Miért változik a fizikai követelményrendszer?

A következőkben vizsgáljuk meg, miért volt szükség a követelmények módosítására. A fizikai követelmények szintjét két szempont alapján kell meghatározni. A katonai szolgálat teljesítése során várható feladatok és ezek fizikai terhelési mutatói (a müveleti követelmények és alkalmazói elvárások alapján), valamint az aktív állomány és a potenciális jelölteket magába foglaló társadalmi réteg egészségi és fizikai állapotának, életmódjának alakulása alapján. Mindkét szempont folyamatosan változik az évek során, ezért a követelményrendszert a rendelkezésre álló statisztikai eredmények feldolgozásának segítségével időnként hozzá kell igazítani a változásokhoz. A jelenlegi követelményrendszer 2006-ban lépett hatályba, de a 2004. évi követelményekhez képest nem változott jelentősen. A statisztikai feldolgozás eredményei és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatták, hogy az elmúlt 10 évben megérett az idő a követelményrendszer felülvizsgálatára, amit elöljáróink is támogattak.

A fentiek alapján, a kidolgozók legfontosabb szándékai az alábbiak voltak:

• A nyugdíjkorhatár növekedésével az 50 év feletti korosztályra vonatkozó életkori normák kidolgozása, valamint a kötelező fizikai alkalmasság-vizsgálat korhatárának felülvizsgálata.• A magasabb korosztályokban a 3200 méter futás távjának felülvizsgálata, 50 év felett a futás kiváltása más állóképességi gyakorlattal.• A T1-T4 kategóriák alkalmazási módjának felülvizsgálata.• A minimum követelmények mérséklése, a 360 ponthoz tartozó követelmények növelése, vagyis az értékelő táblázatok kiszélesítése. (Utóbbira azért volt szükség, mert a 360 ponthoz szükséges követelmények nem voltak reálisak, téves képet mutattak a katonáknak, és nem jelentettek tényleges motivációt a jobb teljesítmények eléréséhez.)• A mozgásformák felülvizsgálata. A mozgásformák végrehajtásának egyszerüsítése. A FÜV engedéllyel végrehajtható alternatív mozgásformák kibővítése, az alakulatnál történő végrehajtás lehetővé tétele és ezáltal az egészségügyi felmentések számának csökkentése.A módosítások részletes ismertetése előtt fontos megállapítani, hogy az új fizikai követelményrendszert nem szabad önmagában értékelni, bírálni, hiszen az teljes mértékben a Teljesítmény Értékelés Rendszerében (TÉR) fogja kifejteni hatását, így azzal együtt kell vizsgálni. (A TÉR módosítása jelenleg még folyamatban van, ezért az erre vonatkozó észrevételeim a még nem elfogadott koncepció alapján fogalmazódtak meg.)

Nézzük tehát a legfontosabb változásokat a fizikai követelményrendszert illetően:

• Korhatár: A fizikai alkalmasság-vizsgálat és annak évenkénti ellenőrzése 54 éves korig lesz kötelező. Aki betöltötte az 55 éves kort, annak csak akkor kell fizikai felmérésen részt venni, ha ez az előmeneteléhez szükséges, illetve a TÉR pontszámát szeretné ezzel növelni. 55 éves kortól, aki nem teljesíti a fizikai követelményeket, annak szolgálati jogviszonya nem szünik meg!• Korosztályszámítás: A korosztályok változnak, egy évvel előbb lép át a katona a következő korcsoportba (pl: az eddigi 26-30 éves korosztály helyett 25-29 éves korosztály kerül bevezetésre).Változik a korosztályszámítás is. Az adott évben betöltött életkor számít egész évben (ezt megelőzően attól a naptól számított a magasabb életkor, amelyik napon azt a katona betöltötte).• 50 év feletti korosztályok: Új korosztályok kerültek meghatározásra (50-54; 55-59; 60-65 éves), az eddigi egy korosztály (50 év feletti) helyett.• 2000 méteres futás: Szintén az életkori sajátosságok indokolták azt a változást, hogy 45 éves kortól a 3200 méter futás helyett a 2000 méter futás lesz az állóképességi követelmény.• 1600 méteres gyaloglás: 50 éves kortól a katona választhat, hogy az állóképességi követelményt 1600 méteres menettel, vagy 2000 méteres futással teljesíti. • Beosztás szerinti különbségek megszüntetése: Megszünik a T1-T4 kategória, a minimális összpontszám egységesen 220 pont lesz. Ugyanakkor megmarad a mozgásformánkénti minimum követelmény (fekvőtámasz és felülés esetén 30-30 pont, futás esetén 60 pont). A munkakörcsaládoknak megfelelő differenciálás átkerül a TÉR rendszerébe. A kategóriák száma és értékelése még kidolgozás alatt. A TÉR módosításának legfontosabb szempontjai, hogy a 220 pontos minimum teljesítéséért legalább 1 pont járjon, és az alacsonyabb fizikai felkészültséget igénylő munkakörökben a 360 pontnál kevesebb is elegendő legyen a 100 %„ szint eléréséhez.• Fekvőtámasz: A fekvőtámasz gyakorlat a nők számára egységesen térdelő-fekvőtámaszban kerül végrehajtásra. Ebben a testhelyzetben kb. 30 %-kal kisebb tömeg nehezedik a karokra, ezért könnyebb annak végrehajtása.

1. kép. Fekvőtámasz gyakorlat nőknek

Ugyanakkor ugyanazt az ismétlésszámot kell a nőknek teljesíteni adott pont eléréséhez, mint a férfiaknak a normál fekvőtámasz gyakorlat esetében. Ez azt eredményezi, hogy a magasabb pontszámok eléréséhez lényegesen több ismétlésszám kell, mint eddig, viszont a minimális követelmény (30-50 pont) nem változik számottevően.

