Újra együtt a volt Savariások

A II. Savaria Katonai Baráti Találkozóra gyülekezők egy monitoron tekinthették meg az elmúlt évtizedek legjelentősebb eseményeit, a katonai eskütételeket, az ünnepi állománygyüléseket, a kiképzési foglalkozásokat és a harcászati gyakorlatokat. Amikor aztán egyre többen álltak a képernyő elé, akkor már a viszontlátásnak is örültek az egykori kollégák, volt a beosztottak és az egykori elöljárók.

A találkozón korra, nemre, rendfokozatra, beosztásra való tekintet nélkül bárki részt vehetett, aki valaha is szolgált a Söptei úti laktanyában, vagy Szombathelyen, illetve más helyőrségben. Mindvégig politikamentes, poharazgatós, zsíros kenyeres, beszélgetős parti volt ez, ahol a megjelent mintegy százötven résztvevő felidézhette a múltat, áttekinthette a jelent, s erőt meríthetett a jövőt illetően is – ezt már Bondár György főszervezőtől tudtam meg.  A Honvédszakszervezet szombathelyi nyugállományú csoportjának vezetőségi tagja a hagyományteremtő szándékot, a kötetlen, baráti jelleget, illetve a kellemes együttlétet hangsúlyozta.

A rendezvénynek helyszínt biztosító Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület elnöke, Lass Béla nyá. alezredes a nyugállományú katonák megszólítását, aktivizálását tartotta fontosnak.

Kiss Zoltán, aki az elmúlt időszakban a Liga Szakszervezetek regionális irodavezetőjeként, több helyi sikeres demonstráció szervezőjeként vált ismertté pedig külön megszólította azokat is, akiket a január 1-től életbe lépett jogszabályok már szolgálati járandóságossá degradáltak. Elmondta, hogy a fiatalabb nyugdíjasok, a szolgálati járandóságosok hangulatát negatívan befolyásolják azok a jogszabályok, amelyek szerzett jogaikat vették el egyetlen tollvonással.

A volt szombathelyi elöljárók közül Tánczos Mihály ezredes tünt fel. Az egykori dandárparancsnok nagyon jó kezdeményezésnek tartja az eseményt, s ezt megörökítendő, rengeteg fotót is készített. Amikor dandárparancsnok voltam, akkor is tudtam, hogy sok nagyszerü ember van a csapatomban, de most, hogy újra látom őket és azt tapasztalom, hogy kötetlenül, barátsággal fordulnak egymás felé, ezt csak megerősíthetem. Mi egy igazi család voltunk, nem tapostunk le senkit. Ha gondja volt valakinek, akkor felkaroltuk, támogattuk. Sajnos olyan fiatalabb is van közöttünk, akinek gégerákja van, de olyan is, aki már idős és csak segítséggel tud mozogni, de összeszedte magát és eljött.

A késő estig tartó eseményen a ,,Fekete Sereg” tagjai mellett azok az egykori kollégák is megjelentek, akik a honvédségi laktanya megszünése után is a Söptei úti objektumban szolgálnak, de már bv-s egyenruhában. Ez a sztori viszont már egy másik történet lapjait gazdagíthatja. A rendezvény jól sikerült, s az is előfordulhat, hogy nem kell várni 2013-ig a III. Savaria Katonai Baráti Találkozóra.