Magyarország Alaptörvényében biztosított alapvető jogokkal élve, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek müködéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltak alapján, a Magyar Honvédségben, a Honvédelmi Minisztériumban, valamint háttérintézményeinél,  illetve ezek hivatalaiban, gazdasági társaságainál, továbbá oktatási intézményekben (továbbiakban: Honvédség) szolgálatot teljesítő hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos katonák, honvéd tiszt és altiszt jelöltek, nyugállományú katonák, beleértve a szolgálati járandóságban részesülőket is, valamint a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonák (továbbiakban: katonák) érdekvédelmének ellátására, a szolgálati viszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítására és megvédésére, tagjai erkölcsi és anyagi támogatására müködtetik a szakszervezetüket, ezért a 2013. évi kongresszus a következő alapszabályt alkotja és fogadja el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A szakszervezet neve: "Honvédszakszervezet", rövidítése: Hosz.

(2) A szakszervezet országos szervezet, székhelye: 1087 Budapest, VIII. Kerepesi út 29/B. posta címe: 1581 Budapest, Pf.:65, honlapja: www.hsz.hu

(3) A szakszervezet célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére és képviseletére.

(4) A szakszervezet tevékenységi köre elsősorban azoknak az alapvető állampolgári, munkavállalói, gazdasági, szociális és kulturális jogoknak a védelmére terjed ki, amelyek tagjait, mint egyenruhás állampolgárokat megilletik.

(5) A szakszervezet az 1991-ben alakult Katonák Érdekvédelmi Szövetségének jogutódja.

(6) A szakszervezetté alakítás éve: 1995.

(7) A szakszervezet jogi személy, melynek képviseletét az elnök, és az alelnök(ök) önállóan látják el.

2. §

A szakszervezet rendeltetése, fő céljai

(1) Országos fórum teremtése a Hosz szervezeteinek és tagjainak, ezen keresztül a szakszervezeti tagok érdekvédelmének.

(2)A szakszervezeti tagok állampolgári, egyéni és kollektív munkavállalói jogainak, képviselete és védelme.

(3) Más hazai és nemzetközi katonai érdekvédelmi szervezetek érdekérvényesítő törekvéseinek támogatása, tevékenységük segítése, velük való szoros együttmüködés.

(4) A szakszervezet vagyonának kezelése, gondos kezelése és lehetőség szerinti gyarapítása, szolgáltatások nyújtása a tagság számára.

(5) A tagság érdekeinek képviselete az állami szervek előtt, a társadalmi és politikai élet meghatározó szerveinél és testületeinél, más szakszervezeteknél, az ágazati és országos érdekegyeztető fórumokon, a katonák és más fegyveres testületek hazai és nemzetközi szervezeteiben.

(6) A tagság és a közvélemény rendszeres tájékoztatása, a szakszervezet érdek és tevékenységi körébe tartozó eseményekről, valamint a szakszervezet munkavállalói jogok képviseletével és védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásáról.

(7) A tagság szociális és jóléti támogatása, karitatív jellegü segítése.

3. §

A szakszervezet céljainak megvalósítását szolgáló elvek és eszközök

(1) Tagjai összefogásával álláspontjának érvényre juttatása az állami szervek előtt, a társadalmi és politikai élet meghatározó szervezeteinél és testületeinél, a különböző érdekegyeztető fórumokon, valamint más szervek és szervezetek előtt.

(2) A szakszervezet a demokratikus önkormányzatiság, a nyilvánosság és a szolidaritás elveinek tiszteletben tartásával müködik.

(3) A szakszervezet az államhatalmi ágaktól és állami szervektől, valamint vallási felekezetektől függetlenül, pártsemlegesen, a demokratikus elvek betartásával fejti ki tevékenységét.

