Egészségről, élelmezésről, ruházkodásról – A HÉF kihelyezett ülésén történt

Az ülés elején Virág Lajos ezredes, a vendéglátó alakulat parancsnoka ismertette az egység történetét, s mint elmondta, a közelmúltban ünnepelhették a hatvanéves jubileumot. Ennek tiszteletére az ülés szünetében kopjafa felavatásával emlékeztek a HÉF résztvevõi és az alakulat tagjai.

A Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum napirendjén két jelentõs szervezet, az MH Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, valamint az MH Egészségügyi Parancsnokság parancsnokainak tájékoztatója hangzott el az alárendeltségükbe tartozó állomány élet- és munkakörülményeirõl, a feladat megoldási képességük megítélésérõl. Svéd László orvos-vezérõrnagy, az MH egészségügyi parancsnoka az írásos elõterjesztésen túl szóban is megerõsítette, hogy a magyar katonai orvosok európai rangú kutatási és mûtéti eredményeket érnek el, s olyan laboratóriumot fejlesztettek ki a közelmúltban, amely egyedülálló az öreg kontinensen. Elmondta, hogy a NATO doktrina és a hazai követelmények szinkronizálása háborús vagy békés idõben és misszióban egyaránt sikeresen megvalósítható. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi létszámhiány borús jövõt vetít elénk, hiszen az orvosok és a tiszthelyettesi állomány hiánya elsõsorban a kiképzéseknél jelent majd komoly gondot. Jelenleg különösen a csapattagozatban küzd jelentõs gondokkal a szolgálat, ahol is a rendeltetésbõl fakadó feladatokat csakis a központi tagozat állományának bevonásával képes megoldani. A közeljövõ kihívásaival kapcsolatban elmondta, hogy 2008-ig kell létrehozni a Honvéd Egészségügyi Központot.

A tájékoztatót követõen a munkavállalói oldalról több kérdés és észrevétel hangzott el. Szincsák Gyula, a Honvédszakszervezet alelnöke az elõterjesztéssel kapcsolatban elmondta: a kellõ részletességgel és õszinteséggel prezentált anyag a katonai vezetés számára is jelzésértékû lehet. A létszámhiány ugyanakkor az érdekvédõk számára jelent feladatot, hiszen felmerül a kérdés: lesz-e forrás a túlmunka kifizetésére? Tájékoztatást kért arról is, tartható-e  Honvédkórház rekonstrukciós üteme, s vajon az állomány alap- és szakorvosi ellátása tekintetében milyen változásokkal jár a csapatorvosok „jogkörének” július 1-tõl történõ további szûkülése?  Kocsor Sándor, a Hosz elnökségi tagja Svéd Lászlótól több kérdésre várt választ: hogyan ítéli meg a vezérõrnagy a parancsnokság alárendeltségébe tartozó szervezeteknél mûködõ Hosz csoportok, alapszervezetek tevékenységét, lát-e lehetõséget a vezetõk és a szakszervezeti tisztségviselõk közötti együttmûködés kiszélesítésére, valamint hogyan ítéli meg az érdekegyeztetés helyzetét a különbözõ szervezeteknél. Tájékoztatást kért a fokozottan veszélyes, és az egészségkárosító munkahelyen szolgálatot teljesítõ katonák beosztásának minõsítésérõl, a kockázati pótlékkal kapcsolatos egyeztetés eredményeirõl, s az egészségkárosító veszélynek kitett, külön jogszabályban meghatározott beosztásban szolgálatot teljesítõk pótszabadságának helyzetérõl is. Kása László, a nyugállományú tagozat elnöke a tavaly novemberben – a szakorvosi vizsgálatok és kezelések várakozási idejének csökkentésére – tett javaslata sorsáról kért tájékoztatást.

