Tájékoztatás a gyermekek után igénybe vehető pótszabadságokkal kapcsolatban

A pótszabadságok kiadásával kapcsolatban a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény ( Hjt.), illetve e törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet tartalmaz szabályozást.

A gyermekek után járó pótszabadság kiadásának mértékét és módját a Hjt. 109. § (5) bekezdése szabályozza, e szerint az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után 2, b) két gyermeke után 4, c) kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság a fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. évét betölti.

Az új  Hjt. jogi szabályozása szerint a pótszabadságot tehát az állomány tagja veheti igénybe gyermeke(i) után, a hivatkozott jogszabályhely értelmezése tekintetében álláspontom szerint a  szülő fogalmát szükséges elsődlegesen tisztázni.  A szülő fogalmát a Hjt. 2.§ 39. pontja az alábbiak szerint definiálja:

"39. szülő: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, továbbá az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a gyám, a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő"

A gyermek fogalmát a Hjt. 2.§ 8.) pontjában rögzíti, e szerint „gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek.”

A hivatkozott, családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) értelmezésében ( 4.§ k.) pont) a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerüen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.(A hivatkozott Cst. 7. § (1) a) pont: a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.)

A fenti- a korábbiaktól eltérő – szabályozás által tehát mindkét szülő jogosult a pótszabadságra akkor is, ha mindketten a Magyar Honvédségnél szolgálnak, ugyanakkor az élettárs fogalmának rögzítése a jelenlegi hatályos szabályozásban nem szerepel, így az élettársat pótszabadság nem illeti meg.

dr. Fodor Zita ügyvéd, HOSZ