(4) Kezdeményezi és szorgalmazza a tagság:

a) jogait sértő jogszabályok, a közjogi szervezetszabályzó eszközök és más normatív szabályok módosítását, és ha szükséges az Alkotmánybíróság által történő megsemmisítését.

b) jogosultságainak és kötelezettségeinek jogszabályokba foglalását, valamint ezek betartását, illetve szükség esetén e jogosultságok biztosításának jogi úton történő kikényszerítését.

(5) Igényli a tagjai jogait és kötelezettségeit érintő jogalkotásban, különösen a honvédelmi jogalkotás vonatkozásában a véleményezési, javaslattételi jogot.

(6) Elősegíti az országgyülési biztos tevékenységét.

(7) Kifejezi és érvényesíti tagjai egyéni és kollektív érdekeit, ezen belül fellép a tagjait megillető jogok megkülönböztetés nélküli érvényre juttatásáért és az indokolatlan előjogok megszüntetéséért.

(8) Fellép a katonai hivatás, a katonák erkölcsi és anyagi megbecsüléséért, védi tagjai és a szakszervezet jó hírnevét.

(9) Müködteti önsegélyezési alapját rászoruló tagjai anyagi támogatására.

(10) Törekszik az esélyegyenlőség elérésére mindazon területeken, ahol tagjai számára a jogszabályokban meghatározott alanyi juttatások, járandóságok normatív vagy más központilag szabályozott elosztási elve érvényesül.

(11) Minősített adatok, valamint a személyhez füződő jogok sérelme nélkül gondoskodik tagjai véleményének a katonai vezetéshez, valamint a nyilvánossághoz történő eljuttatásáról.

(12) A tagság rendszeres tájékoztatására különféle időszakos sajtótermékeket adhat ki, honlapot üzemeltethet.

(13) Tevékenysége elősegítése érdekében anyagi és humán erőforrásokat kutathat fel, gazdasági tevékenységet folytathat, alapítványokat hozhat létre és müködtethet.

II. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

4. §

A szakszervezet tagsága

(1) A szakszervezetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

(2) A szakszervezet rendes tagja lehet:

a) hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítők és nyugállományú  katona, beleértve a szolgálati járandóságban részesülőt is,

b) az elnökség döntése alapján írásos kérelmére az a tag, aki a hivatásos, vagy szerződéses státuszát önhibáján kívül vesztette el és legalább öt évig tag volt.

c) Honvéd tiszt és altiszt jelölti jogviszonyban álló, és polgári tanintézetekben tanuló honvédségi ösztöndíjban részesülő hallgató.

 (3) A szakszervezet pártoló tagja lehet az, a magánszemély, aki a (2) bekezdés a-c) pontjaiban körülírt feltételeknek nem felel meg, de elfogadja a szakszervezet célkitüzéseit, és azokat támogatja.

(4) A szakszervezet tiszteletbeli tagja lehet az a magánszemély, akinek az érdemeire figyelemmel a szakszervezet Küldöttgyülése ezt a címet adományozza.

(5) A szakszervezet rendes tagjának minősül az a (2) bekezdés a-c) pontjaiba nem tartozó magánszemély is, aki 2005. november 18.-a előtt lett a Nyugállományú Tagozat tagja és a tagsági díjat a szakszervezet hatályos szabályzói szerint megfizette, illetve megfizeti.

5. §

A tagsági viszony keletkezése

(1) A rendes tagsági viszony keletkezhet:

a) a szakszervezetet létrehozó alapító tagsággal,

b) a szakszervezetbe történő belépéssel.

(2) A Katonák Érdekvédelmi Szövetsége tagjainak tagsági viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(3) A szakszervezetbe rendes tagként belépni szándékozók - amennyiben a 4.§ (2). bekezdésében foglaltaknak megfelelnek - írásbeli belépési nyilatkozatot tesznek. A tagsági jogviszony a nyilatkozat kitöltése után a tagdíj befizetésével (levonásával) jön létre.

(4) Az a nyugállományú katona, aki a tényleges szolgálati ideje alatt nem volt a szakszervezet tagja, tagsági viszonyt csak a Nyugállományú Tagozat Eelnökségének jóváhagyásával létesíthet.

