2024. 04. 17. szerda
Rudolf
: 395 Ft   : 372 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Béren kívüli juttatások: szakmai egyeztetést és felülvizsgálatot kezdeményeztünk

Hosz  |  2013. 05. 23., 13:04

A Honvédszakszervezet elnöke a béren kívüli juttatások ügyében levélben fordult a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (HM KPH) főigazgatójához. Czövek János azt írta Fodor Péter ezredesnek, hogy a juttatások 200 ezer forintos keretének meghatározásakor a vezényeltek természetbeni, valamint a különélők ellátása során egyes elemek a Hosz álláspontja szerint tévesen, a jogi szabályozással ellentétesen kerültek a béren kívüli juttatások keretébe. Fenti témakörben sürgős szakmai egyeztetést és felülvizsgálatot kezdeményeztünk. A levelet az alábbiakban olvashatják el...

Fodor Péter ezredes

HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal

főigazgató

         Tisztelt Főigazgató Úr!

A HM és HOSZ között megkötött „Béren kívüli megállapodás”-ban, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényben, valamint a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti béren kívüli juttatások 200.000;- Ft-os keretének meghatározásakor, egyes (pl. a vezényeltek természetbeni, valamint a különélők ellátása) elemek a Honvédszakszervezet álláspontja szerint tévesen, a jogi szabályozással ellentétesen kerültek a béren kívüli juttatási keretbe. A fenti hivatkozású témakörben sürgős szakmai egyeztetést és felülvizsgálatot kezdeményezünk.

Az alábbiakban ismertetjük, az üggyel kapcsolatos álláspontunkat:

Kiemelve a vezényléseket, (legyen az akár képzés, akár gyakorlat, akár egyéb célú) a különélők szolgálati érdekből történő áthelyezésének költségtérítését, és hozzátéve minden további a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség állományába tartozó személy részére a 2001. XCV. törvény adott paragrafusai, valamint a kiadott és vonatkozó HM rendeletek alapján járó juttatásokat - álláspontunk szerint - jogértelmezési hiba folytán kívánja a tárca bevonni a 200.000;- Ft-os béren kívüli keretbe.

A fenti hivatkozású esetekre adózási szempontból az 1995. évi CXVII tv. 70.§ (3) bekezdés c) pontja intézkedik az alábbiak szerint:

„70. § (3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;”

Ezzel szemben a béren kívüli juttatások közös jellemzője, hogy minden esetben az 1995. évi CXVII. törvény 71. § -a alapján megállapított, esetekben, jellegben és, összegben kerülhetnek elszámolásra.

A tárcát érintő esetekben az alábbiak szerinti elemeket jelenti ez:

Béren kívüli juttatások

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a munkáltató - a munkavállalónak

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén müködő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén müködő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is, és/vagy

bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész;

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerü képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

 (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

 (4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény  53. § (2) bekezdésében pedig még tovább szükíti a béren kívüli kört az alábbiak szerint (a vonatkozó Szja tv. rész feljebb vastagon kiemelve):

„A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves kafetériakerete illetve kafetéria rendszert nem alkalmazó szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások - együttes összege a 2013. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot, amely összeg fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.”

A személyi állomány érdekeit szem előtt tartva, az alábbi okok miatt javasoljuk az egyeztetés megkezdését és a tárca jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálatát:

Elsődlegesen: a fentebb említett összes „más jogszabály következtében magánszemélynek” adott juttatás, „Egyes meghatározott juttatásnak” minősül, nem pedig béren kívüli juttatásnak, így viszont semmiképpen nem tekinthető a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény  53. § (2) bekezdésében jelzett „kafetéria” elemnek. Márpedig a fentebb említett juttatásokat a „Hivatásos, szerződéses, és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 21/2002 számú HM rendelet” szabályozza.

Másodlagosan: Abban a nem várt esetben, ha a tárca az elsődleges érvünket nem tartja helytállónak jelezzük, hogy a vezényeltek ellátása, valamint a különélők ellátása esetében összegszerüség tekintetében sem, és a választhatósági szempontból sem felel meg a juttatás a kritériumoknak. A jogosult, az említett juttatásról nem mondhat le, nem választhat a pénzbeli, és a természetbeni ellátási formák között. Ráadásul, ha korábban béren kívüli elemként Erzsébet utalványt igényelt a jogosult, a kiadható maximális keret javát már a valós jogcímen arra a hónapra kimerítette. Így viszont, nem tekinthető sem az Szja. törvény 71.§ hatálya, sem a 2013. évi Költségvetési törvény fent hivatkozott joghelye hatálya alá tartozó elemnek az említett költségtérítés.

Intézkedését előre is köszönöm.

         Budapest, 2013. május 10.

                                                                  Tisztelettel:

                                                                                              Czövek János sk.

                                                                                                     elnök

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-02-13 13:05:08
2024.02.14-16-ig a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt (karbantartás) szünetel. Ezúton is köszönjük elhelyezési feltételeink jobbítását a HM HIM-nek! Telefonos ügyelet a 0670-374-30-83-as telefonszámon.

  JETfly Magazin

Folytatódik a Hadak útján hadtörténeti előadás-sorozat Nagykanizsán, a Halis István Városi Könyvtárban: 2024. április 24-én, 18 órától az egyik legeredményesebb magyar vadászpilótáról, vitéz nemes Molnár László főhadnagyról hallgathatunk meg egy előadást.

  Háború Művészete magazin

„A második világháború alatt legalább huszonnégy – amerikai és szovjet – légitámadás érte Győr városát – legalább ennyiszer zúgtak a szirénák, omlottak le az épületek és menekültek az óvóhelyekre az emberek a bombázások elől.”
Széchenyi 2020 europai szociális alap.