Előadás és konzultáció a katonai életpálya valamint a Hjt. változásaival kapcsolatban

A tájékoztató során kérdésként merült fel, hogy milyen módon fog változni a leszerelési, vagy szerződés hosszabbítási díj kifizetése, számolásának módja.

Czövek János elnök válaszában elmondta, hogy a szerződéses tiszti, altiszti állományra vonatkozó szabályok szerint az átalakítás eredményeként – a 2013. június 30-án állományban lévőkre vonatkozó átmeneti szabályok mellett – a szerződéses tiszti és altiszti állomány a hivatásos állományéval megegyező mértékü végkielégítésre és jubileumi jutalomra szerezhet jogosultságot. Ezen kívül indokolt volt a 25 és 30 év után járó végkielégítési mértékek megállapítása, mely 25 év után 9 havi, 30 év után 10 havi távolléti díjnak megfelelő összeg.

A Hjt. 247/E. § (4) bekezdése tartalmazza a 2015. június 30-án érvényes szerződéssel rendelkező tiszti, altiszti állományra vonatkozó átmeneti szabályokat, melyeknek megfelelően, ha a szerződéses tiszti, altiszti állomány tagjának a jogviszonya 2015. június 30-án vagy előtte szünik meg, akkor a módosítás előtti illetményen kívüli juttatásokra szerez jogosultságot. Amennyiben azonban a szerződéses tiszti, altiszti állomány tagjának a jogviszonya 2015. július 1-jén vagy azt követően szünik meg, akkor a szerződéses katona választhat, hogy mely juttatásban részesüljön:

- a 2015. július 1-től, illetve a későbbiekben újból megemelt illetménye alapján, az új szabályokkal számított végkielégítésben, (mely a 2015. július 1-je előtt felvett szerződés-hosszabbítási díjjal és az új rendszer szerint a jogviszony megszünéséig felvett jubileumi jutalommal kerül csökkentésre)vagy

- a korábbi szabályok alapján, de a folyamatosan fennálló jogviszonyban töltött teljes szolgálati ideje figyelembevételével, a 2015. június 30-i állapot szerint rögzített illetményéből számított leszerelési segélynek megfelelő összegü végkielégítésben. (Ebben az esetben a leszereléskori szolgálati ideje alapján, de a „régi” illetménnyel számított leszerelési segélynek megfelelő összegü végkielégítést kap, amit a jelenlegi szabályoknak megfelelően csökkenteni kell a jogviszony alatt felvett toborzópénz és szerződéshosszabbítási díj, valamint a 2015. június 30. után felvett jubileumi jutalom mértékével.)

Az átállásnál alapvető szempont, hogy egyetlen a rendszerben már bent lévő szerződéses tiszt, altiszt esetében se veszhessen el sem a 2015. június 30-ig már megszerzett, sem a 2015. június 30. után letöltött szolgálati idő és a jogviszony megszünéséig eltelt szolgálati idő alapján számított leszerelési segély. Ennek érdekében az átmeneti rendelkezés garantálja az érintett állomány számára, hogy a jogviszonya majdani megszünésekor – a teljes szolgálati ideje alapján – legalább összességében a 2015. június 30-ig hatályban lévő szabályok szerinti leszerelési segélynek megfelelő szintü juttatásban részesüljön. A jogviszony megszünéskor felvehető végkielégítés összege terhére a tisztek, altisztek által időközben felvett jubileumi jutalmat azonban be kell számítani, mert ez egyfajta „előrehozott kifizetésként” értelmezhető. Ezek átmeneti szabályok, a 2015. július 1-jétől létesített jogviszonyok esetén csak az új szabályok élnek, azaz a szerződéses tiszt, altisztek már csak az új rendszer szerinti juttatásra lesznek jogosultak, választási lehetőség nélkül.

A legénységi állományra vonatkozó szabályok szerint a Hjt. 73-74. §-a módosul, mely átalakítja a szerződés-hosszabbítási díj rendszerét és bevezeti a visszailleszkedési támogatás intézményét. A legénységi állomány szerződés-hosszabbítási díjra, a leszerelési segélyt kiváltó visszailleszkedési támogatásra – utóbbira önkéntes tartalékos szolgálat vállalása esetén megnövelt összegben – lehet jogosult. Kedvező változás lesz, hogy az új juttatási formákat nem kell majd egybeszámítani, szemben a jelenlegi rendszerrel, ahol a leszerelési segély összegét csökkenteni kellett a felvett toborzópénz és szerződés-hosszabbítási díj mértékével.

A Hjt. 247/E. § (3) bekezdése tartalmazza a 2015. június 30-án érvényes szerződéssel rendelkező legénységi állományra vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek megfelelően tehát, ha a legénységi állomány tagjának a jogviszonya 2015. június 30-án vagy előtte szünik meg, akkor a módosítás előtti illetményen kívüli juttatásokra szerez jogosultságot. Amennyiben azonban a legénységi állomány tagjának a jogviszony 2015. július 1-jén vagy azt követően szünik meg, akkor választhat, hogy mely juttatásban részesüljön:

- a 2015. július 1-től, illetve a későbbiekben újból megemelt illetménye alapján, az új szabályokkal számított − a jogviszony megszünéséig felvett szerződés-hosszabbítási díjjal csökkentett − visszailleszkedési támogatásbanvagy

- a korábbi szabályok alapján, de a folyamatosan fennálló jogviszonyban töltött teljes szolgálati ideje figyelembevételével, a 2015. június 30-ai állapot szerint rögzített illetményéből számított leszerelési segélynek megfelelő összegü visszailleszkedési támogatásban. (Ebben az esetben a leszereléskori szolgálati ideje alapján, de a „régi” illetménnyel számított leszerelési segélynek megfelelő mértékü visszailleszkedési támogatást kap, amit a jelenlegi szabályoknak megfelelően csökkenteni kell a jogviszony alatt felvett toborzópénz és szerződéshosszabbítási díj mértékével.)

