Megbeszélés a miniszterelnökkel

A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint a foglalkoztatottság jelentős mérvü emelése biztosíthatja az államháztartás stabil egyensúlyát, a csökkenő adósságszolgálatot, a magas színvonalú, mindenki számára elérhető közszolgáltatásokat, a munkavállalók és a családok gyarapodását. Ezért meg kell vizsgálni ennek lehetőségeit.

A LIGA Szakszervezetek felvetette a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony (az új Munka törvénykönyve 204-206. §-ai) kapcsán, hogy a törvény ezen rendelkezései diszkriminatívak amiatt, hogy a munkáltató tulajdonformája miatt tesznek különbséget az egyes munkavállalók, valamint szakszervezetek közt; indokolatlanul hátrányos helyzetet eredményeznek a szervezkedési jog, valamint a kollektív tárgyaláshoz való jog gyakorlása szempontjából is; indokolatlanul korlátozzák a kollektív szerződések hatókörét; végezetül indokolatlanul korlátozzák a tulajdonosi jogokat gyakorló állam, valamint az önkormányzatok mozgásterét.

Elhangzott, hogy  sztrájktörvényt a 2010. évi CLXXVIII. tv. 1. § (1) bekezdése 2010. december 31-i hatállyal akképp módosította, hogy a korábban is felsorolt eseteken kívül jogellenes a sztrájk, ha a munkavállalók megsértik a munkáltatóval szembeni együttmüködési kötelezettségüket, visszaélnek sztrájkjogukkal, illetve, annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, a sztrájk gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését. A LIGA Szakszervezetek megítélése szerint a szabályozás jogbizonytalanságot okoz, mivel sem az együttmüködési kötelezettség, sem a sztrájkjoggal visszaélés fogalmát nem tölti meg tartalommal, így a sztrájkjog kereteit nem a törvény határozza meg, hanem a bírósági gyakorlat dolgozná ki.

A 2012. év folyamán valamennyi jelentősebb közszférás jogállási törvény (Kttv., Hszt., Hjt., részben Kjt.) módosult, e törvények hatálya alatt rendkívül aggályos a kollektív munkaügyi kapcsolatok szabályozása. A tagdíjfizetésre, illetve a szakszervezetek jogaira (különösen a munkajogi védelemre és a munkaidő-kedvezményre) vonatkozó szabályozás olyan megkülönböztetéseket tesz az egyes jogállási törvények hatálya alatt müködő szakszervezetek közt, amelyet a jogállások különbözősége önmagában nem indokol.

Aggályos a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) és hasonlóan a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) szabályozása is, elsősorban amiatt, hogy e kamarajellegü testületek – nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal ellentétesen – számos szakszervezeti jogot gyakorolhatnak.

A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint az egykulcsos személyi-jövedelemadózás bevezetése hibás lépés volt. Más, hazánkhoz hasonló helyzetben lévő országokban tapasztaltaknak megfelelően nálunk is rendre elmaradtak a feltételezett kedvező hatások, miközben számos, a gazdasági fejlődést akadályozó, hátrányos fejlemény következett be. Nem igazolódtak az arányos, egykulcsos adónak a foglalkoztatás növekedésére, a belső fogyasztás fellendítésére vonatkozó várakozások.

A kibővített elnökségi ülésen a Ligához tartozó szervezetek és a meghívott szakszervezetek – Honvédszakszervezet, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, Mozdonyvezetők Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete, Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége – is mind tájékoztatták a miniszterelnököt az ágazat munkavállalóinak helyzetéről, és lehetőségük volt személyesen választ kapni kérdéseikre.

A miniszterelnök a találkozón elsősorban azt szerette volna megtudni, hogy a hamarosan folytatódó IMF/EU tárgyalásokon mik azok a gazdasági intézkedések, amelyek a szakszervezetek szerint még elfogadhatóak, és mik azok amik semmiképpen sem. A sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a szakszervezetek az IMF tárgyalások folyamán rendszeresen megküldik észrevételeiket a kormánynak.

Kérdésre válaszolva az elnökségi ülésen a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az új Munka törvényönykönyve bevezetése semmi esetre sem célozta meg a bérek csökkentését, valamint az ágazati szakszervezetek észrevételeit meghallgatva elmondta, hogy szükségesnek látja az egyes ágazatokat érintő problémák egyeztetését a kormánnyal.

A miniszterelnök a sztrájktörvényt nem módosítaná, de amennyiben olyan bírósági ítéletek születnének, amelyek azt mutatják, hogy a törvény nem kívánt célokat is érvényesít, kész a helyzet átgondolására. Nem volt ugyanakkor még ennyire sem engedékeny az egykulcsos adórendszer tekintetében, amelyről továbbra is úgy látja, hogy az munkavállaló-, vállalkozás- és gazdaságbarát intézmény.

Amiben teljes egyetértés alakult ki a LIGA Szakszervezetek és a kormányfő között, az a további béremelések szükségessége, valamint a munkahelyek megőrzése és az új munkahelyek teremtése.