Ebben az évben másodszor ült össze a Katonaszövetségek Európai Szervezete (EUROMIL) ügyvezető elnöksége március 10-én, a szervezet székhelyén, Brüsszelben. Az ülés napirendjét nagymértékben meghatározta, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) végrehajtó bizottságának (VB) előző napi ülésén nem döntött arról a kérdésről, hogy javasolja az EUROMIL felvételét, mint európai szakmai szövetséget (industrial federation) a szervezetbe. Az ügyvezető elnökséget Michael Jenkins, az ETUC főtitkárának személyi titkára tájékoztatta a döntés elhalasztásának okairól és körülményeiről...
Néhány tagállamban személyi és szervezeti konfliktusok kerültek a felszínre, amelyeket nemzetközi fórumokra hoztak, és amelyek megnehezíthetik az európai katonaszövetség integrációját az európai szakszervezeti mozgalomba. Az ügyvezető elnökség ettől függetlenül tovább folytatja lobbi tevékenységét mind nemzetközi, mind nemzeti szinten a sikeres csatlakozás érdekében, és az ETUC VB április 27-i döntése előtt az április 15-16-i EUROMIL elnökségi ülésen véglegesíti a csatlakozással kapcsolatos további teendőket, vagy dönt az erre vonatkozó szándéknyilatkozat esetleges visszavonásáról.
Az ügyvezető elnökség döntött arról, hogy részt vesz a magyar szakszervezetek által szervezett április 9-i budapesti ETUC demonstráción. Az EUROMIL ezzel is ki kívánja fejezni, hogy része az európai szakszervezeti mozgalomnak, jelezni kívánja, hogy a katonákat és családjaikat hatványozottan sújtják az utóbbi évek megszorításai, a szociális ellátórendszerek fokozatos leépítése, a járandóságok megvonása. Az Euromil vezetői jelenlétükkel ki kívánják fejezni támogatásukat és szolidaritásukat a magyar katonák és a HOSZ iránt abban a harcban, melyet a szolgálati nyugdíj megtartása és más már megszerzett jogok, jogosultságok megtartása érdekében folytatnak. Az elnök a testület magyar tagját Heiling Ottót bízta meg a demonstráción való részvétel koordinálásával.
Az elnöki tájékoztatóban Emmanuel Jacob ismét kihangsúlyozta, hogy éppen azért, mert a szakszervezetek helyzete általában, ezen belül is a katonai érdekvédelmi szervezetek helyzete – a romló gazdasági-költségvetési helyzet miatt- jelentősen megnehezedett „a szervezeteknek össze kell fogniuk, egyesíteni kell erőfeszítéseiket, s ha kell személyi és anyagi erőforrásaikkal is támogatniuk kell egymást”. Az elnök tájékoztatta a megjelenteket, hogy a szerb állampolgári jogok ombudsmanjától meghívást kaptunk egy nemzetközi konferenciára április 13-15-én, melynek témája „Az ombudsmani intézmény helye és szerepe a fegyveres erőkben”. A belgrádi rendezvény panelvitájában az Euromil és tagszervezeteinek képviselői előadást tarthatnak az érdekvédelmi szervezetek helyéről és szerepéről a hadseregben, szívesen látott résztvevői a vitának. Az Euromilt Bernhard Gertz alelnök képviseli, aki több nemzeti szervezet, így a HOSZ képviselőjét is felkérte egy előadás megtartására. A konferencia, amelyen a szerb államelnök és védelmi miniszter is részt vesz kiváló lehetőség a HOSZ nemzetközi ismertségének és elismertségének bővítésére.
A következő napirendi pontban megtárgyalásra került az elmúlt ülésen Antonio Coelho portugál tag által beterjesztett „NATO Altiszti Stratégia és Irányvonal Javaslat” c. vitaanyag. A megjelentek hasznos és előremutató dokumentumként értékelték az iratot, főleg a közös képzés, felkészítés tekintetében, amely nagymértékben javíthatja a közös missziókban és parancsnokságokon szolgálók interoperabilitását.
Többen azonban azt is jelezték, hogy országaikban csak mérsékelt lelkesedéssel fogadták az altisztek a dokumentumot, mert annak bizonyos részei egyfajta „amerikanizálódás” irányába mutatnak. Bernhard Gertz alelnök szerint a Bundeswehrtől abszolút idegen a vezénylő altiszt olyan felfogása, amelyet az irat sugall, és nem lenne szerencsés összekeverni a szolgálati útra épülő „képviseleti” rendszert és az attól élesen elváló érdekképviseleti funkciókat, amelyet kizárólag az alulról építkező, a katonai struktúrától és hierarchiától független érdekvédelmi szervezetek tudnak ellátni. A testület egyetértett az alelnök véleményével és ennek közvetítését javasolta az elnöknek, alelnöknek és a főtitkárnak a NATO politikai és katonai vezetővel a jövőben lefolytatott tárgyalásaik alkalmával.
Ezt követően Danis Granville kincstárnok számolt be a szervezet pénzügyeiről, gazdasági helyzetéről. Az éves tagdíjat a tagszervezetek többsége a február 28-i határidőre befizette, vannak azonban olyan tagok, akik ezt nem tették meg és nem is jelezték az elmaradás okát. Szerencsére csak kisebb szervezetekről van szó, így ez nem döntő a költségvetés szempontjából, és a szervezet pénzügyi stabilitását nem fenyegeti. A kincstárnok javaslatát, mely szerint a tavalyi év eredményére vonatkozóan javasolni kívánja az áprilisi elnökségi ülésnek, hogy helyezze azt tartalékba, az ügyvezető elnökség egyhangúan támogatta.
Az ügyvezető elnökség két érdekvédelmi szervezet tagfelvételi kérelmét is elbírálta (FICIESSE, Olaszország és SVS, Szlovénia) és mindkét esetben megfigyelői státuszt javasol az elnökségnek. Végül az áprilisi elnökségi ülés napirendi javaslata és a lebonyolítás részletei kerültek véglegesítésre.
A testület legközelebb április 14-én, közvetlenül az elnökségi ülés előtt ül össze Stockholmban.