1. ábra

Az 1. sz. ábrán a 100 pont eléréséhez szükséges fekvőtámasz ismétlésszámok ábrázolása látható korosztályonként. Megfigyelhető, hogy a nők számára jelentős a változás, azonban ki kell emelni, hogy ez a szint szükséges a kiváló fizikai állapothoz.

2. ábra

A 2. sz. ábrán a 30 pont eléréséhez szükséges fekvőtámasz ismétlésszámok ábrázolása látható korosztályonként.  Megfigyelhető, hogy itt már 3-4 ismétléssel kell csak többet elérni a nőknek, a férfiaknak pedig minden korosztályban csökkent a követelmény.

• A húzódzkodás gyakorlat továbbra is választható a fekvőtámasz gyakorlat helyett, de a nők számára is társ segítsége nélkül kell végrehajtani.

2. kép. Húzódzkodás gyakorlat

• A felülés gyakorlat esetében megszünik a lapockaemelés gyakorlat, illetve a gördüléses felülés néven ismert gyakorlat. Helyette a lábrögzítéses (társ segítségével, vagy bordásfalnál) felülés kerül újra bevezetésre.

3. kép. Felülés láb rögzítésével

Ez a felülés gyakorlat mindkét megszünő gyakorlatnál kedvezőbb. A lapocka emelés ugyan kisebb terhelést jelentett a hasizomzatra, de nehezen volt ellenőrizhető a lapocka talajtól való elemelkedése, 30-35 ismétlés után a hasizom fáradása miatt már nem volt tényleges elmozdulás, és ami a legfontosabb, pont azoknak a törzsizmoknak az állapotát nem vizsgálta, amelyek a gerincoszlop megtámasztásában a legfontosabb szerepet játsszák. Az új felülés előnye, hogy nem csak a hasizomzat, hanem a csípő-horpasz izom és a négyfejü combizom is segíti a mozgást, gyorsabban és több ismétlésszámot lehet végrehajtani.

3. ábra

A 3. sz. ábrán a 100 pont eléréséhez szükséges felülés ismétlésszámok ábrázolása látható korosztályonként. Megfigyelhető, hogy a követelmények emelkedtek, a nők esetében 15-17 ismétléssel kell többet végrehajtani, mint a múltban.

 4. ábra

A 4. sz. ábrán a 30 pont eléréséhez szükséges felülés ismétlésszámok ábrázolása látható korosztályonként. Megfigyelhető, hogy a követelmények nem változnak lényegesen, 45 éves kortól pedig jelentősen csökkennek.

• A 3200 méteres futás követelményeinek változása.

5. ábra

Az 5. sz. ábrán a férfiaknál, a 160 pont eléréséhez szükséges 3200 méteres futás időeredmény ábrázolása látható korosztályonként. Megfigyelhető, hogy 15-20 másodperccel kell jobb futóeredményt elérni a férfiaknak a maximális pontszám megszerzéséhez.

6. ábra

A 6. sz. ábrán a férfiaknál a 60 pont eléréséhez szükséges 3200 méteres futás időeredmény ábrázolása látható korosztályonként. A minimum teljesítményhez szükséges időeredmény 20 mp-től egészen 1.30 mp-ig nőtt, ami jelentős könnyítés.

7. ábra

A 7. sz. ábrán a nőknél a 160 pont eléréséhez szükséges 3200 méteres futás időeredmény ábrázolása korosztályonként. Nincs jelentős változás (a 45-49 éves korosztálynál a 2000 méteres futás követelménye került átszámításra azonos sebesség figyelembe vételével).

8. ábra

A 8. sz. ábrán a nőknél a 60 pont eléréséhez szükséges 3200 méteres futás időeredmény ábrázolása korosztályonként. 30 mp-től egész 2 percig nőtt a végrehajtási idő, ami jelentős könnyítés.

Összességében a 220 pont elérése nem lesz nehezebb feladat, mint az eddigi 200 pont elérése. A nők számára a fekvőtámasznál és a felülésnél néhány ismétléssel többet kell végrehajtani ugyan a minimum pontszám teljesítéséhez, viszont a futás esetén enyhébb követelményekkel állnak szemben, mint a férfiak. Nagy könnyebbség a térdelő fekvőtámasz egységes alkalmazása is, tekintve, hogy a Magyar Honvédségben jelentős azon nők száma, akik T3-T4 kategóriába tartoztak, és eddig normál fekvőtámasz gyakorlatot kellett végrehajtaniuk. Szintén előnyös változás az életkori kategória számítás változása, az 55 éves korhatár bevezetése, és az állóképességi követelmény fokozatos csökkenése 45 év felett.

Ha a fenti változásokat követően a TÉR is a tervezettek szerint fog változni, akkor elmondhatjuk, hogy egy olyan követelményrendszer kerül alkalmazásra, ami jobban megfelel mind az állomány lehetőségeinek, mind az alkalmazói igényeknek, és ami a legfontosabb, nagyobb motivációt fog jelenteni katonáink számára. Végezetül szeretném felhívni minden bajtársam figyelmét arra, hogy saját felkészülésük megtervezéséhez és végrehajtásához bátran vegyék igénybe testnevelő tiszt kollégáim segítségét. Jó felkészülést, erőt, egészséget kívánok!

Szerző: Dr. Eleki Zoltán alezredes, MH főtestnevelő

Fotó: Archív