Gáspár Tibor mk. vezérõrnagy az irányítása alá tartozó MH Összhaderõnemi  Logisztikai és Támogató Parancsnokság munkáját, funkcióját röviden ismertetve így fogalmazott: mindent a megfelelõ idõben, helyen és mennyiségben kell a felhasználó rendelkezésére bocsátani az ember, a katona – s természetesen  a feladat optimális végrehajtása – érdekében. Felhívta a figyelmet a hatalmas inkurrens anyagok tárolásának gondjaira, a raktárak korszerûsítésének szükségességére, s megismertette a fórum résztvevõit azokkal az új kihívásokkal is, melyek a nemzetközi missziók feladatteljesítésével járnak együtt. Beszámolója végén taps fogadta Mészáros Géza azon bejelentését, hogy Gáspár Tibort a Honvédszakszervezet a közelmúltban A Katonákért díj elismerésben részesítette. Szincsák Gyula hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a Hosz – mint érdekvédelmi szervezet – az eddigiekhez hasonlóan ezután sem kívánja megkérdõjelezni, vagy elvitatni a szakmai szervek, felelõs személyek kompetenciáját, viszont fokozottan kíván élni jogosítványaival az állomány élet- és munkakörülményeit érintõ kérdésekben. Az ÖLTP eléggé nagy ahhoz, hogy a Magyar Honvédség személyi állományát érintõ szinte összes probléma jelen legyen a szervezetben. A kérdések éppen erre irányultak: hogyan ítéli meg Gáspár tábornok a rendelkezésre álló lehetõségeket a többletmunkavégzés ellentételezése, az állomány pihentetése és regenerálása, jutalmazása és elismerése, lakhatási gondjainak megoldása, szociális juttatásai terén.

A tábornoki tájékoztatót követõen Jósvai Attila ezredes az élelmezési ellátás 2005.évi helyzetérõl és az élelmezési normák 2006.évi alakulásáról számolt be, majd a fórum Horváth Tibor ezredes tájékoztatóját hallgatta meg a 2005.évi ruházati ellátás helyzetérõl és az idei lehetõségekrõl. Az elõbbinél kedvezõ tény az élelmiszerárak pozitív alakulása, hiszen az  infláció és az ÁFA csökkenés miatt változatlanul célként jelölhetõ meg a minõség és az alacsony ár.

A ruházati ellátás területén már súlyosabb gondok fogalmazódtak meg: többek között a szerzõdéses legénységi állomány természetbeni ellátása csak minimális szinten volt realizálható. A Katonai Ruházati Boltok hiányos árukészlete miatt a hivatásos és szerzõdéses tisztek, tiszthelyettesek a számukra szükséges öltözeteket nem tudták igényük szerint beszerezni – ennek ellenére a tavalyi forgalom valamelyest meghaladta az elõzõ évit.

A fenti napirendi pontok kapcsán Szincsák Gyula fogalmazta meg a Hosz álláspontját. Az élelmiszerellátás területén stabil a helyzet, ám több szempontból is bõvíteni kellene a meleg étkeztetés lehetõségeit (a meleg étkezési utalvány választhatósága, a térítésmentes étkezési lehetõség kiszélesítése). Tény, hogy a laktanya rekonstrukciók során felújított étkezdék is hozzájárulhatnak az élelmezés minõségi javításához. A ruházati ellátás területén pozitív és negatív dolgok egyaránt tapasztalhatók. A szolgálatvállaló alapjogosultságai közé tartozik a feladatának megfelelõ egyen-, munkaruházattal és felszereléssel történõ ellátás. Elkeserítõ és tarthatatlan, hogy a szakterület finanszírozása már eleve forráshiányosra tervezett, s emiatt szinte kivitelezhetetlen, hogy a katonák elõírásszerûen, egységesen öltözködjenek. Sportolási ambícióikhoz sem kapnak megfelelõ felszerelést, ami nehezíti a fizikai követelmények teljesítését.

Örvendetes viszont, hogy a tárca elfogadta a Honvédszakszervezet javaslatát, s 20 ezer forinttal (22%-al) emelte a ruházati utánpótlási illetményeket – amibõl huszonötezer forintot március végén, április elején készpénzben kap meg az állomány.

Elõrelépés tapasztalható a bakancsváltási programban, amelynek elsõ ütemében 2000 pár kerül az MH 5. Bocskai István könnyûlövész dandárhoz. Ennek kapcsán viszont célszerû megvizsgálni annak lehetõségét, hogy az új típusú egyenruhák, ruházati cikkek, felszerelési tárgyak bevezetésének anyagi terheit csak részben hárítsák a katonákra, hiszen az utánpótlási illetmény rendeltetése a szinten tartás.

 A Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum márciusi ülésén még számtalan más kérdés és vélemény hangzott el – a tárca a következõ tanácskozáson részletesen is reagál ezen felvetésekre.