Szakszervezeti szolgáltatások migránsoknak

A munkanyelv ezúttal az angol, francia, német, olasz, spanyol és szlovén volt. Magyarországról a LIGA Szakszervezeteket Kelemen Melinda szakértő, a LIGA-TUC-CARTEL ALFA közös, migráns munkavállalók tájékoztatását célzó projekt menedzsere képviselte. Az MSZSZ részéről György Károly, a Munkástanácsok részéről Lajtai György vett részt.

Az ETUC részéről Luca Visentini, az ETUC migrációért felelős szövetségi titkára nyitotta meg az eseményt. Elmondta, hogy a projekt eredményeként sikerült egy erős hálózatot – Union MigranNet – kiépíteni, ugyanakkor megerősíteni a szakszervezeti migráns politikát.Ezután Marco Cilento (ETUC) kapta meg a szót, aki részletesen beszámolt a projekt 18 hónapja alatt végzett tevékenységéről. A főbb események: nyitókonferencia Brüsszelben (2013 tél), konferencia Turin-ban (2014 nyár), zárókonferencia Brüsszelben (2015. nyár). Időközben a tagok hálózatot építettek, ennek legfőbb eredménye és eszköze a webes portál (www.unionmigrantnet.eu).  A kísérleti szakaszban 7 szakszervezet csatlakozott a hálózathoz (a francia CGT, a spanyol CCOO, az olasz CISL és UIL, az ír ICTU, a szlovén ZSSS és a szintén olasz ANOLF). Miután Marco ismertette a workshopok témaköreit is, visszaadta a szót Luca Visentini-nek, aki hangsúlyozta, hogy az elvégzett munka után most a hálózat fenntarthatósága a kérdés.

Ezt követően a szakpolitikai jellegü délelőtti szekcióban („Migráns munkavállalóként Európában. Miért van szükség a munkaerőpiacon mindenki számára igazságos és szabályozott munkára?)  Luca Visentini mellett az Európai Parlament LIBE bizottságának elnöke, Claude Maraes, az Európai Bizottság Migrációs és Belügyek Főosztályáról a migrációért és mobilitás osztályának igazgatója, Belinda Pyke beszélt.

Luca Visentini elmondta, hogy probléma, hogy az Uniónak gyorsan kellene reagálnia a migrációs eseményekre, azonban erre gyakran elégtelenek a források. Kérdés, hogy a résztvevők mennyire tudnak nyomást gyakorolni a saját kormányaikra a reagálások gyorsítása érdekében. Érdemes felismerni, hogy a migránsok hozzáadnak a munkaerőpiachoz, nem elvesznek. Az integráció és az egyenlő bánásmód elengedhetetlen. A jogi keretek fejlesztése, a kapacitások növelése, a diszkrimináció csökkentése szintén fontos akcióterület.

Claude Maraes elsősorban az egyenlő bánásmódra tette a hangsúlyt beszédében. Kiemelte, hogy egyelőre a vonatkozó szabályozás gyenge, a mediterrán térségben (pl. Olaszország) kifejezetten rossz a helyzet. Nem kérdés, hogy a Líbiából, Szíriából, Dél-Afrikából való bevándorlást szabályozni kell. Kérdés azonban, hogy mi az a legjobb helyzet, amit a szabályozással el lehet érni.

Belinda Pyke a schengeni vízumról, a magasan képzett migránsok számára bevezetendő kék kártyáról és az európai uniós pénzügyi forrásokról beszélt. Elmondta, hogy ezeknek az alapoknak, forrásoknak az elsődleges célországai a befogadó országok, elsősorban Olaszország és Spanyolország. A 2014 és 2020 között az AMIF-ben (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) rendelkezésre álló összeg 3.137 milliárd EUR.

