2018. 01. 23. kedd
Rajmund, Zelma
: 310 Ft   : 253 Ft Benzin: 325 Ft/l   Dízel: 323 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Még egyszer nekifut a korhatár előtti nyugdíjaknak az EP petíciós bizottsága

Hosz  |  2013. 03. 21., 07:53

A kormányhoz fordul az EP petíciós bizottsága a korhatár előtti nyugdíjak ügyében. A testület arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg még egyszer: uniós hatáskörbe tartozik-e a kérdés. Az Európai Parlament petíciós bizottsága tovább foglalkozik azokkal a magyar beadványokkal, amelyekkel a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt fordultak a testülethez többek között érdekvédelmi szervezetek...  

A bizottsági ülést levezető elnök úgy döntött, a testület nyitva hagyja a kérdést, egyúttal kikéri a magyar kormány álláspontját az ügyben, továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg még egyszer: uniós hatáskörbe tartozik-e a kérdés.

A bizottság jelenlegi álláspontja ugyanis az, hogy jogilag tehetetlen az ügyben, egyetlen uniós tagállamnak sem írhatja elő, hogyan alakítsa át társadalombiztosítási vagy nyugdíjrendszerét.

Az ülésen felszólalt Kuti László, a Korkedvezményes és korengedményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke és Katus Károly, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom elnöke is. Kuti László kijelentette: nem vitatják, hogy minden tagállam szuverén módon dönthet a társadalombiztosítási rendszeréről, ellenben úgy vélik, hogy a Bizottság nem értette meg, miről van szó. A volt korhatár alatti nyugdíjasok esetében azonban nem szimplán a tb-rendszer átalakításáról van szó, hanem arról, hogy már 10 éve nyugdíjas státuszban lévő emberektől vették el a nyugdíjukat. Ő maga 2001-ben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően ment el korhatár alatti nyugdíjba.

Feltette a kérdést, hogy uniós állampolgárként el kell-e viselnie, hogy tegnap vásárolt egy kenyeret, amiről ma azt mondja a kormány, hogy nem az övé, és nem kenheti meg vajjal vagy lekvárral? Az érdekképviselet továbbra is úgy gondolja, hogy a magyarországi eljárás sérti az európai uniós jogot, egyebek között azért, mert szerzett tulajdonhoz való jogot von el, mivel a vonatkozó törvény visszaható hatályú rendelkezéseket tartalmaz, illetve a döntést megelőzően semmilyen nyugdíjas szervezettel nem egyeztetett a magyar kormány a tervezett megszorításokról.

Katus Károly hozzátette, a sértettek nem tudnak Magyarországon jogorvoslati jogukkal élni, nem fordulhatnak bírósághoz. Minden reményüket abba helyezték, hogy Brüsszelben segítséget kapnak, s példát mutat a Bizottság azzal, hogy kimondja, az Európai Unióban nem lehet visszamenőlegesen törvényeket alkotni, jogokat megvonni egyik hónapról a másikra. Ha jóváhagyja a magyar kormány eljárását, akkor szabad utat enged más tagállamok kormányai számára is, hogy visszamenőlegesen hozzányúlhassanak szerzett jogokhoz - fejtette ki Katus Károly.Feltette a kérdést: létezhet-e olyan, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a tulajdonhoz való jog megvonását, a megkülönböztetés tilalmának megszegését, a volt szolgálati nyugdíjasok járandóságának a középkor óta nem látott módon alkalmazott, adónak nem nevezhető, 16 százalékos csökkentését? Ha erre azt mondja az Európai Bizottság, hogy meg lehet tenni, mivel ez Magyarország belügye, akkor figyelmen kívül hagyja a történelmet. Ha Budapesten bárki az Alaptörvény módosításával szerzett jogokat vonhat el, akkor azt más tagállamok kormányai is megtehetik - véli Katus Károly .

A Petíciós Bizottság ülését levezető elnök végül úgy döntött, hogy a bizottság tovább foglalkozik a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetését sérelmezők ügyével. A bizottság egyúttal kikéri a magyar kormány álláspontját az ügyben, továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg még egyszer: uniós hatáskörbe tartozik-e a kérdés.

Ismeretes, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottságának március 20-i ülésének napirendjén szerepelt a korábbi korhatár alatti nyugdíjasokat érintő elvonásokat kifogásoló petíciók.A petíciót a Korengedményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete (KNOÉ), valamint a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom képviselői nyújtották be.

Emlékeztető: Mit kifogásolnak a volt korhatár alatti nyugdíjasok?

