Szaktudás, felelősségtudat, testületi szellem

Elsőként Dr. Túri Viktória százados köszöntötte a megjelenteket, köztük a Honvéd Vezérkar főnökét és a Honvédszakszervezet elnökét, valamint az ország szinte minden helyőrségéből Budapestre érkezett közel száz katona hölgyet.

Ezt követően Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnöke nyitotta meg a rendezvényt. Az első számú katona elmondta: egy vezető (katona, rendőr, stb.) mindig a szervezet érdekét képviseli, azon dolgozik, hogy a megvalósítandó feladatokat ellássa. Nagyon jól tudom, hogy milyen problémákat jelentett, amikor az első katonanő megjelent az alakulatoknál. Még emlékszem rá, hogy egy-egy gyakorlat idején őrséget kellett állítanom a női sátorhoz. Azóta nagy utat tettünk meg és – nyugodtan mondhatom – pozitív irányban.

Lehet, hogy nem lesz szimpatikus, amit mondok, de ha egyenlő bánásmódról beszélünk, akkor nem lehet különbséget tenni a katonák és a nők között. Azt kérem, hogy próbáljanak meg a vezető fejével, de az emberi sajátosságok figyelembe vételével is gondolkodni. A legtöbbet a megjelenésükkel, a fellépésükkel, az egyenruha szabályos viseletével tudják megtenni.

A vezérkar főnöke beszéde végén azt kívánta, hogy mindenki találja meg helyét, szerepét a katonai szervezetben. Én büszke vagyok Önökre – zárta gondolatait a vezérezredes.

Ezt követően, a ZMNE nevében Siposné prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes mondta el köszöntőjét. Nagyon jó, hogy a Hosz kiemelt figyelmet fordít ránk, katonanőkre. Miért szükséges a nők társadalmi esélyegyenlőségével foglalkozni? A fegyveres erők megnyitása a női munkavállalók előtt fontos lépés volt, hiszen addig tipikusan férfiúi hivatás volt a Magyar Honvédségnél szolgálni. Azóta vonzó lett a nők számára is. Igazi áttörés, mérföldkő volt, amikor 1994-ben a magyar katonai felsőoktatás is megnyitotta kapuit, aztán az első hölgyek 1998-ban már tisztek lettek.

Az egyetemen végzett kutatások eredményeiről szólva hozzátette: a nők több mint 70%-a férfi főnököt választana, vagyis saját magunk vagyunk kerékkötője a karrierünknek. Fontos lépésnek tartom a Ludovika Zászlóalj létrehozását, azt, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke minden katona, így a hallgatói állománynak is szolgálati elöljárója lett. A NATO és az EU tagként fantasztikus lehetőségeink vannak, arra buzdítok mindenkit, hogy éljen vele. 

Bevezetőjében Czövek János Hosz elnök azt hangsúlyozta, hogy idén ünnepli 20 éves születésnapját a Honvédszakszervezet.

Elődeink úttörőmunkát végeztek, de figyelembe vettük a korábban megalakult rendőrszakszervezet tapasztalatait is. Mostani fő törekvésünk, hogy megismerjük a katonák, a katonanők problémáit. Bízom benne, hogy ez egy olyan párbeszéd lesz, amely alkalmas lehet az előrelépésre, a gondok megoldására.  

,,20 éves a Honvédszakszervezet, 10 éves a Katonanői szekció” – címet viselte az első előadás. Szücs Andrea főtörzsőrmester, szekcióelnök bemutatta az általa vezetett, 2001-ben megalakult szekció munkáját, struktúráját, feladatait, céljait, kezdeményezéseit és az eddig megtartott fontosabb rendezvényeit.   

