyancsak az előterjesztett anyag pozitív elemeit  emelte ki, jelezve, hogy azt a munkavállalói oldal konszenzussal fogadhatja el. A legénység számára  komoly lépést jelenthet a szállóelhelyezés, az albérleti  -lízing - hozzájárulás, a munkáltatói hitel intézményének kiterjesztése, ami javítja az érintettek anyagi helyzetét, növeli a honvédség megtartó erejét. A téma időzítését is fontosnak tartotta, hiszen nehéz körülmények között kell megtartani az állományt - a lakhatási gondok felszámolása, megszüntetése pedig erre az egyik legjobb lehetőség, de a döntés – jobb időkre való várakozás ürügyén – nem halogatható. A jogosultságok bővítésére most, éppen  a kedvezőtlen hatások kiegyensúlyozására van szükség. Ugyanakkor kiemelte, hogy a lakhatási támogatás nélkülözhetetlen, de önmagában nem elegendő az említett célkitüzések valóra váltásához. A juttatásoknak olyan rendszert kell alkotnia, amelyek együttesen biztosítják mind a szerződéses, mind a hivatásos katonák pályán maradását. A lakhatással kapcsolatos jogosultságokról hozandó döntésnek egyidejüleg a források folyamatos mellérendeléséről is szólnia kell.  Felvetette, hogy a munkáltatói hitelre való várakozási idő jelentősen nőtt a közelmúltban, s feltette a kérdést: várható-e gyorsítás az igények kielégítése során?

A HÉF következő napirendje a Tájékoztató a 2009. I. negyedévi személyi juttatások előirányzat felhasználásának alakulásáról téma tárgyalása volt, Sulyok János dandártábornok előterjesztésében. Az előadó tájékoztatta a grémium tagjait, hogy az előirányzat időarányos felhasználása megtörtént, a személyi állomány éves bérkerete, valamint az illetmények és járulékok összege rendelkezésre áll. Szincsák Gyula hozzászólásában javasolta a tényadatok, teljesítések mielőbbi elemzését, hiszen ennek ismerete nélkül nem lehet a helyzetet objektíven megítélni, illetve előbbiek eredményétől függ a katonák egyéb juttatása – például a Hosz által is favorizált melegétkezési hozzájárulás. A felek megállapodtak abban, hogy a keretek felhasználásáról, a források alakulásáról a következő héten szakértői tárgyalásokra kerül sor.

A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum utolsó napirendként a Tájékoztató az érdem utáni elismerések adományozásának rendje felmérésére irányuló kontrolling vizsgálat tapasztalatairól címü előterjesztést tárgyalta meg. A téma aktualizálását az országosan egységes jogalkalmazás igénye adta, hiszen – mint Szincsák Gyula fogalmazott – az alakulatoknál nem népszerü a „kivetéses” rendszer, vagyis amikor föntről mondják meg, hogy az adott alakulat hány főt javasolhat kitüntetésre. A Honvédszakszervezet alelnöke arra hívta fel a munkáltató figyelmét: az elismerés nem párosul mindig megbecsüléssel, ezért a kitüntetést célszerü lenne többek között az értékelési, az előmeneteli rendszerbe is beépíteni. Ennek kapcsán a Hosz konzultációs lehetőséget kér, melynek során konkrét javaslatokkal kívánja elősegíteni a katonák érdemi elismerését.

A HÉF legközelebbi ülésére május 6-án kerül sor.