Kaposváron kérdeztem a honvédelmi minisztert

Dr. Hende Csaba a fórumon Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes ötletéről, a Szent István-tervről beszélt. Az atya Kárpát-medencei ország- és közösségépítő tervében a természetes és épített környezet rendbetételére, a népnevelésre tett javaslatot, melyhez csatlakozott Hegedüs Zsuzsa szociológus, aki a gyermekéhezés leküzdését tüzte ki célul. A miniszter úgy vélte, a Szent István-terv megvalósítható, ha országos mozgalmat sikerül szervezni köré.

Ez civil és önkormányzati, valamint állami finanszírozással valósulhat meg. - Közmunkaprogramok indítására van szükség, mert a segély az nem méltó élet, sokkal inkább alkotó munkával, tevékenységgel kell és lehet biztosítani minden polgár számára a létfenntartás feltételeit - hangsúlyozta Dr. Hende Csaba, honvédelmi miniszter.

Ezen kezdeményezéshez kérte a jelenlévők véleményét, javaslatát.

A teremben ülő közel negyven szinte kizárólag idős ember azonban a politikusnak -nem meglepő módon- honvédséget érintő kérdéseket tett fel. Az elsők között kérdező Úr tudni vélte, hogy az előző honvédelmi miniszter utolsó intézkedései között tíz év után úgy engedett nyugállományba katonákat, hogy még egy hivatásos jogosítványt is ajándékozott nekik, és mi a véleménye miniszter Úrnak az ilyen fajta szavazatvásárlásról. Válaszában miniszter Úr elmondta, hogy sikerült felszámolnia a tárcánál a „vörös maffiát”, de az említett jogosítványok inkább a re konverzió részei voltak. Az afganisztáni szerepvállalásról feltett kérdésre Hende Úr meleg hangon méltatta a magyar katonákat. Dicsérte szaktudásukat, hozzáállásukat, kiemelte, hogy NATO szinten elismerik a magyar katonák felkészültségét, szaktudását. Sajnálkozását fejezte ki azokról, akik életüket vesztették, azonban nem beszélt a hátra maradt családokról, illetve róluk való gondoskodásról.

Fontos eredménynek tarja, hogy ez évtől önkéntes tartalékos katonák őrzik a laktanyákat és ezen „katonák” már katasztrófa védelmi feladatokat is elláthatnak majd.

Miután elmondta a jelenlévőknek, hogy a jövő évtől felálló Egységes Közszolgálati Egyetem majd olyan végzettséget ad a fiataloknak, amellyel átjárhatók lesznek a különböző szakterületek úgy éreztem itt az idő, hogy megkérdezzem mi a tervük velünk, akik már rendszerben vagyunk, hiszen közülünk nagyon kevés embernek van olyan végzettsége, amelyet lehet a civil életben hasznosítani.

Miniszter Úr elmondta, hogy nem lesz semminemü korkedvezményes nyugdíj, mert olyan az ország helyzete, hogy minden munkaképes embernek dolgozni kell, sőt aki úgy ment el nyugdíjba, hogy még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, azt vissza kell foglalkoztatni. A válasz azon része nagyon meglepett, miszerint a kormány nagyszabású közmunka programjában azon katonáknak, rendőröknek, akik nem tudnak a rendszerben maradni aktívként, egyfajta munkafelügyelői szerepet szánnak, hiszen a rengeteg közmunkást felügyelni, irányítani kell. Sajnos a pontos részletek még nincsenek kidolgozva, de elmondása alapján lehetséges, hogy bekerülünk egyfajta személyi tartalékba, de az is elképzelhető, hogy rendfokozatban maradunk és a laktanyákban lesznek e központok, amelyek összefogják a munkafelügyelőket.