Ezt követően pedig Boros Magdolna ny. őrnagy, a Hosz Szakszervezeti Munkáért Díjasa katonai pályafutásának rövid bemutatása után a KÉSZ és a Hosz első lépéseire emlékezett. Benne voltam a való világban. Azt a mai napig sajnálom, hogy nem sikerült megoldanunk a folyamatos készenléti munkakörökkel való korrekt szabályozást, az 1996 után katonának beöltözöttek státuszát. Az esélyegyenlőség már a kezdetek kezdetén probléma volt, azóta sok minden megváltozott. A mai parancsnokoknak, katonai és politikai vezetőknek csak tanácsolhatom, hogy ismerjék meg a Hosz nőkkel kapcsolatos véleményét. Szerintem a parancsnok személye a biztosíték az esélyegyenlőségre, úgy gondolom, hogy igazából nincs szükség a pozitív diszkriminációra.  

Katonanők a haderőben címü blokkban ,,Történelmi áttekintés a katonanők múltjáról" – volt a címe prof. Dr. Bolgár Judit ny. okl. mk. ezredes előadásának. Az egyetemi tanár bevezetőjében a közelmúltban megjelent, a harcoló nők a történelmi háborúkban témát összegző négykötetes egyetemi füzetsorozatról beszélt. Ezt követően - a rendkívül érdekes előadása során - kitért az amazonokra, a keresztesekre, azokra a magyar katonanőkre, akik férfi ruhában vettek részt az 1848/49-es szabadságharcban, a XX. századi tömegháborúkban résztvevőkre, a repülés úttörőnőire, az orosz harci vadászrepülőkön szolgáló nőkre, a második világháború hőseire, majd a jelenkor misszióiban szereplő hölgyekre is. 

Katonanők szerepe a NATO tagállamaiban – címet viselte Siposné prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes előadása. Impresszióit összefoglalva elmondta: a NATO támogatja az esélyegyenlőséget, a katonanők pozitivumokat hoztak a szövetség életébe. 1999-ben az olasz haderő is feloldotta a nők foglalkoztatási tilalmát – ez óriási lépés volt. Jelenleg 3-20% az arány az egyes NATO országokban. A katonanők elfogadásának egyetlen mércéje lehet, ez pedig a teljesítmény. Már nem szenzáció, nem deviancia, nem egzotikus állat a katonanő. Mi már része vagyunk az egésznek, esetünkben a Magyar Honvédségnek.

,,Nők a haderőben” címü kutatást mutatta be Dr. Gyimesi Gyula ny. alezredes tudományos munkatárs. A szakértő annak a vizsgálatnak az eredményeit foglalta össze, melynek során az érdeklődők képet kaphattak arról, hogy a haderőben miként látják önmagukat és társaikat egy olyan szervezetben, mely egészen sokáig a férfiak által uralt színtere volt az állami erőszaknak. Olyan értelemben is beszélt a katonákról, akik mellesleg nők. Miután összevetette a civil és a katonai szervezeteket, elmondta: Az érdekvédelem hazánkban biztosítottabb, ugyanakkor az anyagi megbecsülés kevésbé vonzó.

A munkatársakkal való viszonyról is beszélt. A hadseregben létező munkakörök nem férfi és női beosztások, hanem nemleg semlegesek - tette hozzá Gyimesi alezredes.

Az előadás-sorozat második blokkja a ,,Katona-nő helye, szerepe, esélyegyenlősége” címet viselte.

Az MH Katonanői Bizottságot Ballainé Krikker Zsuzsa ezredes mutatta be. A bizottság vezetője beszélt a 2003-as megalakulásról, arról, hogy az akkori katonai vezetés nagyon bölcsen felismerte, hogy a nemzetközi követelmények változásával, az önkéntes haderőre történő áttéréssel megnő a katonanők száma a Magyar Honvédségben.

Az ezredes asszony szólt a bizottság munkájáról, a csapatlátogatásokról, valamint az elmúlt években feldolgozott problémakörökről (ruházati, egészségügyi ellátás, elhelyezési körülmények, testnevelés, idegen nyelvi képzés, stb.).

Az MH Esélyegyenlőségi terve volt a témája Szabóné Szabó Andrea alezredes előadásának. Az alezredes asszony egy W. Blake-től származó idézettel ,,az emberek különbségeik révén egyenlők” kezdte mondandóját, majd azokat a legfontosabb jogszabályokat ismertette, amelyek az esélyegyenlőségre vonatkozó feladatokat határozzák meg. Az előadó a HM esélyegyenlőségi irányelvéről részletesen is beszélt.