 (5) Pártoló tagsági viszony a szakszervezet céljainak támogatását kifejező írásbeli nyilatkozattal és a pártoló tagsági tagdíj befizetésével jön létre, melyet az Elnökség hagy jóvá.

(6) Tiszteletbeli tagi cím adományozásáról – az Elnökség javaslatára az adományozással érintett személy előzetes egyetértésével – a Küldöttgyülés dönt.

(7) Akinek a tagsági viszonya kilépéssel, vagy törléssel szünik meg, az tagsági viszonyát a kilépés, vagy törlés napjától számított 12 hónap várakozási idő elteltével újíthatja meg.

(8) Akinek a tagsági viszonya kizárással szünt meg, a kizárás időpontjától számított három év várakozási idő elteltével kérheti újrafelvételét.

6. §

A tagsági viszony megszünése

 (1) A tag tagsági viszonya megszünik:

a) kilépéssel,

b) kizárással,

c) törléssel,

d) halálával,

e) tiszteletbeli tagság cím visszavonásával.

(2) A szakszervezet rendes és pártoló tagja saját elhatározása alapján, indokolás nélkül kiléphet a szakszervezetből. Kilépési szándékát írásban kell benyújtania csoportjának választott képviselőjéhez.

(3) Az Elnökség az Etikai Bizottság javaslata alapján kizárhatja azt a tagot, aki a szakszervezet Alapszabályának, Etikai kódexének előírásait súlyosan sérti, vagy a tevékenysége, mulasztása a szakszervezet jogos érdekével, céljával ellentétes, azzal össze nem egyeztethető. Amennyiben a kizárás érintettje az Etikai Bizottság, az Ellenőrző Bizottság vagy az elnökség tagja, a kizárás joga a Küldöttgyülést illeti meg. A szakszervezetből kizárt tag a kizáró határozat ellen a Küldöttgyüléshez, annak elutasító határozata esetén a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A szakszervezetből kizáró határozat ellen a bírósághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek a tagsági viszony megszüntetésére halasztó hatálya nincsen.

(4) Törölni kell azt a tagot, aki 6 hónapot meghaladó tagdíjhátralékkal rendelkezik. A tagsági viszony törlése előtt (amennyiben az érintett címe ismert) a tagot írásban  a kézhezvételtől számított tizenöt napos határidő tüzéssel kell felszólítani a teljesítésre. A felszólításban a tag figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben a felszólítás ellenére az elmaradt tagdíjat tizenöt napon belül nem fizeti be, a tagsági viszonya törléssel megszüntetésre kerül. A tag nem jogosult a szakszervezet szolgáltatásainak igénybevételére attól az időponttól, amelytől nem fizet tagdíjat. Amennyiben a tagdíjfizetés elmulasztására bizonyíthatóan a tag önhibáján kívül került sor és a tag a tagdíj hátralékot utólag befizeti, a tagsági viszonyt visszamenőlegesen helyre kell állítani.

(5) A tagot elhalálozása esetén a szakszervezet nyilvántartásából törölni kell, de a törlést követően azonnal, a külön vezetett kegyeleti taglistán nyilvántartásba kell venni.

(6) A tiszteletbeli tagság visszavonásáról - az Elnökség előterjesztésére - a Küldöttgyülés - indoklással ellátott - határozatban dönt.

