Haderőreform - Tények és aggályok

A vezérkari főnök helyettese szerint a látszat csal, ugyanakkor a katonai felső vezetés is látja, hol kell - és hol akar - változtatni, főleg ami a belső információs rendszert illeti. A védelmi felülvizsgálat tapasztalatai alapján képességeket határoztak meg, amelyeket a hadseregnek - hamarosan a kormány és a parlament által is elfogadott - adott intervallumokra el kell érnie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alakulatok átalakításával párhuzamosan nagyon komoly elméleti, kidolgozói munka is folyik. Ki kell dolgozni a haderő fejlesztésének tízéves tervét, amelyet a parlament elé kell terjeszteni. A jelenleg folyó munka fő célkitüzése tehát, hogy a védelmi felülvizsgálat döntései alapján meg kell fogalmazni azokat a képességeket, amelyek szinkronban vannak a NATO-ba való felajánlásainkkal, ezek készenléti idejét, és mindehhez hozzá kell rendelni a haderőfejlesztés, az infrastruktúra és a kiképzés területén szükséges változtatásokat, ehhez kell igazítani a csapatok struktúráját is. A hadsereg vezetése elkészítette a haderő 2013-as struktúráját és az ennek megfelelő perspektivikus állománytáblákat. Ez a folyamat alulról felfelé építkezett, az elkészült terveket pedig katonai és polgári szakértők bevonásával haderőszinten is elemezték, s összehasonlították a vezérkar által biztosítható gazdasági és létszámfeltételekkel, szakmai követelményekkel. Napjainkban ezen állománytáblák „azonosítása” folyik, vagyis azt elemzik, megfelelnek-e a fent felsorolt követelményeknek, és a változtatásokat milyen ütemben fogják végrehajtani. Azon alakulatok állománytáblája, amelyek átalakítására az első ütemben - 2004. március 1-jétől - kerül sor, már elkészült, és a vezérkari főnök jóvá is hagyta. Ennek alapján ezek az alakulatok időben meg is kezdhetik a munkát.

A katonai vezetésnek az a célja, hogy minden olyan embert megtartson, aki szereti a hivatását és megfelel a követelményeknek, ezért a személyügyi stratégiát is úgy alakították ki, hogy ne legyen létbizonytalanság-érzete senkinek. Akinek esetleg jelenleg nem tudnak beosztást biztosítani, de megfelel a követelményeknek, és a jövőjét a továbbiakban is a hadseregen belül képzeli el, átképzési lehetőséget biztosítanak, aminek több módja is lehet. Ha például egy alakulat felszámol, az adott tisztnek vagy tiszthelyettesnek személyi beszélgetés során megmondják, milyen lehetősége van, milyen beosztásra szánják máshol, és három év áll rendelkezésére, hogy a szükséges átképzéseket elvégezze, de az is elképzelhető, hogy egy megmaradó alakulat új állománytáblájában nem tudnak valakinek beosztást biztosítani. Ebben az esetben lehetősége van más helyőrségben hasonlót választani vagy ő is élhet az átképzés lehetőségével. Az új haderőstruktúra kialakításának következő fontos kérdése az új képességeknek megfelelő kiképzési rendszer kialakítása. A tervezés ezen a területen is befejeződött, 2005. március elsejétől a Magyar Honvédség egy teljesen új kiképzési rendszerre tér át, amely már csak a hivatásos és szerződéses katonákkal számol. Ez szakaszos - háromszor hat hónapos - kiképzést jelent. Az állomány egyharmada mindig missziós feladatokat lát el vagy azokra készül. A második harmad kötelékkiképzést hajt végre annak érdekében, hogy a ciklus végére alkalmasak legyenek missziós feladatok ellátására, a harmadik harmad pedig fogadja a kiképző központokból érkező szerződéses katonákat, és megkezdi a kis alegységek összekovácsolását, a raj-, szakasz- és századszintü kiképzést. Ez a tagozódás a csapatokra vonatkozik, a kiképző központokban pedig egy három hónapos alapkiképzést és két-három