A vörösingesek

Nyugdíjpénztárak semmisültek meg, kirámolták az utolsó üveggolyókat, amit szegény, dolgos emberek szedtek össze. Ilyenek ezek a vörösingesek. Állásokból dobnak ki szegény, dolgos embereket, hogy vörösinges csapatuknak helye legyen, a fülkeforradalmukat elismerendő. nemecsek ernők bolyonganak utcaszerte állás nélkül, vegyipari dolgozók, rendvédelmisek, bányászok, vasutasok, mind, mind kisbetüvel írja a nevét. Elvették tőlük a korkedvezményt, mert: einstand! Pedig ki van fizetve, de akkor is einstand!

Lerobbant lelkek bolyonganak a Pál utcában, a cudar végre várva, kisemmizve… Maradék üveggolyók után kutatnak reménytelenül… Geréb, és Áts Feri teli zsebbel röhög… Hát nem!

A fürésztelepi csata még hátra van! Ez a Pál utca, ez a mi Hazánk! Minket ne semmizzen ki semmiféle vörösinges csürhe!

Nincs tovább időhúzás, nincs hitegetés, hazugságot nem türünk tovább! Nincs további tárgyalás, csak egy az álláspont: teljesítik valamennyi követelésünket, most, azonnal!

Vegyenek példát rólunk: szolgálják az Országot, mint mi tettük, tesszük minden nap! Ezért fizetjük őket, és sokkal jobban, mint mi vagyunk fizetve! Mi megtettük, megtesszük a magunkét! Ők pedig tegyék meg végre a magukét, vagy óvó kezeinket levesszük róluk… Mert ez jöhet már csak.

Illetményünket, korkedvezményünket többszörösen megszolgáljuk, nélkülözés, évtizedes elvonások közepette, és mi a köszönet? Sz@rnak, nyuggernek, cigánynak titulálnak hálából! Az Országot, annak biztonságát szolgáljuk, és ez a járandóságunk. Talán az Országra is így tekintenek?

Ha igen? Akkor nincs helyük itt a vörösingeseknek, elveszítik a fürésztelepi csatát, mert ezt is ők provokálják ki. Molnár Ferenc szavaival élve: a fürésztelep bezárt.

Bezárjon? Akarják?

Ördög László, sz@rnyuggercigány, ezt büszkén vállalom!