Megkezdődött a B-21 Raider előszériájának gyártása

A 2024. január 22-én tett hivatalos bejelentés értelmében B-21-eseket az Egyesült Államok Légierejének 42-es üzemében gyártják Dél-Kaliforniában, ahol jelenleg hat másik egység építése folyik. Mindez egy jelentős mérföldkő az LRS-B (Long Range Strike Bomber) programban, amely 2011-ben indult egy hatodik generációs lopakodó bombázó megalkotására.

A B-21 a B-1B Lancer és a B-2 Spirit leváltására készül, és az USAF elsődleges alacsony észlelhetőségű, stratégiai bombázójává válik. A B-21-ről sok részlet továbbra is szigorúan titkos maradt, beleértve a pontos méretét, szerkezetét, csúcs- és utazósebességét, utazó magasságát, a hajtóművek számát és típusát, a tervezett fegyvereket és rendszereket, valamint a fedélzeti érzékelőket, azonban úgy vélik, hogy rendkívül fejlett lopakodó képességekkel rendelkezik. A B-21-est úgy gyártották, hogy minimálisra csökkentsék az összes élt, beleértve az egyedi pilótafülke-ablakokat, amelyeket úgy terveztek, hogy kiküszöböljék például az illesztéseket, ezáltal csökkentve a radarvisszaverő felületet. Az is tudható, hogy a B-21 képes lesz nukleáris fegyverek szállítására.

A B-21 a korábbi jóslatok szerint a világ első, hatodik generációs harci repülőgépe lesz, darabárát 2010-ben körülbelül 550 millió dollárra becsülték, az inflációt figyelembe véve ez ma mintegy 750 millió dollár. Ez a költség jelentős csökkenést jelent a régebbi B-2 bombázóhoz képest, amelyek darabára elérte a 2 milliárd dollárt. Ez részben annak köszönhető, hogy a B-21-et fejlettebb radar-elnyelő anyagokból építették, ami csökkenti a fenntartási és karbantartási költségeket.

A B-21 nagyobb darabszáma is hozzájárul a költségek csökkentéséhez, mivel 100 darabot rendeltek, szemben a 20 darabos B-2-vel. Ezenkívül a B-2 megjelenése óta eltelt három évtizedben a technológiai fejlődés hatékonyabbá és megfizethetőbbé tette a fejlett lopakodó repülőgépek gyártását. A B-21 pontos költségei azonban titkosak maradtak, még a Kongresszus tagjai számára is. Számos képviselő és szenátor, köztük a néhai John McCain szenátor bírálta a védelmi ipar szereplőinek, köztük a Northrop Grumman túlzott költségei kapcsán a magas fokú titkosságot.

A B-21 körüli nagyfokú titoktartás az F-35-ös tervek kínai ügynökök általi esetleges feltörésével kapcsolatos, ugyanis 2009-ben az F-35-öst kifejlesztő Joint Strike Fighter programnál „adatszivárgást” észleltek. Amikor Kína 2012-ben bemutatta J-31-es harci repülőgépét, az elemzők megállapították, hogy feltűnően hasonlóak az F-35-höz, és az ellopott F-35-ös tervekre hajaznak. A B-21 körüli rendkívüli titoktartás minden hasonló adatszivárgást meg kíván akadályozni.

A B-21 fejlett lopakodó képességei lehetővé teszik, hogy mélyen az ellenséges hátországba behatolva hajtson végre küldetéseket, korábban áthatolhatatlan célpontok ellen. Ezenkívül jelfelderítési (SIGINT) platformként is szolgálhat, nagy magasságban, nagy hatótávolságú felderítő és hírszerzési küldetések végrehajtására. Elméletileg a B-21 korai légi előrejelző és irányító (AEW&C) küldetéseket is végrehajthatna, bár sokkal nagyobb túlélőképességgel, mint a jelenlegi Boeing E-3 repülőgép.

A B-21 az Egyesült Államok hálózatközpontú hadviselési koncepcióiban is döntő szerepet játszik. Egy feltételezett csapásmérés során a B-21 más, hálózatba kapcsolt repülőgépekkel, például az F-35-tel együtt működhet, amelyek alacsonyabb magasságokon és sebességgel repülnek, és az F-35-ös fegyvereit a végső célpontjukra irányítják a B-21 fedélzetéről. Végül, a B-21 a világ első repülőgépe, amely egyaránt üzemeltethető emberi vagy távirányítással. A különösen veszélyes küldetések során ez lehetővé tenné az Egyesült Államok Légierejének, hogy az értékes pilóták ne kockáztassák az életüket.