Hozzászólásokat követően a magyar példára is kitértek az előadók. Elmondták, hogy a parlament egy meglehetősen erős állásfoglalást fogalmazott meg a közelmúlt eseményei kapcsán. A gond, hogy Orbán Viktor miniszterelnök problémát kreál egy olyan országban, ahol nagyon alacsony a harmadik országbeli bevándorlók száma és ez kihatással van a többi országra is. Ez nem csak szolidaritási, hanem egyéb súlyos, politikai kérdéseket is felvet.

A kávészünet alatt lehetőség volt a résztvevő szakszervezetek információs anyagait, prospektusait, szórólapjait megtekinteni a kiállítási térben.

A szünet után négy kisebb csoportban tovább folyt a munka. A csoportok témakörei az alábbiak voltak:

1. Szakszervezeti szervezés az egyenlő bánásmód érdekében szélsőségesen hátrányos munkahelyeken2.  Nincs út az integráció felé? Integrációs támogatás a megszorítások idején.3. Jogtalan jog: amikor az „irreguláris” munka politikai döntés4. Fiatalok Európa felé: a jogok generációja

A harmadik munkacsoportban – az e sorok írójával együtt - kb. 25 fő vett részt, Európa minden részéről, a bolgár CITUB munkatársa, Atanaska Todorovka vezetésével. a csoport több tekintetben is meglehetősen heterogén volt. A csoport tagjainak bemutatkozását követően az előadók a saját területükön végzett munkáról számoltak be. Eva Maria Jimenez a belga CSC-től a belga helyzetet vázolta. Megemlítette, hogy fontos lenne összekötni valamilyen módon a munkanélkülieket, migráns munkavállalókat, a feketepiacon dolgozókat és számukra, mint csoport számára szolgáltatásokat kidolgozni, illetve kitért a képességek-kereslet eltérésére és a magasan kvalifikált dolgozók munkanélküliségére.

Asa Odin Ekman a svéd TCO-tól (Nem Nyilvántartott Munkások Szakszervezeti Központja) elmondta, hogy kik tartoznak a nem nyilvántartott migránsok közé, így pl. visszautasított menedékkérők, lejárt engedéllyel rendelkező migránsok, migránsok, akiknek soha nem is volt engedélyük és új csoportként megjelentek az EU-n belüli migránsok egyes csoportjai. Ugyanakkor elmondta, hogy Svédországban nehéz nem nyilvántartottnak lenni, mert például mindenkinek joga van az országban az egészségügyi ellátórendszerhez és oktatáshoz és igen fejlett a bürokrácia is. A svéd szakszervezetek fontosnak tartják a nem nyilvántartott munkások támogatását többek között mivel minden munkavállalónak jogai vannak, jogállásától függetlenül, a szakszervezet nem bevándorlási hivatal és a munkáltató gyakran nagyobb probléma, mint a nem nyilvántartott munkavállaló. A szakszervezetek javaslata ezeknek a munkásoknak a kihasználásának a megelőzésére például a szorosabb határellenőrzés, a munkáltatók elleni szankciók, amnesztia és szabályozott áramlást elősegítő programok. A nem nyilvántartott munkavállaló nem szívesen fordul a szakszervezethez segítségért, bár nagyon ritka hogy a munkavállalót megbírságolnák a hatóságok.

A délutáni program a munkacsoportok képviselőinek visszajelzésével kezdődött, majd azt európai parlamenti képviselők beszéde követte. „A migráció holisztikus megközelítésének építése” nevet viselő szekcióban Luis Miguel Pariza Castanos, az Európai Gazdasági és Társadalmi Bizottságtól a mediterrán humanitárius krízisről és az integrációs folyamat fontosságáról beszélt. Roberta Metsola az Európai Néppártól említette, hogy milyen nehéz olyan közös migrációs álláspontot kidolgozni, ami minden pártnak megfelel.  