hónapos szakalapozó kiképzést végeznek a jövőben. (A szakalapozó kiképzés nem minden esetben kötődik csupán a kiképző központokhoz, azt speciális esetben az alakulatok is elvégezhetik.) A kiképzési rendszer átalakításával együtt annak feltételrendszerét is megreformálják. Várpalotán egy olyan központi kiképzőbázist hoznak létre, amely a legmodernebb technikai feltételekkel fog rendelkezni. A jövő évtől üzemelni fog az a rendszer, amelyben minden gép- és harcjármüvet, katonát ellátnak olyan érzékelőkkel, amely találat esetén kikapcsolja az eszközt vagy a katonát a tevékenységből, így valós, harcszerü keretek között készülhetnek fel feladataikra. Mindezt össze fogják kapcsolni a már müködő, dandárszintü törzsvezetési szimulációs rendszerrel, így a törzsek a gyakorlatban is tapasztalhatják elhatározásaik értékét. (Ez utóbbi rendszert amerikai tapasztalatok alapján a Magyar Honvédség hivatásos katonái dolgozták ki.) Ezekre a változtatásokra annál is inkább szükség van, mert a jelenlegi kiképzési rendszer csak megfelelő szinten biztosította a képességekhez igazított felkészülést. A békemissziókban végzett, nemzetközi elismerést is aratott tevékenységet nem szabad alapul venni, hiszen e küldetések előtt mindig szükség volt speciális felkészítésre. Az új rendszer pontosan azt szolgálja, hogy a katona már a kezdetektől fogva olyan kiképzésben részesüljön, amely minden további felkészítés nélkül alkalmassá teszi többek között békemissziós tevékenység ellátására is.

A kiképzési rendszer átalakításának másik fontos területe az új szervezetek létrehozásával kapcsolatos munka. Lesznek olyan alakulatok, mint például a 25. Könnyüdandár, amelyet a közeljövőben új technikai eszközökkel szerelnek fel, teljesen új harceljárási módot, kiképzési kultúrát kell elsajátítaniuk. Ők már ebben az évben egy módosított kiképzési terv szerint kezdik meg átalakulásukat, ennek jegyében február elején külföldi szakemberek bevonásával kiképzési konferenciát is tartanak az új ismeretek elsajátításának segítésére. Az eddig elmondott feladatokkal párhuzamosan kell elvégezni még ebben az évben azokat a teendőket is, amelyek biztosítják az önkéntes haderőre való áttérést 2005-ben. Miután az átalakítással együtt a sorállományt is kivonják a rendszerből, kiemelt figyelmet fordítanak a sorkatonák távozása okozta „ür” betöltésének időarányos megszervezésére. A sorkatonák kiválása után a hadseregnek egy sor feladatot, szolgáltatást meg kell rendelnie, ki kell adnia. Ezek közül az egyik legfontosabb az őrzés-védelem kérdése. A döntés értelmében a kiemelt objektumokat a jövőben szerződéses katonák őrzik, a kevésbé fontos objektumokat - az adott katonai szervezet állománytáblájában szereplő - polgári fegyveres biztonsági őrség, míg az egyéb objektumokat civil biztonsági szolgálatok védik. Ezekre a feladatokra a tenderkiírás folyamatban van, májustól néhány katonai szervezet át is tér az új rendszerre. (A különböző szintü őrzésekre szakértők tettek javaslatot, és februárban a már új állománytáblák ismeretében az alakulatok vezetésével együtt még egyszer áttekintik, pontosítják az elképzeléseket.) A sorkatonák kiválása után át kell szervezni az infrastrukturális ellátást is, ami valamivel egyszerübb lesz, mint az őrzés-védelem, hiszen sok helyen már így müködik a rendszer. Februárban ezen a területen is áttekintik az eddigi szerződéseket, és az új állománytábláknak, illetve az alakulatok új feladatainak megfelelően módosítják azokat. