Legfontosabb az ember

A doktori védésen elhangzott, hogy a dolgozat erős oldala az az elemző munka, amivel érdekessé és színvonalassá vált az olvasmány. A ZMNE Zrínyi termében Dr. Kovács Zoltán ny. dandártábornok, volt személyzeti főosztályvezető elmondta, hogy a kiképzési rendszer létrehozhat olyan tudást, mely a civil életben is eredményeket hozhat a majdani kiválóknak. Egy szakmából, ha valaki 10-15 évig kiesik, akkor nem vagy csak nehezen tud ugyanoda sikeresen visszatérni, holott a Magyar Honvédség alapvető érdeke, hogy zökkenőmentesen visszatérjen a katona a civil életbe.

Malomsoki professzor opponensi véleményében pedig azt mondta el, hogy az értekezés időszerü, a szerző részletesen elemzi a haderő foglalkoztatás-politikáját, emellett már az alapgondolat is érdekes, hiszen számol a jövő kihívásaival is. Elhangzott, hogy a szerző otthonosan mozog a nemzetközi szakirodalomban is, bemutatja a külföldi a haderők hasonló témákban szerzett tapasztalatait, de nem veszi át egyiket sem alkalmazandó, követendő elemként. Nincs jól kialakított információs rendszere a Magyar Honvédségnek, pedig ez nagyon fontos lenne a civil életbe történő visszailleszkedés során – tette hozzá a professzor.

Összegzésként elhangzott, hogy a phd-jelölt a téma jó ismerője, a dolgozat menete jól követhető, a disszertáció szerkezete koherens, a grafikonok és a táblázatok segítik a megértést, az értekezés informatív, rendkívül sok háttéranyagot tartalmaz. Benkő Tibor dolgozata jelentős mértékben gazdagítja a magyar haderő ez irányú szakirodalmát.

Befolyásolja-e a szerződéses állomány társadalomba való visszailleszkedését a katonai szervezet társadalmi környezete kérdésre a jelölt határozott igennel válaszollt.

A katonai képzést bizonyos területeken, szakágaknál, szakmáknál erősíteni kell, mely csak fokozza a piacképes értéket, más területen viszont a hivatásra, a szakirányú felkészítésre kell fordítani, hogy az minél eredményesebb és hatékonyabb legyen, ezzel elősegítve a pályakezdő érvényesülését.  Ezzel együtt gondoskodnunk kell a pályát önhibáján kívül elhagyók polgári életbe történő  visszaillesztéséről is.  A HM kabinet már megtárgyalta a szerződéses katonák új pályamodelljét. Intézményesíteni kell a rekonverziót, június 6-óta dolgozom a HM-ben, azt tudom jelenteni, hogy jó irányban haladunk – mondta Benkő Tibor.

A nyilvános védés elnöke, prof. dr. Szabó Miklós, a ZMNE korábbi rektora, az MTA akadémikusa, a dolgozat tudományos vezetője pedig dr. habil. Kiss Zoltán alezredes, tanszékvezető volt. 

A hozzászólásában Győrössy Ferenc ny. altábornagy, volt szárazföldi parancsnok elmondta, hogy a doktori értekezésből kiderült, hogy a jövőben egyáltalán nem lesz mindegy, hogy a haderőből kiválók milyen szájízzel mennek el, hagyják el a sereget. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges lesz a katonai pálya presztízsének növelése. Dr. Ronkovics nyugállományú tábornok pedig azt emelte ki a dolgozatból, hogy a szerződéses állomány kiválása bizonyos térségekben nagyon magas, akárcsak az elvesztett hitü katonák száma is, ők már nem hisznek a koncepciókban. Nagyon fontos lenne, ha a hivatásos és szerződéses katonák is visszanyernék a Magyar Honvédségbe fektetett bizalmukat.

A rövid szünet után a bírálóbizottság döntését kihirdető akadémikus elmondta, hogy a maximális 35 pontot, tehát a 100%-ot érte el a jelölt, így azt kérte, hogy ítélje oda a doktori tanács Benkő altábornagynak a phd fokozatot. Prof. dr. Szabó Miklós akadémikus hozzátette, hogy történelmi pillanat ez, hiszen sok jó dolgozat született már eddig, aztán a könyvtárban elfeküdteke zek. Most azonban a katonai pálya csúcsára érve, nagyon reméli, hogy nemcsak írott malaszt lesz, hanem müködtethető lesz ez a dolgozat. De nincs mindez befejezve, van még több lépcsőfok is, akár az MTA doktora is lehet a jelölt.

A bírálóbizottság titkára, prof. Dr. Harai Dénes az indoklásban elmondta: a vizsgálat a probléma lényegére irányult, hipotézisei alkalmasak voltak a mélységi kutatás elvégzéshez. A felelősségtudat sok esetben nem érzékelhető ezen a területen. Honvédségi szinten jelenleg nincs hosszútávon müködő szervezeti modell a probléma kezelésére. Az összehasonlító elemzések azt jelzik, hogy a külföldi tapasztalatok bemutatják a pozitív példákat is, tehát müködtethető a rendszer. A hazáját szolgáló katona visszailleszkedése nehézkes, ezért valós, elfogadható pályaképre van szükség. A jelenségnek médiavonatkozása is létezik.

Benkő Tibor altábornagy zárszavában köszönetet mondott mindenkinek, aki elolvasta a munkáját, de saját családjának is megköszönte, hogy ,,az egy életen át tartó tanulását” támogatták.

Pohárköszöntőjében Dr. Deák János ny. vezérezredes, a HM tanácsadói bizottságának vezetője elmondta, hogy több alkalommal is meggyőződött arról, hogy Benkő Tibort szeretik a katonák, majd hozzátette, hogy ebből a dolgozatból is világossá vált: a legfontosabb az ember.