Véleményük szerint a határok lezárása nem megoldás, vagyis a helyzetet kezelni kell, ideértve az emberkereskedelmi kérdéseket is. Ugyanakkor a rendelkezésre álló EU-s források felhasználását is jóval szorosabban kellene követni. Az Európai Egyesült Baloldal Konföderációs Csoportjától Paloma Lopez Bermejo, a szociáldemokratáktól Miriam Dalli szólalt fel. Mindenki egyetértett a migrációs politika szükségességével, a részletekben azonban nem mindig van egyetértés a politikai pártok között.

A konferencia első napja munkacsoportokkal zárult. A munkacsoportok témája az alábbiak voltak:

• Minőségi szolgáltatások fejlesztése a migránsok számára• A UnionMigrantNet–en belüli csoportok és hálózatok. A „Fair Mobility” hálózat esete• A UnionMigrantNet fejlesztése: célok, tevékenységek, fenntarthatóság• Kapcsolatépítés más szereplőkkel

Kedd reggel a munkacsoportok képviselőinek rövid összefoglalóival kezdődött a nap. Az első csoport beszámolóját Wilf Sullivan (TUC, Nagy Britannia) prezentálta. Megemlítette többek között a Migreat projektet (www.migreat.com) és hogy valós szükséglet van a migránsoknak szóló szolgáltatások fejlesztésére. A második csoport szóvivője, Ana Jakopiè, ZSSS (Szlovénia) szólt a LIGA-TUC-CARTEL ALFA közös migrációs projektjéről (www.migrantinfo.eu), a DGB „Fair Mobility” (Németország) programjáról (http://www.faire-mobilitaet.de/en/) és az AVC CSC (Belgium) tanácsadó szolgáltatásáról. A projektek kapcsán felmerült a fenntarthatóság és a szakszervezeti szervezés kérdésköre is. Maurizio Bove, ANOLF (Olaszország) a harmadik témakör kapcsán elmondta, hogy a UnionMigrantNet hosszú távú fenntartása egy központi kérdés, a tagok képzése és kapcsolattartása úgyszintén. Végül Laura Moreno Ortís (ETUC) a német AWO (www.awo.org) müködési területeit, a finn SAK (www.sak.fi) migráns munkavállalók támogatását célzó kezdeményezését és a tunéziai szakszervezeti tömörülés, az UGIT kapcsolódó tevékenységét mutatta be röviden.

Az összefoglalók után Marco Cilento hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek együttmüködése, a különböző szintek összekötése és az egymástól való tanulása nagyon hasznos, a hálózatok fenntarthatóság és hatékonysága érdekében lényeges összekapcsolni a terepmunkát a szakszervezeti politikával.

A következő programpontban a UnionMigrantNet projekt tagjainak képviselői tartottak rövid beszédet („A migráció új megközelítése eredményezett új politikákat és jogszabályokat?”) Ariel Castro (ITC-ILO) elnöklése mellett a felszólalók:

Philipp Schwertmann, Arbeit und Leben (Németország)

Ricard Bellera i Kirkhoff, CCOO Catalunya – CITE (Spanyolország)

Mohamed Saady, ANOLF (Olaszország)

Giuseppe Casucci, UIL (Olaszország)

Goran Lukic, ZSSS (Szlovánia)

David Joyce, ICTU (Írország)

Francine Blanche, CGT (Franciaország)

Luca Pastorelli, DIESIS (Olaszország)

A résztvevők a saját szervezetük és tapasztalatuk szempontjából adtak hozzá a témakörhöz. Egyhangú volt a projekt támogatottsága, a migráns munkavállalók jogainak elismerése és támogatásának szükségessége, a megfelelő jogi szabályozás bevezetése. Többen említették a fenntarthatóságot, a finanszírozást, esetlegesen forrás hiányában bezárt információs pontokat.

