Tata: Fókuszban a honvéd szakképzés

Miután Czövek János, a Honvédszakszervezet szárazföldi képviseleti titkára köszöntötte a megjelenteket,

Benda László ezredes, az alakulat törzsfőnöke megnyitó szavaiban elmondta, hogy kifejezetten örül annak, hogy a tatai szervezet adhat otthont a szakképzési fórumnak, hiszen a csapattagozat és a tiszthelyettesi kar jövője ma is rendkívül fontos a Magyar Honvédség aktív katonái számára. 

A fórumot szakmai fontosságát indokoló dr. Szabó Imre Liga országos koordinátor kiemelte: a honvédelmi, a rendészeti és a müvészeti képzést jelenleg nagyon mostohán kezeli az országos szakképzési rendszer. A munkavállalói és munkaadói képviseletek, valamint az országos kamarák bevonásával lebonyolított konferenciasorozat célja a szakképzett munkaerő iránti igény szakmai indoklása – a gazdasági szereplők közremüködésével. A projekt eddigi tapasztalataira építve, bizonyos pozitív változások már most is vannak – mondta, majd beszámolt egy friss győri példáról. Szabó Imre bevezetője végén megfogalmazta, hogy a Liga Szakszervezetek abban érdekelt, hogy a keresletvezérelt szakképzési rendszer kialakítása szabályozott viszonyok között, állami szerepvállalás mellett valósuljon meg. 

A szakképzés intézményi átalakítása, a honvéd szakképzés helyzete, a szakemberszükséglet – volt a témája dr. Vartman György okleveles mérnök őrnagy, az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola igazgatóhelyettese előadásának. Miután az oktató-intézmény szervezetéről, a hármas szakképző csoportról, az ágazatokról és a szakirányokról, majd az iskola igényeiről, kapacitásairól és mindennapjairól beszélt, megjegyezte: Időszerü a fórum, hiszen a tiszthelyettes-képzésben, a katonai szakképzés programjában a közelmúltban is jelentős átalakulás zajlott, de zajlik ma is.     

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem helyzetéről, a felsőfokú képzés igényeiről, az intézményben folyó felsőfokú akkreditált szakképzésekről dr. Sipos Jenő okleveles mérnök ezredes, az ZMNE BJKMF kari dékánja tartott előadást. Rövid áttekintésében érintette a ZMNE múltját, majd a jelenről szólva elmondta: a recesszióban tanulni, az iparban pedig fejleszteni kell, ezért ezekben az években fontossá válik az élethosszig tartó tanulás finanszírozása. A gyakorlatorientált képzés kötelezettséget és támogatást jelent és feltételez. Piac érzékeny, keresletvezérelt és gyakorlatorientált szakképzéseket folytatunk – mondta a dékán.

A tiszthelyettesi képzés tervezése, szervezése az MH ÖHP-n – volt a témája Takács Tamás alezredes az MH ÖHP személyügyi főnökség, főnök helyettese előadásának. Mondandója hangsúlyát a problémákra helyezte az alezredes.

- A személyi állományt tekintve 1742 tiszthelyettes hiányzik jelenleg a Magyar Honvédség kötelékéből. Két célunk van: fel kell tölteni az üres beosztásokat, illetve meg kell tartani a jelenleg beosztásban lévőket. Mindkét feladat óriási nehézséget jelent. Már most tudjuk, hogy szakmai és nyelvi képzésekkel kapcsolatban egészen biztos, hogy nem tudjuk teljesíteni a korábban megfogalmazott 2010. december 31-ig teljesítendő követelményeket, illetve a NATO általi elvárásokat. Amennyiben az igények nem változnak, nem tudjuk majd végrehajtani a feladatainkat, holott már most is a megrendelő (csapatok) igényeihez és a szakképzés új rendszeréhez igazodó tervezési ciklusokat kellene meghatározni – s ebben már a tiszthelyettes pályakép összetevőit és a jogszabályi hátterek módosításait is figyelembe kellene venni.     

A katonák rekonverziója – volt a címe Sásik László programvezető előadásának. A Katonákért Alapítvány szakértője a múlt héten beindult, rekonverzióval foglalkozó 20 hónapos norvég projektről szükséges legfontosabb tudnivalókat adta elő.

- Civil összefogással, az erőforrások jó összehangolásával úgy gondoljuk, hogy sikeresek leszünk. A rekonverzióra, a munkahelyek megtartására, valamint az át-és továbbképzésekre vonatkozó pályázat elsődleges célja – a konzorciumi tagok együttmüködésén keresztül – a támogatott képzéseken való részvétel biztosítása, a források bővítése, valamint a tanácsadói szolgáltató hálózatok létrehozása. A program csak akkor müködhet hatékonyan, ha az érintettek megszervezik önmagukat és az igényeket eljuttatják hozzánk – egyebek mellett ezt mondta el Sásik László.

A honvéd szakképzés helyzete az alakulat szemszögéből – címmel Zsótér János főtörzszászlós, az MH 25. Klapka György Lövészdandár vezénylő zászlósa tartott előadást. A főtörzszászlós a legénységi és tiszthelyettes képzés anomáliái mellett a tiszthelyettes utánpótlás nehézségeiről is szót ejtett. 

- Szervezhetünk mi bármilyen világszínvonalú képzést, ha az információ nem jut el a katonához, illetve, ha nem tudjuk motiválttá tenni a havi nettó 85 ezer forintos illetménnyel rendelkező egyenruhás kollégát - mondta a vezénylő zászlós. 

Ezt követően ,,A honvéd szakképzés a pályakezdő szemszögéből” volt a témája az MH 25. Klapka György Lövészdandár pályakezdő tiszthelyettese által elmondottaknak. Eke András őrmester miután eddigi rövid katonai pályafutását mutatta be, az alapkiképzés és az öthetes alapvezetői tanfolyam tapasztalatait is összegezte. A rádióállomás-parancsnoki beosztásban szolgáló fiatal tiszthelyettes beszélt még a híradó szakképzés elméleti és gyakorlati jellemzőiről, valamint az őrmesterré avatása, illetve az első beosztásba helyezése óta eltelt időszak történéseiről is áttekintést adott. Elmondta, hogy mit várt első beosztásától, a rá háruló felelősségtől, az illetményétől, a szakmai tudás elmélyítésének lehetőségétől, a misszióba való kijutás feltételeiről, valamint az önálló életvitel kialakításától.

A tartalmas előadásokat követően a hozzászólásokat és a véleményeket foglalta össze dr. Szabó Imre.