7. §

A szakszervezeti tag jogai és kötelezettségei

(1) A rendes tag joga:

a) részt vehet a szakszervezet tevékenységében, az Alapszabály célkitüzéseinek megvalósításában,

b) részt vehet a szakszervezet különböző szerveinek létrehozásában, azok munkájában, személyesen vagy képviselői útján a döntéshozatalban,

c) a szakszervezeti rendezvényeken megjelenhet, az elfogadott ügyrendeknek megfelelően felszólalhat, indítványokat, javaslatokat terjeszthet elő,

d) a szakszervezet egészének és szerveinek müködésével, célkitüzéseinek, terveinek megvalósításával, anyagi - pénzügyi helyzetével összefüggésben a szakszervezet szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézhet és azokra érdemi választ kell, hogy kapjon,

e) igényelheti, hogy ügyében, érdekeinek védelmében és érvényesítésében a tisztségviselők illetve a Hosz elnöke vagy alelnökei által megbízott személyek eljárjanak,

f) a szakszervezet szabályzói szerint igénybe veheti a szakszervezet szolgáltatásait és eszközeit,

g) az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában, a szakszervezet bármely szervébe és tisztségébe  jelölhető és választható,

h) a kiemelkedő szakszervezeti munkájáért erkölcsi és anyagi elismerésben részesíthető.

 (2) A rendes tag köteles:

a) az Alapszabály rendelkezéseit betartani,

b) tagtársaival együttmüködni, egymással szolidaritást vállalni,

c) támogatni a szakszervezet tevékenységét és szervezett akcióit,

d) a szakszervezet vagyonát megóvni,

e) a megállapított tagdíjat megfizetni.

(3) A pártoló és tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei:

a) az Elnökség meghívása alapján részt vehet a szakszervezeti rendezvényeken, az elfogadott ügyrendnek megfelelően felszólalhat, indítványokat, javaslatokat terjeszthet elő, tanácskozási joggal rendelkezik,

b) szakszervezet tisztségviselőjének nem jelölhető és nem választható, szavazati joga nincs,

c) köteles a szakszervezet Alapszabályában rögzített célok teljesülését elősegíteni,

d) az Elnökség jogosult igénybe venni a szakszervezet szolgáltatásait,

e) a Küldöttgyülés határozata alapján a szakszervezet érdekében végzett munkájáért elismerésben részesíthető.

III. Fejezet

A SZAKSZERVEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MÜKÖDÉSI RENDJE

8. §

A szakszervezet szervei és tisztségviselői

(1) A szakszervezet szervei:

a) központi szervek:   - Küldöttgyülés

- Elnökség

- Ellenőrző Bizottság

- Etikai Bizottság

b) területi szervek:      - csoport

- önálló csoport

- alapszervezet

- Nyugállományú Tagozat

- képviselet (szárazföld, légierő, logisztika, közigazgatás)

- szekció

(2) A szakszervezet országos hatáskörü tisztségviselői:

- elnök

- alelnök(ök)

- elnökségi tagok és helyetteseik

- Ellenőrző Bizottság elnöke, tagjai

- Etikai Bizottság elnöke, tagjai

 (3) A szakszervezet (szak)területi hatáskörü tisztségviselői:

- csoportvezető, helyettes és vezetőségi tagok

- önálló csoportvezető, helyettes és vezetőségi tagok

- alapszervezet vezető, helyettes és vezetőségi tagok

- Nyugállományú Tagozat elnökségi tagjai és titkára     

- szekcióvezető, helyettes,

- érdekvédelmi ügyvivő(k)

(4) A szakszervezet Küldöttgyülése által választott tisztségviselők:

- elnök

- alelnök(ök)

- Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai

- Etikai Bizottság elnöke és tagjai

- elnökségi tagok és helyetteseik

- érdekvédelmi ügyvivő(k)

9. §

A csoport

(1) A szakszervezet legkisebb szervezeti egysége a csoport.

(2) A csoport szerveződésének rendező elve egy adott szolgálati helyhez igazodó munkatársi kapcsolat.

(3) A csoport legkisebb taglétszáma 5 fő.

(4) A csoport tagjai maguk közül a tagok képviseletére és az ügyek intézésére vezetőt, legalább 10 fős taglétszám esetén vezetőséget választanak, melynek létszámát a csoport maga határozza meg.

(5) A csoport a Küldöttgyülésen direkt mandátummal nem rendelkezik.

(6) A csoport a Küldöttgyülésen az alapszervezeten keresztül közvetetten képviselteti magát.