A háztartási alkalmazottak világnapjának alkalmából a szektor dolgozóinak jogai is említésre kerültek. Kihangsúlyozásra került – szintén a mediterrán térség kapcsán -, hogy a menekültek megfelelő támogatása és annak elérése, hogy a feketepiac helyett többen megjelenhessenek a szabályozott munkaerőpiacon, EU és nemzeti tagállami felelősség is, és felhívták a figyelmet, hogy a migráns, azon belül is a menekültek olyan munkakörökben és munkakörülmények között dolgoznak, amit egy helyi lakos semmi körülmények között nem vállalna el. Vagyis nem munkát vesznek el a helyiektől, hanem hiányt pótolnak. A beszédeket a hallgatóság részéről való hozzászólások zárták.

Az utolsó programpont egy kerekasztal-beszélgetés volt, amely a „Tegyük Európát egy dinamikus társadalommá” kérdésköre köré szerveződött. A levezető elnök Luca Visentini újra elmondta, hogy hangsúlyt kell helyezni az igazságos és egyenlő esélyekre, az egyenlő bánásmódra. Szintén hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek önmagukban nem tudják kezelni a helyzetet, szükség van a nemzetközi szervezetek (pl. ILO), az Európai Unió tagországainak és az Európai Bizottságának támogatására is és az együttmüködésére.

Michele Levoy, a PICUM igazgatója (nem nyilvántartott munkavállalókkal foglalkozó szervezetek ernyőszervezete) támogatta az új európai uniós migráns politikát. A beszédében kitért arra, hogy statisztikákra alapozva az Európai Unió munkaerő-kínálata szükölni fog közép-hosszútávon, ezért a migráció központi szerepet kap a munkaerő-pótlásban. Ugyanakkor az alacsony fizetéseket, a feketemunkát kezelni kell.

Általános probléma, hogy a nem nyilvántartott munkavállalók jogi védelemhez való hozzáférése gyakran sérül, illetve nem válik el élesen a bevándorlási hatóság és a munkaügyi ellenőrzés (dolgozik, de visszatoloncolják, mielőtt megkapná a fizetését). Felhívta a figyelmet, hogy a nem nyilvántartott dolgozók nem azonosak a bünözőkkel vagy terrorizmussal. Laura Corrado, az Európai Bizottság Belügyi Főosztályának a migrációért és integrációért felelős osztályának vezetője beszédében elmondta az előző napra reagálva, hogy valóban fontos az előálló – adott esetben humanitárius - helyzetekre való gyors reagálás. Az új Bizottság támogatja a migráció kezelésének új, holisztikus megközelítését.  Adatokra alapozott tény, hogy a migránsok több esetben önfoglalkoztatók, vállalkozók, ezzel hozzáadnak a gazdasághoz.

Tehát a migráció és a kapcsolt területek (integráció, végzettségek elismerése stb.) továbbra is olyan témakörök, amelyre forrásokat fordítanak. A nem nyilvántartott munkavállalók kapcsán a munkaadókkal szembeni szankciók direktívája a mérvadó (2009/52/EK irányelv). Claire Courteille az ILO brüsszeli irodájának az igazgatója üdvözölte a migrációval kapcsolatos hozzáállás módosítását, beleértve a szakszervezetek hozzáállását is. Követni kell azokat az elveket, amelyek a munkaerő kizsákmányolása ellen szólnak, másrészt szigorítják és hatékonyabbá teszik a munkaügyi ellenőrzést, harmadrészt amelyeknek egy olyan Európa a megteremtése, amely befogadó társadalmat és vezető gazdaságot eredményez. A kerekasztal utolsó előadója Antje Gerstein, a német munkaadók szövetségétől (BDA) volt, aki a migráns munkavállalók lehető leggyorsabb integrációjának szükségéről beszélt. A nem nyilvántartott munkavállalók kérdésének a kezelését viszont a kormány hatáskörébe tette.

A konferenciát Luca Visentini, valamint migráns munkavállalókkal napi szinten foglalkozó szakszervezetek (Olaszország, Spanyolország, Szlovénia) képviselőinek hozzászólásai zárta.