Országos fórum az idősügyről

A Nyugdíjasok Országos Képviselete, Szervezési és Akció Bizottsága, Honvéd Szakszervezet Nyugállományú Tagozata és a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége rendezte meg az Országos Fórumot, mégpedig azzal a céllal, hogy a Nemzeti Idősügyi Stratégia érvényesítésének elősegítéséhez, illetve a területi idősügyi tanácsok felkészítéséhez hozzájáruljon. Mint Erdős László, a NYOK SZAB elnöke is kifejtette megnyitó köszöntőjében „nem az idősügyi stratégia újragondolása a feladatunk, hanem cselekvés (…), hogy az eddigi eredmények ne vesszenek kárba”, valamint kiemelte az önkormányzatok jelentőségét, mely minden eddiginél nagyobb.

A nyitó előadást Dr. Hegyesiné Orsós Éva tartotta – mint a Szövetség elnöke –, akinek a szavaiból egyértelmüen kitünt, hogy mérföldkőhöz érkezett a hazai idősügy. A korcsoportok közötti megoszlás átalakulásával, az időskori szerepek és az ellátással, valamint szolgáltatásokkal szemben megfogalmazott elvárások tekintetében, és mert az idősödés folyamata – úgy az emberek, mint a társadalom egészére vetítve – kézzelfogható közelségbe került. Tovább kell azonban lépni, mert az Idősügyi Stratégiát bár valamennyi parlamenti párt támogatta, de az Idősügyi Tanács most éppen nem müködik, vagy az önkormányzatok a „bőrükön” érzik a változást, az idősödést, és az ezzel járó következményeket – de még mindig kihívás nekik, ahogy általában a közszféra és a piaci szolgáltatók számára, hogy a valódi igényekre adjanak választ, és ne sztereotip tévhitek alapján közelítsenek az idősekhez. „Ha egy társadalomban hamis kép él az idősekről, akkor nem is fognak létrejönni a megfelelő szolgáltatások.”

Kétségtelen, hogy a falugondnoki rendszer, általában a szociális ellátás és szolgáltatások hálózatának bővítése, a klubok és még sok program jelzi, hogy valami megmozdult – de az időskorú népességnek még mindig kevesebb, mint tizedét érik el a „jó gyakorlatok”. Nem beszélve arról, hogy a társadalom többsége még mindig nem érzékeli az idősek változó életformáit, minőségi problémáit, illetve hogy mindez mit jelent számukra, az ő saját jövőjükre.

Sok még tehát a teendő – ezzel a megállapítással valamennyi hozzászóló egyetértett, mégpedig az idősellátás, az időspolitika és a társadalompolitika mindegyik szintjén. Pedig a jelenlegi demográfiai folyamatok és munkaerőpiacra gyakorolt hatások nem érhettek senkit váratlanul – mint ahogy a következő évtizedek kihívásai is tervezhetőek. Felismerve azt, hogy szük keresztmetszetről van szó, egyben okulva az elmúlt évek sikereiből és kudarcaiból, az idősödés „menedzsmentjének” kérdése egyre inkább előtérbe került. A „menedzsment” ebben az értelemben egyszerre jelenti a magánemberek, valamint a közösség tudatos felkészülését és alkalmazkodását a változáshoz – mintegy keretbe foglalja a munkahely és a munkaképesség megtartását, majd a nyugdíj utáni évek teljességét, az önálló és aktív élet esélyét – és az adekvát gazdasági és társadalmi környezet kialakítását. Mindez nagyon komoly kihívás, de nem reménytelen, hiszen már most is nagyon nagy számban müködnek olyan programok, amelyek „jó gyakorlatnak” tekintetőek.

Szabó István alelnök korreferátumában kiemelten foglalkozott a „puha” eszközökben rejlő lehetőségekkel. A megyei önkormányzat saját fenntartású intézményrendszerén belül ugyanis három olyan szociális otthon müködik, ahol a megye közvetlenül szolgáltat az idős embereknek, így a szolgáltatásokkal szembeni igények változása egyértelmü és kézzelfogható, de a megyei önkormányzat sajátos helyzetéből és szerepéből következően különösen kézzelfogható a lehetőség, ami a menedzsment fejlesztésében rejlik – és amelynek támogatásában a megyei önkormányzat igen nagy tapasztalattal rendelkezik. (Infrastruktúrával, szakmai szolgáltatásokkal, szakmai rendezvények megtartásával segítheti a tudás és a tapasztalatok megosztását.) Nem felejtve a tényt, hogy mindez csak eszköz, a cél az, hogy „a közösségek lépjenek ki szük környezetükből, legyenek aktív és tevékeny részei a városnak, és a nagyobb közösségeknek”.

Az Országos Fórumon összesen egy előadás, kettő korreferátum (Szabó István alelnök mellett Dr. Tóth József, Budapest XIII. kerület Önkormányzatának polgármestere ismertette a kerület által megfogalmazott alapelveket, biztosított ellátásokat, juttatásokat és szolgáltatásokat), valamint további két beszámoló hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Bács-Kiskun megyei térségi és megyei együttmüködésekről, a NYOK megyei képviselői részéről.

www.pestmegye.hu