(7) A csoportra vonatkozó egyéb részletes szabályokat a Szervezeti és Müködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza.

10. §

Az önálló csoport

(1) A csoport akkor önálló csoport, ha egy önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységnél, illetve a miniszter által létrehozott gazdasági társaságnál csak egy csoport létezik és a taglétszáma az 50 főt nem haladja meg.

(2) Az önálló csoport taggyülés keretében tagjai sorából tagsága képviseletére, valamint ügyeinek intézésére csoportvezetőt választ. Az önálló csoport vezetője tisztségénél fogva szavazati jogú tagja a Küldöttgyülésnek és a képviseleti gyülésnek, egyben képviseli a teljes alapszervezeti tagságot az állományilletékes parancsnoknál (vezetőnél).

(3)Az önállócsoportra vonatkozó további részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.

11. §

Az alapszervezet

(1) Önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységnél, illetve a miniszter által létrehozott gazdasági társaságnál müködő csoportok alapszervezetet hozhatnak létre.

(2)Az alapszervezet taggyülés vagy küldöttgyülés keretében tagjai sorából tagsága és csoportjai képviseletére, valamint ügyeinek intézésére alapszervezeti vezetőt, valamint 200 fős taglétszám felett minden további megkezdett 100 fő után egy-egy Küldöttgyülési küldöttet választ. Az alapszervezet vezetője tisztségénél fogva szavazati jogú tagja a Küldöttgyülésnek és a képviseleti gyülésnek, egyben képviseli a teljes alapszervezeti tagságot az állományilletékes parancsnoknál (vezetőnél).

(3) Önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységen, illetve a miniszter által létrehozott gazdasági társaságon belül csak egy alapszervezet hozható létre.

(4)Az alapszervezetre vonatkozó további részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.

12. §

A nyugállományú szervezetek

(1)A nyugállományú tagok területi elv szerint hozhatnak létre csoportokat és alapszervezeteket.

(2) Nyugállományú tag csak nyugállományú csoportnak, nyugállományú csoport csak nyugállományú alapszervezetnek lehet tagja.

(3) A nyugállományú csoportok és alapszervezetek tagozatot alakíthatnak, illetve ahhoz csatlakozhatnak.

     (4) A Nyugállományú Tagozat kizárólagos joggal jelölhet a Hosz elnökségébe 1 fő elnökségi tagot és póttagot, akiket a Hosz Küldöttgyülése választ meg.

     (5) A nyugállományúak szervezeti egységére vonatkozó további részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.

13 .§

Képviseletek

Az önálló csoportok és alapszervezetek elsődlegesen a szervezeti egységük képviseleti besorolásának megfelelően alkotják a Szárazföldi-, Légierő-, Közigazgatási, valamint Logisztikai képviseletet. Ettől való eltérésről az alapszervezetek határozatai alapján az Elnökség dönt. A képviseletek célja az adott képviseletnél foglalkoztatott tagság speciális érdekeinek képviselete.

A képviseletek kizárólagos joggal jelölhetnek a Honvédszakszervezet elnökségébe 1-1 fő elnökségi tagot és póttagot, melyet a Hosz Küldöttgyülése választ meg.

A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.

14. §

A szekciók

A szakszervezeti tagok szakmai vagy egyéb speciális érdekeik hangsúlyosabb megjelenítésére és képviseletére szekciókat hozhatnak létre.

A szekcióra vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.

15. §

A Küldöttgyülés

(1) A szakszervezet legfőbb szerve a Küldöttgyülés.

(2) A Küldöttgyülésen választás alapján lehet szavazati joggal rendelkezni.

Szavazati joggal rendelkeznek az alapszervezetek és önálló csoportok vezetői, valamint küldöttei és az elnökség tagjai. A küldöttgyülésen minden személynek egy mandátuma van.

