„Az apák harca a fiúk számára hozott eredményt”

„Zsidók az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban” címmel rendezett tudományos konferenciát a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal (HM TKH) és a Magyar Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság. Megnyitóbeszédében dr. Papp Ferenc ezredes, a HM TKH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóság igazgatója Lőw Immánuel egykori főrabbit idézte: „A nemzet hü fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat.” Papp ezredes hangsúlyozta: a zsidók olyan számban vettek részt (közülük 153-an tisztként) a szabadságharcban, hogy teljesítményük egyértelmüen kihatott a később, 1867-ben megfogalmazott egyenjogúsítási törvényre. „Az apák harca a fiúk számára hozott eredményt” – mondta az igazgató, kiemelve, hogy az ehhez hasonló konferenciák már az ükunokák nemzedékéhez szólnak, „azokhoz a magyarokhoz, akik kevésbé ismerik, mekkora segítséget kaptak őseik a hazai zsidóságtól, és természetesen a mostani zsidósághoz, akiknek ősei a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét a Magyar Honvédség kötelékében élhették át.”

A jelenlévők a meghívott előadóktól a legváltozatosabb témakörökben hallhattak a magyar zsidóság részvételéről az 1848/49-es szabadságharcban. A program része volt az elemzés a zsidó honvédtisztek szerepéről éppúgy, mint Bernstein Béla rabbi és történetíró (aki először foglakozott behatóan a hazai zsidóság és a szabadságharc viszonyával) munkássága, vagy a Haynau-féle, zsidókra kivetett hadisarc.

Dr. Róbert Péter, az Országos Zsidó Egyetem docense tudományos köszöntőjében kiemelte: a zsidó emancipációs szándékok szerves részét képezték a reformkori törekvéseknek, s ezeket az akkori politikai élet jelentős alakjai, köztük Kossuth és Deák is támogatták. Nem véletlen, hogy a zsidók nagy számban vettek részt a szabadságharcban is. „A részvételi arányt jól jelzi az a kevésbé ismert tény, hogy a Kossuth-nótának volt héber verziója is. A zsidók főleg a hadiorvoslás és a hírszerzés területén jeleskedtek, s harcuk elvitathatatlan érdeme az 1867-es egyenjogúsítási törvény” – hangsúlyozta dr. Róbert Péter docens.

A konferencia társszervezője a Magyar Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság volt, amely immár tíz éve rendez a Dohány utcai zsinagógánál megemlékezéseket az egykori zsidó szabadságharcosok tiszteletére. Rosenfeld Dániel Imre, a bizottság elnöke elmondta: az egyesület tagjai az alapítás óta ugyanazt a célt tartják szem előtt: megőrizni az 1848/49-es szabadságharc emlékét, dokumentálni és kiadványokban közkinccsé tenni az egykori történelmi eseményeket.

Az emlékbizottság a konferenciát szorosan összekapcsolja a március 15-én, 15 órától kezdődő emlékünnepséggel, amelyet a fővárosi Dohány utcai zsinagóga előtt rendeznek lovas-katonai hagyományőrző tiszteletadással. Az esemény fővédnöke dr. Simicskó István honvédelmi miniszter lesz.

Forrás: honvedelem.hu