Első helyre a katonát!

A LIGA Szakszervezetek „Nyitott Ház” programsorozatának részeként a miniszter a tárca Zrínyi 2026-os programjáról és a honvédek megbecsüléséről beszélt.

Elsőként Doszpolyné dr. Mészáros Melinda a LIGA Szakszervezetek elnöke köszöntötte a minisztériumból és az érdekképviseletek részéről érkezett résztvevőket, és külön üdvözölte a LIGA Szakszervezetek nem fegyveres tisztségviselőt, akik jelenlétével, mint mondta, a civil összefogás erősödik. A találkozó fontos kérdéseinek nevezte annak vizsgálatát, hogy milyen életet élnek és milyen munkakörülmények között dolgoznak a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonái, és milyen juttatási rendszert biztosít a nyugállományba vonuló kollégáknak a tárca.

Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter leszögezte, a szakszervezetekkel jó az együttműködés és az egymás iránti bizalom a jellemző, a feladatokat így lehet csak jól elvégezni. Majd arról beszélt, a katonáknak döntéseket kell hozniuk és felelősséget vállalniuk. Ők nem csak önmagukért, a családjukért, hanem a hazáért is vállalnak felelősséget, így a mindenkori állami vezetésnek az a dolga, hogy felmutassa, mit tesznek ezek az emberek hazájukért, és életpályát, kiszámíthatóságot kell, biztosítson a katonáknak. Az illetményemelés megindult, hangsúlyozta, és számos olyan tevékenység történt, ami kifejezi irántuk a tiszteletet és megbecsülést.

Amikor a minisztériumban a Zrínyi 2026-os programot megalkották, 10 éves fejlesztési tervet alkottak meg. Ebben véget szeretnének vetni a képességvesztés folyamatának, és olyan szellemben fejleszteni a honvédséget, amiben az első helyre helyezik a katonát. „A katonáink évente 40 hadgyakorlaton vesznek részt, ezren közülük külföldön dolgoznak, kiveszik a részüket a határvédelemből, fokozott igénybevételnek vannak kitéve, de helytállnak.” – hangsúlyozta a miniszter.

A miniszter kiemelte a civilek felé való nyitás fontosságát is, a civil kontroll megteremtését. Úgy fogalmazott, a valóságos civil kontroll akkor valósul meg, ha a társadalom rálát a honvédség működésére, célkitűzéseire, körülményeire. Így lehet a katonai utánpótlást is biztosítani, és így lehet a fiatalokat megnyerni. A másik ilyen eszköz az önkéntes tartalékos rendszer. Elmondta, jelenleg 5300 tartalékos szolgál, de problémát jelent az állomány kiöregedése. Ezért – a jelenlegi, a tárcánál dolgozó 30 000 fő mellé, járásonkénti lebontásban 20 000 fő tartalékos erőt szeretnének kiépíteni.
Továbbá hangsúlyt szeretnének adni a honvédelemhez kötődő sportok támogatásának és a lőtérfejlesztési programnak. A programok célja a fiatalok megszólítása mellett az utánpótlás biztosítása is. Mindezeket túl a hosszú távú fejlesztési program – bár a katonát helyezi középpontba – a felszerelés megújításával, a hadiipari kapacitások bővítésével, légi- és a szárazföli haderő megerősítésével számol.
Magyarország jelenleg a GDP 0,95 százalékát költi a honvédelmi kiadásokra, miközben a NATO elvárás 2 százalék. A honvédelmi programban az áll, hogy a kormány évente a GDP 0,1 százalékával növelje a védelmi kiadásokat. Fontos, hogy a költségvetés tervezhető legyen, és fontosak a költés belső arányai is, mennyi megy el a működésre, vagy beszerzésre. Ugyanakkor a kormány például a biztonsági kockázatokat látva pluszforrásokat is biztosít, így volt ez a közlemúltban a határőrizettel is.

A miniszter megemlítette a tavaly év végi egységes 42 ezer forintos juttatás, és azt, hogy az egészségpénztárban elvesztett pénzekről szólva elérte a tárca, hogy a Parlament jogi felhatalmazást adott a kártalanításról 20 ezer pénztártag katona részére.

Az előadás után dr. Simicskó István, illetve dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára, valamint Sulyok János dandártábornok, védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár a megjelentek kérdéseire is válaszoltak.
A délután folyamán két szakelőadó előadását hallgathatták meg a résztvevők. Dr. Balogh András ezredes jogi főosztályvezető a honvédelmi törvény módosításairól beszélt, valamint a „rendszeres sporttevékenységen keresztül a honvédelmi szempontból hasznosítható tudás megszerzése lehetőségének biztosítása” érdekében alkotott Sportszövetségi törvényről. Ezt követően részletezte milyen kártérítést kaphatnak a Honvéd Egészségpénztárban ragadt pénzük után a katonák és a rendőrök. Elmondta, a honvédelmi tárca kidolgozott egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a honvédség és a rendőrség saját alkalmazottainak kártérítést fizet. Továbbá arról beszélt, hogy a tárca hogyan rendezte a hadigondozás problémakörét.

A másik előadó Kovács Tamás humánpolitikai főosztályvezető volt, aki a honvédségi illetményrendszer változásairól adott részletes, szakmai beszámolót, de érintette a honvédségi toborzás kérdéskörét, vagy a honvédségnél megvalósult cafeteréia juttatások kérdésit is.

Mészáros Melinda zárszavában sikeresnek értékelte a rendezvényt. Elmondta, a Nyitott Ház program folytatódik, a következő téma az esélyegyenlőség lesz, valamint elmondta, márciusban a Százhalombattai Olajfinomítóba kapott meghívást a LIGA Szakszervezetek. Minden LIGA tagszervezetet bátorított a részvételre, mert, mint mondta, fontos, hogy a közszférás és a versenyszférás munkavállalók megismerjék egymás problémáit. Az elnök példaértékűnek nevezte a honvéd szakszervezetek és a minisztérium együttműködését, egyúttal sajnálkozását fejezte ki, hogy az együttműködés a munkáltatók és munkavállalók között nem mindenhol olyan jó, mint a honvédségnél.