 Ezt követően értetlenségemet fejeztem ki miszerint a kormány azt hangoztatja, hogy nem lehet nagy tapasztalatú 40 éves emberek munkáját nélkülözni. Sajnálatos módon azonban a rendszerben maradás feltételeit folyamatosan szigorítják. Hangsúlyoztam a fizikai követelményekét, így várhatóan e követelmények nem teljesítése miatt leszünk alkalmatlanok a katonai szolgálatra, ezek szerint akkor már nem is olyan fontos a szakértelem? Számomra meglehetősen ellentmondó tények ezek, hiszen az életkor előrehaladtával fokozatosan elhasználódik a szervezet.

Hende Úr szerint elgondolkodtató a felvetésem és valószínü, hogy felül kell vizsgálni a jelenlegi követelményeket, el tud képzelni egy hasonló rendszert, mint ami Olaszországban van. Ott, ugyanis ha valaki nem tudja teljesíteni a követelményszintet az nem léphet elő sem rendfokozatban, sem beosztásban.

Következő felvetésemben jeleztem, hogy felépítünk egy egzisztenciát, természetesen annak rendje s módja szerint sokunk deviza hitelt vett fel, hogy a családjának megteremtse a lakhatását. Hogyan fogjuk ezt az egészet megélni? Hogyan fogjuk a családjainkat eltartani?

Miniszter Úr kijelentette, ha rajta múlik, mindenki el tudja majd tartani a családját becsületben, s azon dolgozik, hogy minél tovább a rendszerben tudjon maradni a katona.

Utolsó felvetésemben jeleztem: a legénységi állomány jelenlegi 80-85000 forintos jövedelme, a kormány jövő évi adójóváírás eltörlése következtében, minimum 12000 forinttal fog csökkenni.

Miniszter Úr válaszában elmondta: senkinek nem fog csökkenni a jövedelme a következő évben.

Sajnos több kérdést nem volt lehetőségem feltenni, mert más is szeretett volna kérdezni és hát valljuk meg őszintén, a civil lakosság zömét a katonákat érintő kérdések nem igazán érdeklik, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a teremben ülők kíváncsi tekintetekkel figyelték a kérdezz-felelek alakulását. Sajnos sokan azt sem tudják miért is kaptuk ezt a kedvezményt, amit most visszamenőleges hatállyal a kormány el akar venni minden olyan állampolgártól, akiket az éppen uralkodó hatalom küldött nyugdíjba, mert politikailag kedvezőbb volt ez a megoldás, mint munkanélkülivé tenni őket. Adatok szerint ez közel 600 000 embert érint, köztük „csak” 10 000 katonát és 30 000 rendvédelmi dolgozót a többi 560 000 ember pedig bányász, vegyipari, villamos ipari dolgozó, színész, táncos és még hosszasan lehetne sorolni.  

Érdekes tény, hogy ha a felelős parlament megszavazza az alkotmány módosítását, akkor a jelenlegi munkanélküliek száma egyik pillanatról a másikra 600 000 fővel nő.

 Sok nyitott kérdés maradt, mind például:

-         Milyen mértékben múlik a miniszter Úron, hogy majd el tudjuk-e tartani a családjainkat, mondjuk úgy 15 év múlva?

-         Mi lesz azokkal, akik szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodást szenvednek?

-         Mennyibe kerül az adófizető állampolgároknak ez a nagyszabású közmunkaprogram?

-         Elgondolkodtak-e rajta, vajon milyen minőségü lesz az a munka, amit az emberek kényszerből éhbérért végeznek nagyszabású közmunkaprogram keretében?

Nekem meggyőződésem, hogy ez az út nem sok jóra vezet, számomra megalázó az, hogy pl. egy pénteki napon leteszem az egyenruhát és hétfőn pedig felveszem, a Kaposvárért Dolgozom feliratú sárga mellényt!  Teszem mindezt 30-35 év szolgálat után.

Kézenfekvő az utolsó kérdésem ezt érdemli majd a társadalomtól a NATO szinten elismert magyar katona, azért mert védte a hazát itthon és külföldön, dolgozott árvizeken, katasztrófák felszámolásában, heteket át távol a családjától még ünnepek alatt is, de ami a legfontosabb lemondott 14 állampolgári jogáról?

Bálint Ákos, alapszervezeti vezető - Kaposvár