Viszlát munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári hozzájárulás! A Parlament elfogadta az adótörvényeket, ám ez további kérdéseket vet fel a gyanútlan adóalany számára. A kormány – ígéretével ellentétben – a beterjesztés előtt nem konzultált a szociális partnerekkel...
A június 7-én elfogadott adótörvények egészen biztos, hogy további vitákra is alapot adnak majd, jelenleg csak néhány gyors észrevételt fogalmazunk meg arról, mi az, amit már tudhatunk.
És mi az, amit még nem.
Ugyanis a kormány megszüntetett egy sor jól működő támogatási lehetőséget, például az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári hozzájárulást, hiszen ez a támogatási forma is kikerült a kedvezményesen a munkavállalók részére adható juttatások köréből. (Az egészségpénztári támogatás és a többi önkéntes pénztári támogatás az eddig 34,51 százalékos helyett a jövőben 49,98 százalékkal adózik). Ugyanakkor – nem kedvezményesen, hanem teljesen adómentesen – bevezetett egy új, első látásra nagyon kedvezőnek tűnő szabályozást. 2017-től a „munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás” adó és járulékmentesen adható. Hogy ez pontosan micsoda, azt nem tudjuk meg a törvényből, hiszen a törvényalkotó az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatáskörébe utalja a konkrét, támogatható szolgáltatások körének meghatározását.
Jelenleg az egészségügy jelentős átalakítás alatt áll. A világ afelé halad, hogy a kötelező társadalombiztosítás keretében egyre kevesebb szolgáltatást lehet igénybe venni. Ehhez képest furcsa, hogy a törvény – egy jól működő támogatási lehetőség megszüntetésével egy időben – új, átláthatatlan támogatást vezet be. Az a kormányzati szándék, hogy ezt követően azok, akik megtehetik – és akiknek a cége ki tudja fizetni – már nem a köznek szánt társadalombiztosítási ellátásokat fogják igénybe venni? Mindez bizonytalanságot okoz mind a munkáltatók mind a munkavállalók körében. Továbbá rávilágít arra, hogy jó lett volna a szociális partnereket meghallgatni, akik szerették volna ezt a problémát is megvitatni a VKF fórumain. Még a törvény kihirdetése előtt.
De más furcsaságai is vannak a törvénynek, amely felettébb nehezen áttekinthető. (Maga a törvény 204 oldal, a hozzá beterjesztett módosító javaslat pedig 97 oldal, és szinte valamennyi, adózással foglalkozó törvényt módosít). A portfólió.hu internetes portál például a sorok között eldugva egy újabb különadót fedezett fel, amely az eredeti adócsomagban nem szerepelt. A portál talált egy új, forgalomarányos különadót, amit a vendéglátóhelyeknek kell fizetniük.
Mindez közvetlenül nem érinti az egyszeri munkavállalót, az annál inkább, hogy a korábban megszokott juttatásokhoz nem fog hozzájutni. A munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári hozzájárulás helyett a munkáltató mindezt béresíteni fogja, így évi 100 000 forintig kedvezményes közterhekkel fizethet. (Ha utána számolunk, ebből a pénzből nem jön ki a bérlet ára sem). Mindezeken túl, a munkáltató a közszférában további 100 ezret, a versenyszférában 350 ezret utalhat a kedvezményes üdültetést biztosító Szép-kártyára, (mely lehetőség megmaradását a LIGA Szakszervezhetek üdvözölte, ugyanakkor a foglalkoztatási forma alapú megkülönböztetés ellen élénken tiltakozott).
Korábban megírtuk, jövőre a friss tej, a tojás és a csirke áfája 5 százalékra csökken, az éttermi szolgáltatások és az internet-előfizetés áfája pedig 27-ről 18 százalékra mérséklődik. További pozitív hír, hogy a kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 25 ezer forintra nő 2017-ben.
Viszont drágulhat a tankolás, 2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértéke attól függ, mennyibe kerül a kőolaj. Ha túl olcsó lesz, ha a világpiaci ár 50 dollár alá csökken, akkor a gázolajba épített adó 10, a benzinbe épített adó 5 forinttal nő, ez utóbbi literenként 120 forintról 125-re. Drágul az idegenforgalmi adó is, az önkormányzatok vendégéjszakánként 400 forintos idegenforgalmi adót is kivethetnek a korábbi 300 helyett.
Ami pozitívum, hogy a törvény szűkíti a kiskapukat kiskereskedelmi tevékenységet folytatók adóelkerülésével szemben – de itt sem minden részlet világos, pontosan hogyan teszi ezt. Ugyanis „a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket(...)és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben fogja megállapítani” – olvasható a törvényben, amely ezen a ponton is olyan rendeletre hivatkozik, amely még nem született meg.
Forrás: liganet.hu