Napokon belül elkezdődnek a honvédelmi tárcánál is az idei bértárgyalások. Mivel január 21-én Hende Csaba honvédelmi miniszter fogadja szakszervezetünk vezető tisztségviselőit, ezért aztán gőzerővel készülünk a korrekt, tényeket és pénzügyi anomáliákat feltáró tárgyalásokra. És, hogy miért is szükséges és elodázhatatlan már az illetményemelés, ezt összegeztük Czövek Jánossal, szakszervezetünk elnökével...
- Elnök úr! A Hjt. 2002-es életbe lépése óta a katonák illetményei érdemben nem emelkedtek. Napjainkra sok kolléga teljesen eladósodott, az illetmények már nem elegendőek a napi megélhetés biztosításához…
- Valóban, a katonák túlnyomó többsége a reálkeresetek, és a jogszabályi változások következtében az elmúlt tizenegy évben folyamatosan a vesztesek kenyerét volt kénytelen enni. A 2006-os évben elvették a 13. havi illetményünket is. Ugyanakkor a KSH adatai szerint, ha kis mértékben is, de folyamatosan nőttek a ,,civil” bérek. A katonáink illetményeinek reálértéke időközben mintegy 40-45%-kal csökkent.
- Lehetséges, hogy az alacsony illetmények is közrejátszottak az elvándorláshoz?
- Tény, hogy az elmúlt években folyamatos szervezeti változások tizedelték a Magyar Honvédség létszámát, nem beszélve a fluktuációról. Azok a kollégák, akik 25 év szolgálati idővel rendelkeztek, azok vagy nyugállományba vonultak, vagy találtak maguknak más, jobban fizető foglalkozást, s így folyamatosan távoztak a haderőből. A kiképzett szakemberek pótlása, a beosztások újbóli feltöltése pedig óriási energiákat és pénzforrásokat emészt fel a tárca költségvetéséből.
Egyébként a bérek egyre csökkenő vásárló értéke miatt egyre nehezebb beosztásba helyezni a speciális beosztású szakembereket. Nagyon nehéz az informatikus, az orvos, a jogász munkakörök feltöltése.
- Ön szerint milyen bérszínvonalat kell elérni a szerződéses legénységi állomány esetében?
- Sajnos a szerződéses legénységi állomány egy jelentős része már hétvégére sem utazik haza. Nincs rá pénzük, többeknek a napi élelmiszerre sem jut, így kénytelenek a jóindulatra hagyatkozva a „gyors segélyként” kiosztott zsíros kenyeret elfogyasztani. A 2012-ben bevonult legénységi katona fizetése mindössze nettó 65-70 ezer forint. Ez elfogadhatatlan!
A kormány, illetve a parlament döntése értelmében január elsejétől emelkedtek a minimálbérek. A szakmunkás minimálbér 114 ezer forint lett. Szerintünk ezt a szintet el kell érni a szerződéses legénységi állomány illetményeinél is. Tudni kell, hogy jelenleg 106 ezer forint a kezdő szerződéses katona bruttó bére. Ez mintegy 10%-kal alacsonyabb a fenti bérszínvonalnál.
- Mi a helyzet az altisztek illetményeivel?
- Még a tapasztalt, jól képzett altisztek is, akik hosszú évek óta szolgálják hazánkat, egyre többször azzal szembesülnek, hogy a fizetésükből nem tudják eltartani családjukat.
Az altisztek esetében is a minimálbér a jellemző kereset, ugyanakkor ők a Magyar Honvédség igazi teherhordozói. Szerintünk nekik kellene olyan jövőt biztosítani, amellyel elismerjük hosszú távon is kiemelkedő teljesítményüket.
- A tisztek esetében az elmúlt időszak ugyan sok pozitív változást hozott, ám az ő életük sem gondtalan…
- Ez igaz, hiszen az alacsonyabb rendfokozatúak esetében megjelennek a megélhetési problémák. Ezért már ők is a civil életben keresik a jobb kereseti lehetőségeket. Érdemes megjegyezni, hogy a tisztek zömének csak azért magasabb a fizetése, mert a beosztásukhoz szükséges idegen nyelvismeretet pótlékfizetéssel ismeri el az állam.
- A Magyar Honvédség esetében az a legdrágább katona, aki jól kiképzett, több missziót is megjárt, ugyanakkor az alacsonyabb fizetés miatt elhagyná a pályát, és így a pótlásáról majd gondoskodni kell.
- Ez tény, valóban az a legdrágább katona, akit kiképzünk, aztán kénytelenek vagyunk elengedni. Ezért is elfogadhatatlan számunkra, hogy a civil életből ne a legrátermettebb fizikai és szellemi képességgel rendelkezők jöjjenek be, hanem, akiket a munkaügyi központok már sehová sem tudnak kiajánlani. Az is elfogadhatatlan, hogy a sorozó központok azzal a kommunikációval próbálnak minél több katonát toborozni a rendszerbe, hogy ,,majd a külszolgálat idején mennyi többletkeresetre tesznek majd szert”. Ugyanakkor tudjuk, hogy külszolgálatra maximum ezer katona mehet ki évente. Emellett vannak olyan beosztású katonák is, akik külszolgálaton egyáltalán nem vehetnek részt.
- Elnök úr! Összefoglalva a beszélgetést, mit követel a Honvédszakszervezet?
- Az állomány megbecsüléséhez szükséges – a szakszervezetek által a közszférában megfogalmazott igényeknek megfelelően – az illetmények azonnali 20%-os emelése. Ennek érdekében pedig azt követeljük, hogy a honvédelmi tárcánál azonnal kezdődjenek meg a 2013. évi bértárgyalások. Meggyőződésünk, hogy a honvédelemre jellemző munkabéke társadalmunk fontos értéke, közös érdekünk annak megőrzése.