A május elseje régen és ma

Mészáros Melinda: „A véleményem szerint május elsejének az az üzenete, hogy a munka világában a munkavállalók olyan helyet és szerepet kapjanak, amely méltó ahhoz a munkához, amelyet elvégeznek. Továbbá, hogy legyen egy olyan párbeszéd - nevezzük akár érdekegyezetésnek is –, ahol akár a kormányzati szereplőkkel, akár a munkaadói oldallal képesek és készek az alulról jövő munkavállalói igényeket érvényesíteni.” 2018. április 25-én az Info rádió Infostart című műsorában a LIGA Szakszervezetek elnöke így fogalmazta meg, mi ma a május elseje üzenete. De mi is történt május elsején?

A május elseje régen

De mi történt az első szabad május elsején?  Melyek voltak a munkásság követelései az első május elsején?

Támaszul vegyük elő a Népszava 1890-es szórólapját. Ebben az 1889-es Párizsi Kongresszusra hivatkozva a május elseje megünnepléséért így érvelnek:

„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza.

- Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”

Az első május elsején, nem csak a munkavállalókról, de a munkanélküliség, a bérek és a munkaidő kérdéséről is megvolt a szakszervezetek véleménye.

„A munkások a hosszú munkaidő alatt túlerőltetik magukat és többet termelnek, mint erejök engedné, s ezáltal munkástestvéreik az utcára dobatnak, kik nyomorúságtól kényszerítve lesznek munkabéren alól dolgozni, a munkaidőt is meghosszabbítani s a béreket mindinkább lenyomni.

E mesterséges visszásságokat csak úgy lehet megváltoztatni, ha a munkások minden alkalmas eszközzel odahatnak, hogy a munkaidőt megrövidítsék s így nem lesz kényszerítve a munkások egy része halálra dolgozni, a másik része pedig halálig éhezni.

Mutassátok meg a vagyonos osztálynak, ha akarjátok, minden szünetel, mert ti vagytok azok, kik minden kereket mozgásba hoztok, és nélkületek a világ nem állhat fenn.”

Hogyan zajlott az első május elseje? A Vasárnapi Újság című polgári lap tudósítását idézzük.

Budapesten példás rendben ment végbe a tüntetés, pedig nagy tömegeket hozott mozgásba. A városligetben csak ritkán szokott megfordulni olyan sokaság, mint akkor. A hatóság nagymérvű intézkedéseket tett minden bekövetkezhetőségre. A katonaság készen állt a kaszárnyákban, a rendőrség mozgósítva volt. Azt nem engedték meg, hogy a népgyűlésre a városon keresztül vonuljanak ki, mert így könnyen csatlakozhatott volna a csőcselék, mely az ily alkalmakat lesi. A munkások tehát a város különböző helyein gyülekeztek, különböző utirányokban indultak a mellékutczákon.

A zene tiltva volt, a lobogót nemlehetett a városban kibontatni, mert csődülést idézhetett volna. A különböző gyárak, ipartelepek munkás-egyesületek, iparos testületek mind külön csoportban indultak a városliget felé, külön színű kokárdákkal a mellükön. Minden csoportnak megvoltak a rendezői, vezetői. Némelyik mellé rendőri tiszt is akadt. A városligetbe érve ott aztán felemelték a lobogókat, a feliratos táblákat, és megszólalt a zenekar. Így mentek, katonás rendben a színkör előtti tágas mezőre. Zászlója, táblája minden csoportnak volt legalább egy-egy. Ezek fölirata: „8 órai munka, 8 órai üdülés, 8 órai alvás” Világszerte ezt használták.

A városligetben fölállított szónoki emelvényt szintén feliratok tarkították. Legalább 25 000 ember gyűlt itt össze, és e nagy tömeg kiszámított rendben foglalta el helyét, semmi tolongás nem volt. Mindenki tudta, hová kell állnia. A rendezők még arról is gondoskodtak, hogy a tömeg közt utak maradjanak, a később érkező csapatok számára. A zenekarok fölváltva játszották a Rákóczit, a Marseillaiset, és egyéb dalokat.

A gyűlés maga rövid volt. Dr. Csillag Zsigmond a munkás mozgalmak egyik vezetője fejtegette a nap jelentőségét s elmondta, hogy a munkás meg van fosztva attól, hogy a törvényhozásra befolyjon, de joga van követelni, hogy azok védjék meg, kik a törvényt alkotják. A munkások az állam leghasznosabb tagjai, meg kell tehát őket védeni. Ezt sürgeti a határozati javaslat is: fogadják el. – Német szónokok is beszéltek, de csak röviden és nyugodtan. Egy óra alatt véget ért, s a nagy tömeg ugyanabban a katonás rendben hagyta oda a ligetet, mint ahogy jött. Nem történt a legkisebb rendetlenség sem.

Forrás: www.liganet.hu