Nyugállományú Híradó

Most úgy kellene kezdenem: megmondtam elõre, hogy így lesz. Ehhez nem kellett jóstehetségnek lenni, hiszen 4 évenként így van ez és meg is szoktuk már. Ez nem meglepetés, de nem is hat ránk ez a licitálás, a ki tud nagyobbat ígérni.

2005 év februári Egység újságban azt írtam „Figyeljük csak meg, hogy a nyugdíjban élõk jövõre egyik pillanatról a másikra a társadalom igen fontos rétege lesz, akikre oda kell figyelni, javítani kell helyzetükön, minden támogatást meg kell adni részükre”...

Ma már nem is tudjuk számon tartani az ígéretek számát. Azt gondolom, hogy nekünk, érdekvédõknek nem is ez a fontos, már csak azért sem, mert ezen ígéretek sorsa is az lesz, mint a korábbi 4 évenként ismétlõdõ ígéreteknek, vagyis szépen a feledés homályába merülnek.

Akkor most mi a teendõ? Úgy gondolom, hogy egyetértve a Nyugdíjasok Országos Képviselete, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége közös állásfoglalásával, közvetlenül az országot vezetõ politikai erõkhöz fordulva felhívjuk figyelmüket most, amikor a kormányzati ciklus terveit formálják, hogy mi érdekvédõk nagy sikernek tartanánk, ha a választási programokban, a gyõztes párt kormány programjában azok a korosztályunkat foglalkoztató kérdések jelennének meg, amelyek a 3 millió nyugdíjas nevében fogalmazódtak meg. A kormányprogram alakítását elõsegítendõ gyûjtöttük össze hasznosításra 6 pontban javaslatainkat.

Mi azok követelését tolmácsoljuk, akik életük aktív idõszakában résztvevõi voltak az ország gazdasági, szellemi és erkölcsi értékteremtésének, tehát joggal várjuk, hogy a társadalom ne hagyja elveszni ezt a szellemi tõkét, tapasztalatot, tenniakarást. Joggal várjuk tehát, hogy nem eltartott teherként, hanem a társadalom értékes kötõanyagaként tekintsenek ránk.

Nézzük meg, hogy a 3 millió nyugdíjas képviseletét ellátó két nagy szervezet - amelynek aktív részesei vagyunk - mit ajánl a készülõ kormányprogramhoz:

1./ Régi követelésünk a bázis év adatira támaszkodva a NETTÓ KERESETARÁNYOS nyugdíjemelési rendszer bevezetése, mert a jelenlegi vegyes indexálási rendszer - a svájci indexálás – növeli az aktívak és a nyugdíjasok életszínvonala közti különbséget, és károkat okoz. Ez azért is fontos, mert csak a rendszerváltás 13. évében érte el az átlagnyugdíj vásárlóértéke az 1989. évit.

2./ Fontos célkitûzés az EU-ba belépés után A BÉREK ÉS A NYUGDÍJAK „FELZÁRKÓZTATÁSA”, a fejlettebb nyugati országok színvonalához. Tisztában vagyunk vele, hogy ez csak hosszabb távú célkitûzés lehet, de törekedni kell az átlagnyugdíj/átlagkereset arányokra, amely az európai 68%-al szemben nálunk 60%.

3./ Számos nemzetközi ajánlás, ENSZ határozat, az Európai Szociális Chartához való csatlakozásunk ellenére a magyar parlament hosszú évek óta késlekedik az IDÕSÜGYI TÖRVÉNY megalkotásával. 2003-ban vitára volt bocsájtva a KINCS /:Kormányzati Idõsügyi Cselekvési program:/, de az országgyûlés a mai napig nem tûzte napirendjére. Pedig ez biztos motiváció lenne ahhoz, hogy mind több nyugdíjas menjen el szavazni.

4./ AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM nem elodázható. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a GYÓGYELLÁTÁSBAN VALÓSULJOJN MEG AZ ESÉLYEGYENLÕSÉG. Váljanak megfizethetõvé a gyógyszerek, ne épüljön le az egészségügyi szolgáltatás! Az érdekegyeztetés rendszerében szeretnénk figyelemmel kísérni és befolyásolni a reformhoz kötõdõ jogalkotást.

5./ A szociálpolitika ellátó rendszere a társadalom közérzetét jelentõsen formálja. Megértjük, hogy a gazdaság teljesítménye határozza meg az ellátás színvonalát, de helytelenítjük, hogy a nyugdíj célú forrásokból finanszírozzanak szociális feladatokat. Ezen a területen tiszta helyzetet kell teremteni. Tehát következetesen szétválasztani a biztosítási elven nyugvó nyugdíjrendszert a tisztán költségvetésbõl finanszirozandó szociális juttatásoktól.

6./ Az ÖNKORMÁNYZATI SZÍNTÛ IDÕSELLÁTÓ RENDSZER ma csak a szegénység és az elesettség nyomán fakadó hiányokat pótolja. Az aktív nyugdíjasok közjót gyarapító tevékenységére, a szabadidõ életminõséget javító szervezésére kevés gondot fordít. Az idõskori elmagányosodás enyhítéséhez hasznos hozzájárulás lenne a kommunikációs kiadásokhoz /kábelTV, telefon/ való, a rászorultságtól függõ állami hozzájárulás.

Ezek egyben a mindenkori kormány szociális érzékenységét is bizonyítanák.

Ezek azok a - teljesség igénye nélkül felsorolt - valós szükségletek, amelyek kielégítését mi, érdekvédõk elvárjuk a nyugdíjasok érdekében.

Új helyen a Nyugállományú Tagozat!

A Hosz központi irodájába költözött a Nyugállományú Tagozat. Kása László tagozatelnök és Trencz Katalin titkár február 13-tól már a 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b alatt látja el feladatait. Elektronikus és telefonos elérhetőségeik megegyeznek a központi iroda elérhetőségeivel!