A legénységi állománynál is alapvető szempont volt, hogy egyetlen a rendszerben már bent lévő szerződéses legénységi állományú katona esetében se veszhessen el sem a 2015. június 30-ig már megszerzett, sem a 2015. június 30. után letöltött szolgálati idő és a jogviszony megszünéséig eltelt szolgálati idő alapján számított leszerelési segély. Ennek érdekében az átmeneti rendelkezés a legénységi állomány esetében is garantálja az érintett állomány számára, hogy a jogviszonya majdani megszünésekor – a teljes szolgálati ideje alapján – legalább összességében a 2015. június 30-ig hatályban lévő szabályok szerinti leszerelési segélynek megfelelő szintü juttatásban részesüljön.

Ezek is átmeneti szabályok, azaz a 2015. július 1-jétől létesített jogviszonyok esetén csak az új szabályok élnek, nem lesz választási lehetősége a legénységi állományú katonának.

A Toborzópénzre vonatkozó átmeneti szabályok alapján a leszerelési segély megszünéséhez kapcsolódóan az eddig annak terhére előrehozottan biztosított toborzópénzt is szükséges kivezetni a szerződéses állomány juttatási rendszeréből. A kivezetést a Hjt. 247/E. § (1) bekezdése rögzíti, mely szerint a szabályok megváltozása előtti időszakban felvett toborzópénz tekintetében a 2015. június 30-ig hatályos szabályok szerint kell elszámolni az önhibából történő, vállalt szolgálati idő letelte előtti jogviszony megszünéskor. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ilyen esetekben a toborzópénz le nem szolgált részét a katonának vissza kell fizetnie.

Szerződés-hosszabbítási díjra vonatkozó átmeneti szabályok szerint figyelemmel arra, hogy a 2015. június 30-ig hatályban lévő szerződés-hosszabbítási díjra való jogosultság feltételrendszere megváltozik a Hjt. módosításakor átmeneti szabály került kialakításra, melyet a Hjt. 247/E. § (2) bekezdése tartalmaz. A szóban forgó bekezdés arról rendelkezik, hogy a szabályok megváltozása előtti időszakban felvett szerződés-hosszabbítási díj tekintetében a 2015. június 30-ig hatályos szabályok szerint kell elszámolni az önhibából történő, vállalt szolgálati idő letelte előtti jogviszony megszünéskor. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ilyen esetekben a katonának a részére (a 2015. június 30-ig hatályos szabályok alapján) utoljára kifizetett szerződés-hosszabbítási díjat vissza kell fizetnie.

Az előzőeken kívül az illetményen kívüli juttatások átalakításával kapcsolatosan fontos még megjegyezni, hogy aki a szerződése lejártával kiválik a Honvédségből, 5 éven belül csak akkor létesíthet ismételten katonai jogviszonyt, ha a felvett leszerelési segélyt, visszailleszkedési támogatást vagy végkielégítést az újabb szolgálati viszony létesítéséig visszafizeti.

Az idegennyelv-tudási pótlékkal kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy a Hjt-ben az szerepel, hogy a nyelvpótlék csak azoknak fog járni, akik beosztásához szükséges a nyelvvizsga. Valós a félelem, hogy sokan el fogják veszíteni a pótlékot, mert külföldi misszióhoz pedig kötik a nyelvvizsgát attól is, aki jelentkezik.

Czövek János válaszában kifejtette, hogy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2015. július 01-től hatályos 127. § (1) bekezdése – a jelenleg hatályos törvényi szöveggel lényegében megegyező tartalommal – valóban rögzíti, hogy „a STANAG 6001 pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges és rendelkezik a szükséges idegennyelv-tudással”. Az idézett – jogi szaknyelven „általános szabálynak” nevezett − részt azonban kizárólag az említett paragrafus egészének áttekintésével lehet értelmezni, ugyanis az (5) bekezdés, mintegy „különös szabályként” meghatározza, hogy „Az (1) bekezdéstől eltérően angol, francia és német idegennyelv-tudás esetében a pótlék alanyi jogon jár.

Az általános és különös rész összevetésével tehát megállapítható, hogy az idegennyelv-tudási pótlék 2015. július 01-től hatályos szabályozása a jelenleg alkalmazandó előírásokkal gyakorlatilag azonos marad, s csupán annyi változás következik be, hogy a jogalkotó – az állami nyelvvizsga és a STANAG nyelvvizsga egymásnak való megfeleltetése szempontjából a továbbiakban – a katonai szaknyelvre épülő STANAG nyelvvizsgát tekinti elsődlegesnek, és a jövőben ehhez kell viszonyítani (beazonosítani) az egyéb államilag elismert nyelvvizsgákat.

Mivel az ún. kiemelt nyelvek körében, továbbá az egyes szintekhez rendelt pótlékösszegekben – ideértve az alanyi jogon járó nyelvpótlékot és a parancsnoki döntésen alapuló, a beosztáshoz szükséges egyéb nyelvek után járó pótlékot is – a jelenlegi szabályokhoz képest nincs változás, a Tárca szakmai álláspontja szerint a július utáni időszakban nem fog fennállni a felvetett probléma.

Szöveg: Czövek JánosFotó: Nagyfejeő Gábor