(3) Az alapszervezeteket és önálló csoportokat 200 fős taglétszámig kizárólag az alapszervezet és önálló csoport vezetője képviseli. 200 fő felett, minden további megkezdett 100 fő után egy-egy fő képviseli.

(4) Az érdekvédelmi ügyvivők, az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, az Etikai Bizottság elnöke és tagjai, az országos hatáskörü szekciók vezetői valamint a jogsegélyszolgálat vezetője - ezen státusza jogán - tanácskozási joggal vesz részt a Küldöttgyülésen. Az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság jogosult minden olyan indítványt, észrevételt megtenni, vizsgálatot kezdeményezni, amit jelen alapszabály a hatáskörébe utal. 

(5) A Küldöttgyülés legalább évente egy alkalommal ülést, 4 évente tisztújító ülést tart. Összehívásáról az Elnökség határozata alapján a napirendi pontok közlésével egyidejüleg a szakszervezet elnöke gondoskodik, a Küldöttgyülés tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal. Az elnök köteles a Küldöttgyülés napirendi pontjaihoz tartozó írásos előterjesztéseket a Küldöttgyülésen szavazati joggal és a tanácskozási joggal rendelkezők részére legkésőbb a Küldöttgyülés kezdetét megelőző 10 nappal megküldeni.

Rendkívüli Küldöttgyülést kell összehívni és megtartani 30 napon belül, ha azt a szavazati joggal rendelkező Küldöttgyülési tagok vagy a szakszervezeti tagok legalább egyharmada - azonos cél(ok) és ok(ok) megjelölésével - kezdeményezi. Rendkívüli Küldöttgyülést kell továbbá összehívni a 21. § (2), (4), (5) és (6) bekezdéseiben körülírt esetekben és akkor is, ha a bíróság azt elrendeli. Ha a szakszervezet elnöke, vagy az arra jogosult más személy a Küldöttgyülés, illetve a rendkívüli Küldöttgyülés összehívását a felsorolt határidőkön belül elmulasztja, azok összehívására az Ellenőrző Bizottság határozata alapján az Ellenőrző Bizottság elnöke jogosult és köteles.

(6) A Hosz tevékenységét, további müködését alapvetően veszélyeztető helyzetben, így például:

-           pénzügyi, költségvetési helyzetet érintő jelentős mértékü változás

-           jogi környezet oly mértékü változása, amely az aAlapszabály szerinti normál müködést veszélyezteti, az Elnökség döntése alapján a szakszervezet elnöke jogosult a rendkívüli Küldöttgyülés azonnali összehívására az Alapszabályban és egyéb szakszervezeti szabályzókban (például Ügyrend) előírt eljárási rendtől eltérően.

(7) A Küldöttgyülés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben a Küldöttgyülés határozatképtelen, úgy azt legkorábban 5, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra össze kell hívni. Az ismételt összehívás esetén a Küldöttgyülés a szavazati joggal rendelkező tagjai 1/3-ának részvétele esetén határozatképes. Amennyiben a megismételt Küldöttgyülés is határozatképtelen, akkor legkorábban 5, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra össze kell hívni, mely a megjelent küldöttek létszámától függetlenül határozatképes, ha erre a figyelmüket az eredeti meghívóban felhívták.

(8) A Küldöttgyülés kizárólagos hatáskörrel:

a) elfogadja, módosítja az Alapszabályt,

               b) elfogadja az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság beszámolóját,

c) dönt gazdasági szervezetek alakításáról és megszüntetéséről,

d) megválasztja a szakszervezet elnökét, alelnökeit, az elnökség tagjait és azok helyetteseit, az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság elnökét, tagjait, és az ügyvivőket, valamint dönt az általa választott tisztségviselők felmentésének tárgyában,

e) dönt az ügyvivő és képviseleti szerv,  valamint a tisztségviselők létszámával illetmény besorolásával és a részükre fizetendő juttatásokkal kapcsolatban,

f) dönt más szervezetekhez való csatlakozásról, kiválásról valamint hazai és nemzetközi szervezetekhez való viszonyról,