A javarészt rendvédelmi dolgozókat, de egyéb veszélyes, egészségre ártalmas munkát végző személyeket is képviselő KNOÉ 10 pontban foglalta össze beadványában a tagjait ért negatív hatásokat:1. A KNOÉ tagjai nagy része éppen a magyar állam intézkedései miatt, akarata ellenére kényszerült korkedvezményes nyugdíjba, sorozatos átszervezés, létszámleépítés következtében. Ilyen volt többek között a határőrség 2008. január 1-jei megszünése, illetve 2011. január 1-jén a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Adó- és Ellenőrzési Hivatal egyesítése. Az átszervezések, különböző beosztások megszüntetése vagy létrehozása során korkedvezményes nyugdíjba került tagjaink kényszerhelyzetben voltak, fel sem ajánlottak számukra képzettségüknek és iskolai végzettségüknek megfelelő munkát.2. Az egyesület szerint a törvény rendelkezései meglehetősen súlyos jogkövetkezményeket rónak az érintettekre, megfosztják őket nyugdíjuktól, mint tulajdonuktól, a biztonságtól és egyéb kedvezményektől. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 1. cikke fogalmazza meg, hogy "Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik."

3. Az egyesület szerint jelen esetben nem lehet közérdekről beszélni, mint kimentési okról, és arról sem, hogy a szóban forgó törvény megfelel a nemzetközi jog általános alapelveinek. A törvény által megszünik az érintett személyek nyugdíjas státusza, a helyette folyósított többféle elnevezésü juttatás pedig bármikor megvonható, csökkenthető és adóztatható. Ezzel párhuzamosan megszünik minden nyugdíjas kedvezmény és egyéb jogosultság is.4. Sérülnek az Egyezmény 13. cikkében foglaltak is, ugyanis az érintettek nem tudnak jogorvoslattal élni a hazai hatóság előtt. A jogorvoslat magyarországi érvényesítését a 2012. január 1-ig hatályban lévő Alkotmány, az 1949. évi XX. törvény nem teszi lehetővé, hiszen megfogalmazza a 70/E. § 3) bekezdésében, hogy "Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."5. Sérül az Egyezmény 7. cikke is, mely a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalmát fogalmazza meg. A törvény olyan büntetést szab ki azokkal szemben, akik a törvény hatálya alá tartoznak, mely a magyar büntető anyagi jog szerinti mellékbüntetésnek számítanak. Ilyen a rendfokozat használat, az egyenruha viselési jog, az orvosi ellátáshoz való jog, és minden a nyugdíjas státusszal együtt járó kedvezmény megvonása. Ezekről a törvény ugyanis semmilyen rendelkezést nem tartalmaz.6. Sérül az Egyezmény 14. cikkében megfogalmazott diszkrimináció tilalma is ugyanis a törvény nem vonatkozik az 57 és a 62 év közötti rendvédelmi és katona nyugdíjasokra, ugyanis a jogalkotó ezt a réteget kiemelte a törvény hatálya alól.7. Az érintett réteg nem folytathat kiegészítői vállalkozói tevékenységet, így elveszítette a járulékkedvezményét is. A korhatár alatti járandóságban részesülők csak fő tevékenységü vállalkozóként müködhetnek tovább. Ez elviselhetetlen többlet terhet jelent, és az érintett vállalkozókat és vállalkozásokat anyagi krízishelyzetbe vagy csődhelyzetbe taszítja.8. Az egyesület szerint erősen aggályos, hogy a törvény szerint a járadék szüneteltetési okának megállapítása céljából a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóság megállapítására irányuló eljárása során elektronikus úton továbbítja a jogosult természetes személyazonosító adatait a bünügyi nyilvántartó szervnek. A bünügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatokat összeveti a büntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha az összevetés alapján a bünügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy bármelyikük büncselekményt követett el, és az elítéléshez füződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényt, a büncselekmény vagy büncselekmények elkövetésének idejét, valamint a személyazonosító adatokat továbbítja a meghatározott szervnek. A törvény e pontja alapján egyfajta fokozott bünügyi felügyelet alá kerülnek a szolgálati nyugdíjasok, ami az egyesület megítélése szerint sérti a szabadságjogokat.9. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság a KNOÉ tagjainak írt levelében megerősítette, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában a korábban közös megegyezéssel, fél nyugdíjjal távozottak szolgálati nyugdíját/szolgálati járandóságát 50. életévük betöltésekor nem fogja kiegészíteni teljes nyugdíjjá/szolgálati járandósággá a vonatkozó törvénymódosítás értelmében. Ez lényegében azt jelenti, hogy újabb anyagi vonatkozású érdeksérelmet okoz az állam a szolgálati nyugdíj/járandóság kiegészítésének elmaradásával, hiszen az e körbe tartozókat 50 százalékos büntetőadóval sújtja. Az érintettek a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár (akár 65 év) eléréséig nem számíthatnak az ellátás összegének növelésére.10. A törvény értelmében a szolgálati járadék a mindenkori személyi jövedelemadóval csökkentett nyugdíj összege. Az adózó állampolgárokat Magyarországon gyermekek után járó adókedvezmény illeti meg. Ez sem vonatkozik a szolgálati nyugdíjasokra, ugyanis a kedvezményre jogosító igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak 2013. június 30. után adja ki. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a gyerekkedvezményre jogosultak, a kedvezményt másfél évig nem tudják igénybe venni.