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szerződéses katona hamarosan csak a saját körletét takarítja, minden más munkát - külső körlet, mosás, karbantartás - külső cég végez szolgáltatásként. Új elem lesz, hogy az elvégzett munkát a jövőben az alakulat parancsnokának havonta igazolnia kell, és csak ezek után kerülhet sor a kifizetésre. A következő terület, amelyen jelentős változtatások lesznek, az élelmezés, ahol három kategóriát különböztetnek meg. Az elsőbe azok a katonai szervezetek tartoznak, amelyek békefenntartó vagy a NATO 5. cikkelye szerinti feladatokat hajtanak végre. Náluk a tevékenység jellege megköveteli, hogy továbbra is saját, katonák által üzemeltetett élelmezési szolgálattal rendelkezzenek. A második kategóriába tartozó szervezeteknél 2004-ben kísérleti jelleggel vállalkozásba adják az élelmezést. Ilyenek a tanintézetek, a minisztérium objektumai és a tapolcai kiképző központ. A harmadik csoportba tartoznak azon katonai szervezetek, amelyek az idei tapasztalatok alapján később állnak át az új rendszerre. (Alapelvként kezelik, hogy például a mosogatást még azoknál az alakulatoknál sem a szerződéses katonák végzik, ahol saját kézben marad az élelmezés. Itt is állománytáblában szereplő közalkalmazottak végzik majd ezt a munkát.) Ugyancsak fontos kérdésként kezelték, hogy a helyőrség-támogató alegységek állománytábláját úgy alakítsák ki, hogy a sorkatonák kiválásával zavartalanul biztosíthassák a kiszolgálást. A szolgáltatások következő területe, amelyeken változtatnak, a gyakorlóterek müködtetése. Itt is a hármas tagozódás érvényesül majd. Egy részüket civilek fogják müködtetni szolgáltatásként, másokat közalkalmazottak, a harmadik kategóriát pedig továbbra is szerződéses és hivatásos katonák. Ez a terület azonban - miután az önkéntes haderőre való áttérés és a haderőreform megfogalmazhat új követelményeket is - egy átmeneti idő után, mintegy két-három év múlva fog stabilizálódni.

Mindezek az intézkedések - amelyek a sorkatonák kiválása után a hadsereg „üzemeltetését” hivatottak biztosítani - egy célt szolgálnak, hogy a katonák csak a hadsereg alaprendeltetésében megfogalmazott feladatokkal foglalkozzanak, minden más terhet vegyenek le a vállukról. A védelmi felülvizsgálat befejeztével tehát elindult egy valóban átfogó részletes tervezés, részben már végrehajtás is, ezzel együtt a vezérkari főnök helyettese is úgy látja, hogy vannak hiányosságok a belső kommunikációban. Noha a tárca vezetése a belső kommunikáció kérdését stratégiai, egyben napi kérdésként kezeli, ők maguk is érzékelik a belső információs rendszerükön keresztül, hogy nem minden információ jut el időben és teljes mértékben az alakulatokhoz, ami nélkül pedig a csapatok nem tudják a meghatározott feladatokat időben adaptálni saját szervezetükre. Ezért a vezetés szilárd elhatározása, hogy javítsa a belső kommunikációt, ugyanakkor - fogalmazta meg Havril altábornagy - sokéves vezetői tapasztalata, hogy a katonák azt hiszik el legjobban, amit a saját parancsnokuk mond nekik. A közelmúltban egy koordinációs értekezleten foglalkoztak azzal, hogy a parancsnokok a rendelkezésükre álló információt minden esetben osszák meg az állománnyal, mert egy átmeneti időszakban, amikor a katonák konkrét intézkedésekre várnak, bizonytalannak érzik a sorsukat, nem megengedhető az információ visszatartása. Persze az is a különböző szintü parancsnokok feladata, hogy ha bizonytalanságot éreznek, esetleg maguk szenvednek információhiányban, azt jelezzék elöljáróiknak, mert a kétirányú információáramlás nélkül a hadsereg előtt álló feladatokat nem lehet megfelelő szinten végrehajtani. - A magam nevében - fejezte be a vezérkari főnök helyettese - az elmondottakkal is a bizonytalanságok feloldásához kívántam hozzájárulni, és egyben bemutatni a folyamat jelenlegi helyzetét.