Kerítés védi a magyar-szerb határt

Zsóri Ferenc őrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság müszaki tisztje, az ideiglenes biztonsági határzár tervezéséért és építésének koordinálásáért felelős szakembere a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a munka a politikai egyeztetésekkel, a tervezéssel, valamint a rendelkezésre álló erők, eszközök felmérésével június második felében kezdődött.

Július 13-18. között az úgynevezett referenciaszakaszt építették meg, amely a tervezéshez szükséges alapadatok és normaértékek meghatározására szolgált, illetve ekkor döntöttek a kerítés építése során alkalmazandó technológiáról is. „Az építés végrehajtásáért felelős katonai erők és eszközök átcsoportosítása július 13-án kezdődött meg. A munka augusztus végéig tartott. Ekkora a teljes szerb-magyar határszakaszt müszaki zárrendszerrel, vagy pedig müszaki zárrendszerrel és ideiglenes müszaki határzárral lezártuk” - emelte ki Zsóri őrnagy, akitől megtudtuk azt is, hogy augusztus első felében napi 10-12 órás munkarendben dolgoztak, majd a nemzeti ünnepet követően áttértek a napi két müszakos építési rendre.

Az ideiglenes biztonsági határzár különböző szerkezeti elemekből áll. A terület földrajzi viszonyai határozták meg a kiépítettséget és annak módját. Az úgynevezett vízügyi területeken - azaz élővíz-csatornákon, holtágakon, illetve a Tiszán - alapvetően gyoda (azaz gyorstelepítésü drótakadály) gúlákat alkalmaztak, de voltak olyan szakaszok, ahol csak az úgynevezett müszaki rendszer épült ki. Utóbbiak közé tartozik például a Köröséri-főcsatorna teljes, 16 kilométeres szakasza. „Az összes többi szakaszon a müszaki rendszerre épült rá az ideiglenes biztonsági határzár. A müszaki rendszert úgy kell elképzelni, hogy a négy sorban egymásra rakott gyodához kapcsoltuk hozzá az acéloszlopokra helyezett drótfonatokat, amelyeknek a tetejére még egy újabb gyoda-hengert tettünk. Ehhez csatlakozik még egy manőverút is, amit szintén ki kellett építeni” - mondta Zsóri Ferenc.

Forrás: honvedelem.hu