Előadása végén a HM integrációs és esélyegyenlőségi törekvéseiről, valamint szakmai rendezvényeiről, konferenciáiról tájékoztatta a megjelenteket.

Dr. Gregor Katalin főosztályvezető az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről tájékoztatott. Beszélt a nemi esélyegyenlőség jelentőségéről, a női munkavállalók jogvédelméről, a hátrányos megkülönböztetés egyes formáiról, a panaszkezelés szabályairól, valamint a hatósági vizsgálatokról is.

A legtöbb panasz a foglalkoztatás területén éri a nőket. A diszkrimináció jogsértés. 2010-ben hat esetben állapítottunk meg zaklatást, több esetben a női nemhez tartozás, illetve anyaság miatt érte hátrány hölgytársainkat – hangzott el.

A Liga Szakszervezetek esélyegyenlőségi tagozatát dr. Dancsóné dr. Soós Ilona mutatta be.  A jogásznő előadásában elsősorban a szociális partnerek, vagyis a szakszervezetek szerepét hangsúlyozta. A diszkrimináció megszüntetése érdekében az államnak hatékonyan fel kell lépni, de a szakszervezeteknek is küzdenie kell ez ellen - emelte ki.

Az előadás-sorozat harmadik blokkja a ,,Nők a fegyveres és rendvédelemben” címet viselte.

Magyar Rendőrnők Szervezetének tevékenységéről dr. Kincses Ildikó r. dandártábornok tartott előadást.

Jogilag nincs probléma az esélyegyenlőséggel, ám a nemek közötti diszkriminációnak, burkolt különbségtételnek számtalan lehetősége van. A közrend, közbiztonság területén már 1945-ben hivatásos állományú nőket képeztek ki – főleg a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Az önálló társadalmi szervezet mintájára alakultunk meg 71 alapító taggal, még 1993-ban, azóta vezetem az MRSZ-t - mondta a tábornok.

Megtudtuk, hogy 2007-ben ő volt az első rendőr, aki nőként tábornoki rendfokozatba került. A dandártábornok beszélt az MRSZ céljairól, a sokrétü tevékenységről, majd az összefogásra buzdította a jelenlévőket.   

Rendőr őrmestertől a rendőr alezredesig címet viselte Görbe Attiláné Dr. Zán Krisztina r. alezredes előadása. Az egykor orosz nyelvszakos tanár saját életútján keresztül mutatott be egy lehetséges női karriert. Beszélt a Rendőrtiszti Főiskolán, a határőrségnél, majd a rendőrség igazgatásrendészeti területén, illetve a migráció során szerzett tapasztalatairól is.

Az élethosszig történő tanulás nem szlogen, de még mindig vannak vágyaim. Lehet egy nő sikeres a pályán és a magánéletben is – ehhez persze szerencse is szükségeltetik - tette hozzá a rendőr alezredes.   

A konferencia végén Fórumot tartottunk. Ezen dr. Simicskó István HM parlamenti államtitkár, Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök és Czövek János szakszervezeti elnök is részt vett.

Simicskó államtitkár hozzászólásában elmondta: valóban új fejezet kezdődött az MH életében akkor, amikor 1994-ben az első hölgyeket felvették a katonai felsőoktatásba. A nők mindig helytálltak, pedig ez egy olyan hivatás, ami semmihez nem hasonlítható.

Az államtitkár beszélt a hármas kritériumról, a szaktudásról, arról a speciális tudásról, ami a harc megvívásához is szükséges. Saját példáját előtérbe állítva a sport szeretetéről, majd arról beszélt, hogy Saolin apáca volt a wing-tsun kung fu atyja - anyja. Ő bizonyította be, hogy a gyengébb fizikumú hölgyek adott esetben legyőzhetik az erősebb fizikumú férfiakat is. Ezt követően így folytatta:

A jelenlegi 20%-os arány nagyon jó – azt hiszem. Az igazi erő azonban nem a fizikumban, hanem a lélekben rejlik. Számítunk a katonanők munkájára, arra a szaktudásra, felelősségtudatra, testületi szellemre, ami a jól müködő Magyar Honvédséget jellemzi. Önök hölgyek, nők, anyák, katonák – fontos, hogy nálunk, az MH-ban szolgálnak. Számos kérdés van, amiről a következő időszakban folyamatosan tárgyalnunk kell. Bízzunk benne, hogy sikerül megtartani azokat a kvalitásokat, privilégiumokat, amelyek vonzóvá tették és teszik jelenleg is ezt a szép hivatást.