Mikor dönt végre az Alkotmánybíróság?

Több mint egy éve gyülnek a beadványok a taláros testületnél. Több korábbi korhatár alatti nyugdíjas is alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezéseinek a megsemmisítését kérik.Az Alkotmánybíróság február 26-ai ülésén már tárgyalt egy alkotmányjogi panaszt, amelyet vélhetően egy ex országgyülési képviselő nyújtott be 2012. február 15-én, aki a korábban hatályos szabályok szerint korhatár alatti nyugdíjat kapott. Indítványában a törvénynek azon rendelkezéseit sérelmezi, amelyek szerint a korábban korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülő országgyülési képviselők korhatár előtti ellátását csökkenteni kell a személyi jövedelemadóval. Az országgyülési képviselőkhöz hasonlóan a volt szolgálati nyugdíjasokat is bünteti a törvény, nekik is adózniuk kell a szolgálati ellátásból.Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint is ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez füződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései. Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet - egyikük a KNOÉ - beadványát figyelembe véve kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát.Az ombudsman szerint a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései is, melyek az egyes korhatár alatti nyugdíjak helyébe lépő ellátások (országgyülési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) nominális összegét közteherrel, így elvonással terhelik.Álláspontja szerint önkényes az is, hogy a törvény meghatározott büncselekmények automatikus "mellékbüntetésszerü" jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését.Az Alaptörvényből következik, hogy az állam nem használhatja önkényesen a büntetőjogi eszközrendszert, ezért Szabó Máté ennek a rendelkezésnek a megsemmisítését indítványozta. A törvény értelmében megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve "feketén dolgozik". Az ombudsman szerint a törvény két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerü ellátásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen feketemunka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását. Ezért ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét.

                                                                                               www.penzcentrum.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2018. 01. 17., 12:31
Idén a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét azoknak is automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, akik korábban munkáltatójuktól kérték az adómegállapítást.
2018. 01. 17., 12:13
2018. január elsejével egy régi szakszervezeti követelés teljesült azzal, hogy a minimálbér nettó értéke végre eléri a létminimumot. Ez az eredmény a 2016. november 24-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában kötött háromoldalú megállapodásnak köszönhető. A megállapodásnak megfelelően 2018-ban a minimálbér 8%-al, 138.000 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 12%-al, 180.500 Ft-ra emelkedik.
2018. 01. 18., 15:10
A tavalyi esztendőhöz hasonlóan zsúfolásig megtelt a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetségének 2018-as sportnaptára is. A tervezett programok kiemelt elemei lesznek a „170 éves a Magyar Honvédség” rendezvénysorozat sporteseményei.
2018-01-17 12:08:49
2018. január végén a jelenlegi székházból a 1112 Budapest, Sasadi út 170-alá költözik a LIGA Szakszervezetek. A költözés miatt 2018. január 17-től előreláthatólag február elsejéig a vezetékes telefonvonalak ideiglenesen nem elérhetőek, ezért kérik, hogy a munkatársakat (a honlapon is rajta lévő) mobilszámaikon hívják!
2018-01-16 15:01:33
„A parancsot teljesítő katonák az éhség, a fagy és a reménytelenség ellenére vissza akartak jutni az akkor már kényszerpályán vergődő országba, a hazájukba” – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes azon a megemlékezésen, amelyet a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából rendeztek január 12-én a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A Honvédszakszervezetet Lippai Csaba érdekvédelmi ügyvivő képviselte a megemlékezésen...
2018-01-12 10:11:08
Új parancsnoka van – Korom Ferenc vezérőrnagy személyében – az MH Összhaderőnemi Parancsnokságnak. A parancsnoki beosztás átadás-átvételét január 11-én, csütörtökön tartották Székesfehérváron. A rendezvényen a Honvédszakszervezetet Czövek János elnök képviselte...
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 03., 12:20
Nagy hangsúlyt kell fektetni a toborzóirodákban nyújtott szolgáltatásokra, de a példamutató katona a legjobb toborzó.
2017. 03. 03., 12:17
2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé fejlesztik a Magyar Honvédséget.
2017. 01. 13., 16:44

Esküt tettek a határvadászok

Az illegális migráció növekedése miatt tavaly augusztusban határozott a kormány a Készenléti Rendőrség létszámának növeléséről. A határvadászok elsőként hivatásos állományba vett tagjai január 12-én, csütörtökön tették le az esküt.
2017. 01. 13., 16:40
Márciusban érkeznek meg Szolnokra azok a kiképző, felderítő és futárrepülőgépek, amelyeket a cseh Zlin Aircraft gyártócégtől vásároltak meg a Magyar Honvédségnek.

  JETfly Magazin

Indonézia lehet a Szu-35Sz újabb külföldi vásárlója, mivel az elkövetkező hónapokban sor kerülhet a szerződés aláírására, melynek keretein belül 11 darab Szu-35-ös harci repülőgép érkezhet Indonéziába.