LIGA képzés Visegrádon

Ezt követően Pelei Krisztina nemzetközi főreferens, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa többek között a nemzeti és nemzetközi szociális párbeszédről és magáról a szociális dialógusról tartott előadást. Célja a nemzetközi munkaügyi normák megismertetése, úgymint az Európai Szociális Párbeszéd fejlődésének ismertetése, amely alapján 1951-től közösségi szintü konzultáció tanácsadó bizottság szinten müködött, majd 1963-tól ágazati párbeszéd alakult ki, mely az 1970-es években egy közös szakpolitikai-formálást valósított meg.

Negyvenhárom ágazati szintü szociális párbeszéd valósul meg. A tanácsadó bizottságban 15 ágazati szakszervezet vesz részt, akik évente tanácskoznak. A szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárások közül az irányelvként megfogalmazott megállapodások esetében a végrehajtásért a tagállamok kormánya felelős, az autonóm megállapodások esetében pedig az aláíró szociális partnerek tagjai felelősek a tartalom megvalósulásáért. Az elmúlt időszak irányelvei közül kiemelte pl. a szülői szabadságról kötött keret-megállapodást, a megállapodások közül pedig a távmunka, munkahelyi stressz és a munkahelyi zaklatás, erőszak témaköröket.

A következő előadásban dr. Kéri Ádám jogi szakértő az európai távmunkával kapcsolatos bipartit megállapodások rendszeréről, illetve az előzőekben említett Szociális Párbeszéd eredményei közül részletesen beszélt az irányelvekről és az autonóm megállapodásokról. Kifejtette a távmunka fontosságát, amely egyben a két napos program témája is volt.

A részmunkaidős foglalkoztatásról irányelvet fogadtak el (pl. hátrányos megkülönböztetés tilalma). A határozott munkaidejü foglalkoztatottakat ugyanúgy be kell vonni a képzésekbe, mint a határozatlan idejüket. A távmunkával kapcsolatban elmondta, hogy lehetett volna irányelv belőle, de ettől függetlenül Magyarországon sok eleme át lett emelve a Munka Törvénykönyvébe.

A távmunka megvalósításához a munkaköröket rögzíteni kell, az alá-főlé rendelteket meg kell határozni, felmondási tilalom kapcsolódik ehhez a területhez, illetve alapvető a diszkriminációs alapelvek használata. Fontos az adatvédelem kezelése is, mivel otthon dolgoznak a munkavállalók, az internet használatot is szabályozni kell. A munkavállaló a munkaidőt egyénileg tervezi és egyénileg hajtja végre a feladatokat. Meg kell teremteni a képzéseken való részvétel feltételeit és hozzáférést kell biztosítani az információkhoz is.

A cselekvési tervekről elhangzott, hogy 5,8 millió munkanélküliből (ami fiataloknál 23,4%) 42% ideiglenes munkavállaló van. 26 millió munkakereső van 2 millió állásra. Megállapítható, hogy minél jobb végzettségü a munkavállaló, annál kevesebb a munkalehetősége, illetve a globalizáció miatt a magas végzettségü munkaerőre nagy az igény, így nagyon fontos kérdés az élethosszig tartó tanulás megvalósítása.

A szlovák előadó beszélt a távmunka rendszeréről Szlovákiában. A szlovák Munka Törvénykönyve szabályozza a távmunka és otthon végzett munka rendszerét, a szerződés rögzíti a viszonyokat, meghatározták a helyszínt és a munkakörülményeket is. Nincs szabályozva a szerződés, a napi vagy heti pihenőidő, az ünnepnap kivéve, ha a munkavállaló és munkaadó másképp nem egyezik meg.

Sok munkaterület van, ami lehetőséget ad az e féle munkavégzésre (pl. számvitel, adatrögzítés, adminisztráció). Felhívta a figyelmet arra, hogy kezelni kell az objektív okokból bekövetkezett munkaképesség kiesését és minden olyan körülményt, ami az e típusú munkavállalóknál még mindig nem tisztázott. Ezen munkavállalókat nehezebb szakszervezetbe tömöríteni, nehezebben érhetők el, kevés találkozási pont alakul ki az érdekképviselet és a különböző helyszíneken dolgozók között.

Az ideiglenes munkaközvetítő irodák megjelenése demoralizálta a munkaerőpiacot. Ezen típusú dolgozók nagyon szabályozatlan és nyomon követhetetlen módon dolgoztak. Ez ellen egy belső szakszervezeti-ombudsmani normát kezdeményeztek, így mostanra ezek a munkavállalók is védelmet élvezhetnek. Törvényjavaslat is született arról, hogy ki és hányszor, milyen engedélyek alapján dolgozhat, és a munkabér összegéről. Csak a jól müködő közvetítő irodák (több mint 1000 iroda müködött korábban) és kollektív szerződés kompetens irodák kívánatosak ezen a területen. Amennyiben teljesülnek a feltételek, akkor a munkaközvetítő dolgozója a társaság törzsdolgozójává válhat.

A délután során ülést tartott a LIGA Esélyegyenlőségi Bizottsága is. A résztvevők bemutatkozása után a jövő évi programtervről esett szó, illetve megállapodtak abban, hogy 2014. november 25-re „A nők elleni erőszak világnapja” alkalmából konferenciát kezdeményeznek.

A második nap folyamán először Szalai Piroska miniszteri biztos előadásában beszélt a távmunkáról szóló bipartit foglalkoztatási megállapodásokról Magyarországon. Az előadás elején pár szóban az esélyegyenlőségi területek közül kiemelte a nagy létszámot érintő intézkedéseket, mint pl. a GYED extra lehetőségét, melyet azok a nők kapják, akik foglalkoztatottként mentek szülni, tehát egy biztosításhoz kötött foglakoztatási forma. Korábban ezek az anyák nem dolgozhattak, sem alkalmazottként sem önfoglalkoztatottként. 2014-től egy olyan jogszabály lépett életbe, miszerint a gyermek 2 éves kora előtt nem kell lemondaniuk egyik ellátásról sem. Az intézkedés 11 500 érintettet jelentett, ami közel 10%-a a kisgyermekes dolgozó nőknek. A foglalkoztatási ráta az elmúlt időszakban Európában a legnagyobb, de más területeken is pozitív irányú eredményeket tapasztalhatunk a nők foglalkoztatása terén.

Az atipikus foglalkoztatásról a rugalmas munkavégzés, távmunka, home-working, családbarát foglalkoztatás, rész-munkaidő fogalmakat fejtette ki. Nagy Britanniában a rugalmas Munka Törvénykönyv során szabályozták az atipikus formákat, melyet a munkaerőpiacon alkalmaztak sürübben. Bármelyiket választhatják a munkavállalók, de feltétel, hogy két évre kell aláírni mindkét félnek. A különös élethelyzeteket így könnyebben lehet kezelni mindkét nem esetén.

Otthoni munkavégzést mérnek a statisztikusok a részmunkaidős foglalkoztatás, önfoglalkoztatás és határozott idejü munkavállalók mellett. A Magyarországon élők 90%-a nem végez otthoni munkát. Az EU átlaga 87% e tekintetben, így látható hogy hazánk az EU átlag alatt van valamivel. Hazánkban 6,5% néha, 3,8% általában végez munkát az otthonában.

Szöveg, fotó: Szijártó Zsolt