Napjaink feladatait sorolva aláhúzta: Nagy vállalkozás az önkéntes tartalékos rendszer kiépítése, a mintegy hatezer fős állomány létrehozása, nekem ebben külön feladatom is van. Igyekszünk személyes példamutatással elől járni, keveset költeni, csökkenteni a külföldi utak számát, a honvédelmi költségvetésben a 26 milliárd forint zárolása is mutatja, nincs pénzünk. A honvédség lobbi ereje nagyon fontos, sajnos nagyon lecsökkent az MH társadalmi érdekérvényesítő szerepe. A honvédelem – nemzeti ügy. Ez a deklarált megállapítás a társadalom különböző részei számára is elkötelezettséget kell, hogy jelentsen. Nagyok a kihívások, ebben is számítunk a katonanőkre - tette hozzá az államtitkár.

A fórum során megkérdezték, hogy miért nem lehet az 1996 előtti polgári alkalmazotti időszak éveit beszámítani a katonai szolgálati időbe, miért lehet csak 57 évesen elmenni nyugdíjba, pedig ebből 40 évet a föld alatt dolgoznak le többen is. A kérdező veszprémi katonanő azt kérte, hogy ne hagyja a politikai és a katonai vezetés ezt a méltatlanságot. Bátrak, hüségesek és becsületesek voltak ezek a hölgyek egész életükben - tette hozzá.

Simicskó államtitkár miután megköszönte a felvetést, elmondta, hogy megvizsgáltatja a problémát, megnézeti, hogy milyen fogadókészség van.

Ugyancsak elhangzott, hogy: Lesz-e a jövőben szabályozva a civil és a katonai protokoll. A vezetői képzés is nagyon fontos. Válaszában Simicskó István elmondta: Jómagam is a Rendőrtiszti Főiskolán oktatok vezetéselméletet, s tudom, hogy mennyire fontos megnyerni az embereket. Nem hiszek a tekintélyelvüségben. A félelemre épülő rendszereknek nincs tartós hatása.

Ezt követően az igazi női problémákról kérdeztek: szóba került az egyedül álló nők problémája. Az egyik kiskorú gyermekét egyedül nevelő tiszthelyettes azt kérte, hogy a gyermek 14 éves koráig ne kelljen szolgálatba járni.

Kérdés hangzott el az étkezési utalványokkal az illetményüggyel kapcsolatban is. A szerződéses tiszthelyettes és a hivatásos tiszthelyettes járandóságait is összehasonlították, de szóba hozták a konyhán dolgozók, valamint a honvédségi bérlakások és garázsok ügyét is.

Az örök probléma, a ruházati ellátással kapcsolatban elhangzott, hogy a katonák nem tudnak köznapi ruhában megjelenni, mert a rendszeresített női lábbeli egyáltalán nem kapható. Így képtelenek a hölgyek a jogos elvárásoknak megfelelően megjelenni.

A kérdésekre felvetésekre Dr. Benkő Tibor vezérezredes - egyebek mellett - elmondta: örülök, hogy sokan vagyunk egy véleményen. A felvetések ésszerüek és logikusak, de nem egyszerüek a megoldások.   

A katonai vezető kijelentette, hogy 2010-ben a normatív ellátmány csupán 29%-ára kaptunk valóságos költségvetést. A zárszót mondó Simicskó államtitkár hasznosnak és nagyon eredményesnek nevezte a katonaői tudományos konferenciát és minden katonanőnek nagyon sok szerencsét és hivatali, valamint magánéletbeli boldogságot kívánt.