g) kialakítja a szakszervezet jelképrendszerét;

h) megállapítja a tagdíjat,

i) díjat alapíthat és dönthet annak odaítéléséről,  

j) dönt a szakszervezet megszünéséről, más társadalmi szervezetté történő átalakulásáról, illetve más szervezettel való egyesüléséről,

k) felügyeli az Elnökség tevékenységét,

l) értékeli a szakszervezet éves tevékenységét, meghatározza a következő év fontosabb feladatait;

m) határoz az éves költségvetésről, az előző évi zárszámadás elfogadásáról;

n) elfogadja a szakszervezet SZMSZ-ét, az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság ügyrendjét valamint a szakszervezet Etikai Kódexét,

o) jóváhagyja az 5.000.000 Ft-ot meghaladó értékü szerződéskötéseket, kötelezettség vállalásokat és az 1.000.000 Ft feletti hitelfelvételeket, dönt a területi szervek anyagi támogatásáról, az önsegélyezési- és szolidaritási, valamint a szakszervezeti alap müködtetéséről, müködésének alapelveiről;

p) dönt a tiszteletbeli tagi cím adományozásáról, illetve visszavonásáról;

q) saját hatáskörben vagy fellebbviteli fórumként elbírálja a szakszervezet tagjai és szervei, valamint a szakszervezet különböző szervei között keletkezett vitákat;

r) jóváhagyja az Elnökség éves munkatervét;

s) jóváhagyja az SZMSZ-t  és a szakszervezet egyéb belső szabályzóit;

t) dönt a „Szakszervezeti munkáért - díj” odaítéléséről és annak visszavonásáról;

      u) dönt a jogkörébe utalt tag kizárásáról;

       v) dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a Küldöttgyülés hatáskörébe utal.

(9) A Küldöttgyülés bármely ügyet –hatáskörébe vonhat, abban ügydöntő határozatot hozhat, megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti a szakszervezet bármelyik szervének határozatát.

(10) A Küldöttgyülés ülései nyilvánosak. Zárt ülést a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők többségének az egyetértésével lehet elrendelni.

(11) A Küldöttgyülés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerü szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén, a szavazást kétszer meg kell ismételni. Ha a második megismételt szavazás esetén is szavazategyenlőség áll fenn, akkor arról a kérdésről a Küldöttgyülés nem döntött, az eredeti állapot marad érvényben.

(12) A Küldöttgyülés titkos szavazással hoz határozatot az általa választott tisztségviselők megválasztásakor, felmentésekor, illetve, más kérdésekben, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a azt indítványozza.

(13) A 15. § (8) bekezdés a), valamint j) pontjában meghatározott esetekben a határozat meghozatalához, minősített, 2/3-os többség szükséges.

(14) A Küldöttgyülésről jegyzőkönyv készül, a határozatokat írásban rögzítik. A Küldöttgyülési határozatok nyilvánosak, a tag számára elektronikus úton megismerhetővé kell tenni. A Küldöttgyülés az ülései után közleményt adhat ki.

16. §

Az Elnökség

(1) Az Elnökség a szakszervezet ügyintéző és képviseleti szerve. Tevékenységét a Küldöttgyülés határozatai és saját éves munkaterve alapján végzi. Az Elnökség a szakszervezet müködését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyülés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Küldöttgyülés saját hatáskörébe vont, illetőleg a szakszervezet más szervének hatáskörébe utalt. Az Elnökség tagjainak és azok helyetteseinek megbízatása a visszahívás és a 20.§-ban foglaltak kivételével 4 évre, a tisztújító Küldöttgyülésig szól. Az Elnökség 8 főből áll.

(2) Az Elnökség tagjai:                                                                

                              -  elnök,

                              -  alelnökök,

                              - elnökségi tagok.

