LIGA nemzetközi munkacsoport találkozó Lettországban

A LIGA által szervezett konferencia programjai voltak:

* szervezési tapasztalatok
* a szakszervezeti munka „láthatóvá” tétele
* modern technológiák használata a szakszervezeti munkában
* a konföderációk, ágazati szervezetek és a vállalati szintű szakszervezetek közötti együttműködés és kapcsolat

Az első napon a résztvevők a bemutatkozást követően az LBAS szakszervezeti konföderáció részéről Livija Marcinkevica alelnök nyitotta meg a konferenciát Lettország részéről. Ismertette az LBAS felépítését és kapcsolatát a munkáltató és az állami oldallal a tripartit tárgyalások során.

Ezt követően a LIGA Szakszervezetek bemutatkozása és társadalmi kapcsolatainak ismertetése következett. Kelemen Melinda projektmenedzser mutatta be a LIGA konföderációt, illetve a jelenleg futó projekteket. Szó esett az új Munka Törvénykönyvének bevezetéséről és tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatban előttünk álló feladatokról is.

Raita Karnite a Lett Tudományos Akadémia Humán és Társadalomtudományok Osztályának osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket, hogy mint az ország egyetlen konföderációja a jövőben a taglétszám növelésén keresztül szeretnének nagyobb ráhatással lenni a munkáltatói és az állami oldallal folytatott egyeztetések kimenetelére. Véleménye szerint nagyon fontos a taglétszám bővítése és hatékony képviselete. Elmondta, hogy az Európai Unióban szerepet vállaló politikusok pozitívan állnak a szociális párbeszédhez. Problémaként jelentkezik azonban egész Európában a szakszervezetek csökkenő tagsága és emiatt kiszolgáltatottságuk egyre növekszik. A különböző pályázati összegek és az állami támogatások mellett a tagdíjbevétel a finanszírozás eszköze, amely egyre csökken.

A konferencia Magyarország bemutatásával folytatódott. Rossu Balázs az SZTE ÁJTK Munkajogi és Szociális jogi Tanszék tanársegédje osztotta meg észrevételeit, tapasztalatait a jelenlévőkkel. Kifejtette, hogy problémaként jelentkezik, hogy sok esetben függnek az államtól a szakszervezetek, hiszen a taglétszám csökkenő tendenciát mutat és így a tagdíj részben fedezi a működésüket. Véleménye szerint fontos a tagság bővítése, hiszen így biztosítható a függetlenedés más pénzügyi forrásoktól és hatékonyabb a fellépés is.
A következő előadó Adrien Iliev volt, szenior munkaügyi kapcsolatok szakértő, Bulgáriából. Elmondása szerint országukban a munkavállalói jogok erőteljes csorbítása és a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítése a jellemző. Nagy probléma, hogy vannak felügyeleti szervek, ám nem működnek megfelelően. A munkavállalók esetében sok a példa rá, hogy a megállapított bér 60%-át fizeti ki csak a munkáltató és fél éves összevont órakereteket alkalmaznak.

Arvydas Guogis a litván Mykolas Romeris Egyetem tanárának ország tanulmánya kapcsán kiderült, hogy Litvániában a cári Oroszország idejére nyúlik vissza a szakszervezeti képviselet. Ami náluk problémaként jelentkezik, az a kivándorlás Svédország és Anglia irányába. Az emberek nem harcolnak, inkább kivándorolnak.

A következő előadó Lengyelország részéről Jan Czarzasty, a Varsói Közgazdasági Egyetem szakértője volt. Mint megtudtuk intenzív időszaka ez a lengyel szakszervezeti koalícióknak, mivel nőnek a közterhek, de nő közben a költségvetési hiány is, ezért egyre több a megszorítás. A nyugdíj korhatárt egységesen 67 évre emelték az előzőleg megállapított helyett (65 év férfiak és 60 év nők). Lengyelországban hárompilléres nyugdíjrendszert vezettek be, kötelező a magánnyugdíj pénztári tagság, állami nyugdíjjárulék, önkéntes nyugdíjpénztár.

A konferencia utolsó előadója Tekaya Maher a francia CFDT szövetségi titkára volt. Mint kiderült, kevéssé aktív nyugat Európai tagországról van szó, ami a szakszervezeti tagságot illeti. Csupán 8%-a szakszervezeti tagja a munkavállalóknak, ezzel szemben viszont a reprezentatív szakszervezet az SZZST és az SZMDT 90 éve léteznek. Nagy probléma, hogy a reprezentatív előírások miatt csökkent a szakszervezetek száma (tíz év alatt 700-ról 100-ra). A közelmúltbéli felmérés után is ugyanaz az öt reprezentatív szakszervezet maradt, mint előtte. Nagyobb teret szeretnének elérni törvényi módosítással a kollektív szerződések térbővítésének.

A konferencia második napján a konföderációk képviselői megbeszélést, tapasztalatcserét folytattak, ahol a fő kérdéskör a tagság létszámának növelése és az egyéni érdekképviselet mellett az olyan ismert, ám manapság kevés jelentőséggel bíró fogalmak voltak, mint például a „szolidaritás”.

Szöveg: Láris Ferenc Tibor

Fotó: liganet.hu