szechenyi-terv-plusz
2025. 04. 26. szombat
Ervin
: 407 Ft   : 359 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Béren kívüli juttatások: szakmai egyeztetést és felülvizsgálatot kezdeményeztünk

Hosz  |  2013. 05. 23., 13:04

A Honvédszakszervezet elnöke a béren kívüli juttatások ügyében levélben fordult a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (HM KPH) főigazgatójához. Czövek János azt írta Fodor Péter ezredesnek, hogy a juttatások 200 ezer forintos keretének meghatározásakor a vezényeltek természetbeni, valamint a különélők ellátása során egyes elemek a Hosz álláspontja szerint tévesen, a jogi szabályozással ellentétesen kerültek a béren kívüli juttatások keretébe. Fenti témakörben sürgős szakmai egyeztetést és felülvizsgálatot kezdeményeztünk. A levelet az alábbiakban olvashatják el...

Fodor Péter ezredes

HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal

főigazgató

         Tisztelt Főigazgató Úr!

A HM és HOSZ között megkötött „Béren kívüli megállapodás”-ban, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényben, valamint a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti béren kívüli juttatások 200.000;- Ft-os keretének meghatározásakor, egyes (pl. a vezényeltek természetbeni, valamint a különélők ellátása) elemek a Honvédszakszervezet álláspontja szerint tévesen, a jogi szabályozással ellentétesen kerültek a béren kívüli juttatási keretbe. A fenti hivatkozású témakörben sürgős szakmai egyeztetést és felülvizsgálatot kezdeményezünk.

Az alábbiakban ismertetjük, az üggyel kapcsolatos álláspontunkat:

Kiemelve a vezényléseket, (legyen az akár képzés, akár gyakorlat, akár egyéb célú) a különélők szolgálati érdekből történő áthelyezésének költségtérítését, és hozzátéve minden további a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség állományába tartozó személy részére a 2001. XCV. törvény adott paragrafusai, valamint a kiadott és vonatkozó HM rendeletek alapján járó juttatásokat - álláspontunk szerint - jogértelmezési hiba folytán kívánja a tárca bevonni a 200.000;- Ft-os béren kívüli keretbe.

A fenti hivatkozású esetekre adózási szempontból az 1995. évi CXVII tv. 70.§ (3) bekezdés c) pontja intézkedik az alábbiak szerint:

„70. § (3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;”

Ezzel szemben a béren kívüli juttatások közös jellemzője, hogy minden esetben az 1995. évi CXVII. törvény 71. § -a alapján megállapított, esetekben, jellegben és, összegben kerülhetnek elszámolásra.

A tárcát érintő esetekben az alábbiak szerinti elemeket jelenti ez:

Béren kívüli juttatások

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a munkáltató - a munkavállalónak

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén müködő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén müködő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is, és/vagy

bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész;

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerü képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

 (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

 (4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény  53. § (2) bekezdésében pedig még tovább szükíti a béren kívüli kört az alábbiak szerint (a vonatkozó Szja tv. rész feljebb vastagon kiemelve):

„A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves kafetériakerete illetve kafetéria rendszert nem alkalmazó szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások - együttes összege a 2013. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot, amely összeg fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.”

A személyi állomány érdekeit szem előtt tartva, az alábbi okok miatt javasoljuk az egyeztetés megkezdését és a tárca jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálatát:

Elsődlegesen: a fentebb említett összes „más jogszabály következtében magánszemélynek” adott juttatás, „Egyes meghatározott juttatásnak” minősül, nem pedig béren kívüli juttatásnak, így viszont semmiképpen nem tekinthető a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény  53. § (2) bekezdésében jelzett „kafetéria” elemnek. Márpedig a fentebb említett juttatásokat a „Hivatásos, szerződéses, és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 21/2002 számú HM rendelet” szabályozza.

Másodlagosan: Abban a nem várt esetben, ha a tárca az elsődleges érvünket nem tartja helytállónak jelezzük, hogy a vezényeltek ellátása, valamint a különélők ellátása esetében összegszerüség tekintetében sem, és a választhatósági szempontból sem felel meg a juttatás a kritériumoknak. A jogosult, az említett juttatásról nem mondhat le, nem választhat a pénzbeli, és a természetbeni ellátási formák között. Ráadásul, ha korábban béren kívüli elemként Erzsébet utalványt igényelt a jogosult, a kiadható maximális keret javát már a valós jogcímen arra a hónapra kimerítette. Így viszont, nem tekinthető sem az Szja. törvény 71.§ hatálya, sem a 2013. évi Költségvetési törvény fent hivatkozott joghelye hatálya alá tartozó elemnek az említett költségtérítés.

Intézkedését előre is köszönöm.

         Budapest, 2013. május 10.

                                                                  Tisztelettel:

                                                                                              Czövek János sk.

                                                                                                     elnök

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 01. 24., 10:40
Hétfőtől indul a Tik Tok oldalunk. Egy fiatal kollegina fog titeket információkkal ellátni ezen a csatornán keresztül a Honvéd Érdekképviseleti Szervezettel kapcsolatban. Mi úgy hívjuk őt Hészes Betti. Fogadjátok sok szeretettel tőle az infókat.
2024. 12. 10., 12:57
Tisztelt Tagtársunk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy a GINOP _ PLUSZ 3.2.3-24 „Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása”című pályázat keretében a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet 57.663.449 Ft pályázati forrást nyert el...
2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)

  JETfly Magazin

Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.