 (3) Az Elnökségi tagok, a szárazföld, a légierő a logisztika, a közigazgatás képviselet és a Nyugállományú Tagozat által kizárólagosan jelölt, a Küldöttgyülés által megválasztott tisztségviselők. Az elnök, és az alelnökök kivételével, az elnökség további tagjait és azok helyetteseit a képviseletek és a Nyugállományú Tagozat jogosultak jelölni, a tisztújító Küldöttgyülést megelőző napig.  

(4) Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek az ügyvivők, a szekciók vezetői, és az Elnökség által meghívott személyek. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és jogsegélyszolgálat vezetőjét az elnökségi ülésekre kötelező érvénnyel meg kell hívni.

(5) Az Elnökség hatásköre:

a) irányítja a szakszervezet tevékenységét,

b) gondoskodik Küldöttgyülés határozatainak végrehajtásáról és annak teljesítéséről, évente tájékoztatja a Küldöttgyülést és 4 évente beszámol a tisztújító Küldöttgyülésnek,

-                                                      c) a Küldöttgyülés irányelveinek és ez irányú döntésének megfelelően kapcsolatot tart más hazai és nemzetközi szervezetekkel, dönt azok fórumain résztvevő képviselők személyéről,

d) első fokon dönt a szakszervezet tagjai és szervei, valamint a szakszervezet különböző szervei között keletkezett vitákról;

e) dönt a tisztségviselők részére járó jogszabályban meghatározott munkaidő-kedvezmény részletes felhasználásáról,

f) dönt a szakszervezeti újság, honlap  felelős szerkesztőjének megbízása és felmentése vonatkozásában,

g) a Küldöttgyülés által választott tisztségviselő megbízatásának megszünése , illetve tartós - 3 hónapot meghaladó - akadályoztatása esetén kezdeményezi a tisztségviselő pótlását,

h) felelős a szakszervezet vagyonának kezeléséért. Ennek keretében és különösen:

- kidolgozza és a Küldöttgyülés elé terjeszti jóváhagyásra az éves költségvetést és zárszámadást,

- előzetesen jóváhagyja a 3.000.000,- Ft értéket meghaladó szerződés tervezeteket, egyéb kötelezettségvállalásokat és egyazon költségvetési ciklusban az egyszeri alkalommal történő hitelfelvételt, figyelemmel a 15. § (8) bekezdés o) pontjában körülírt hatásköri szabályokra,

- dönt a szakszervezet önsegélyezési alapjának konkrét felhasználásáról, rendszeresen, de legalább félévente beszámoltatja a gazdálkodásért felelős tisztségviselőt a szakszervezet vagyoni helyzetéről és a költségvetési előirányzatok teljesítéséről,

- intézkedéseket hoz a szakszervezet kiegyensúlyozott gazdálkodásának megvalósítása érdekében.

i) kezdeményezi a szakszervezet szolidaritási akcióit, koordinálja a szolidaritási tevékenységet,

j) dönt a kiemelkedő szakszervezeti munkát végzők erkölcsi és anyagi elismeréséről.

k) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály az Elnökség hatáskörébe utal.

(6) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökségi ülést, az ülést megelőzően legalább 7 nappal az elnök hívja össze a napirend közlésével. Amennyiben a napirend mellé írásos előterjesztés is készül, úgy azt legkésőbb az elnökségi ülést megelőző napig meg kell küldeni az Elnökség tagjainak.

(7) Elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökségi tagok több mint fele kezdeményezi, azonos ok és cél megjelölésével.

(8) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

Az Elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerü szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök igen vagy nem szavazata dönt.

Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot, ha az Elnökség tagjai közül legalább 5 fő ezt indítványozza.

(9) Az Elnökség ülései nyilvánosak. Zárt ülést a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők többségének az egyetértésével lehet elrendelni.

(10) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, a határozatokat írásban rögzítik. Az Elnökség határozatai a szakszervezeti tagok részére nyilvánosak. Az Elnökség üléseit követően közlemény adható ki.

(11) Az Elnökség döntéseinek végrehajtásáért az elnök a felelős.