Napirenden a katonák juttatásai

A Magyar Honvédség Haditechnikai Ellátó Központnál márciusban megtartott HÉF ülésen olyan döntés született, hogy az ott elhangzott négy beszámoló kapcsán felmerült kérdésekre, a válaszok megadására az áprilisi HÉF-en kerüljön sor. Ennek megfelelően, még a napirend előtt dr. Svéd László orvos vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi parancsnoka, majd Anda Árpád dandártábornok, az MH Logisztikai és Támogató Parancsnokság parancsnok-helyettese válaszolt a márciusi ülésen elhangzottakra. Szincsák Gyula, a válaszokban megfogalmazottakat úgy értékelte, hogy azok megerősítik a Hosz célkitüzéseinek, problémafelvetéseinek helyességét, azok megoldására irányuló kezdeményezéseit. A Hosz alelnöke pontosításképpen - többek között - elmondta: nem tartja kettős ellátásnak, amennyiben a Hosz korábbi javaslata szerint az új típusú egyenruházati cikkek rendszeresítése esetén a tárca a költségek jelentős részét átvállalná, hiszen az utánpótlási illetmény az elhasználódott felszerelés beszerzésére szolgál. Anda tábornok a felvetésekre reagálva elmondta, hogy a ruházat és felszerelés egységesítése, a váltás lehetőségének bővítése jó ütemben halad, az egyöntetü megjelenésnek már most sincs igazi akadálya. A szakszolgálat célul tüzte ki a katonai ruházati boltok kínálatának szélesítését, amelyben az úgynevezett választéki cikkek is megjelenhetnek.

Ugyancsak napirend előtt a Honvédszakszervezet írásban több kérdést, észrevételt nyújtott be. A szakszervezet kifogásolja, hogy a honvédelmi tárca a kormány számára készített, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv tervezett módosításához nem kérte ki az érdekvédelmi szervezetek véleményét. A szakszervezet álláspontja szerint a tárca szinte minden téren megnyilvánuló kívülmaradási szándékának megvalósulása radikális visszalépést jelentene a korábbiakhoz képest, valamint rendkívül hátrányos helyzetbe hozná a katonákat a munka- és szolgálatvállalók többi csoportjához viszonyítva. Tovább fokozná a szolgálatteljesítési idő szabályozásában jelenleg is fellelhető (24 órás szolgálatok utáni egy nap pihenő, a készenléti jellegü beosztások, az ügyeleti szolgálatok, a túlszolgálat heti szolgálatteljesítési idő szempontjából történő figyelmen kívül hagyása, stb.) problémákat. A Hosz igényli és sürgeti, hogy az érvényes 2003/88 (EK) számú irányelvben meghatározottak jogállási törvénybe történő beemeléséről minél előbb kezdődjenek egyeztetések. Ugyancsak a napirend előtti beterjesztésként ismertette a Hosz írásbeli előterjesztését, amely az árvízvédelmi feladatok végrehajtásával, a védekezésbe bevont állomány juttatásaival foglalkozott. A Hosz tapasztalatai szerint a közigazgatási államtitkár, illetve a HM KPSZH vonatkozó főigagatói intézkedésének értelmezése, alkalmazása nem egységes, s emiatt az érintettek az esedékes pénzbeli javadalmazáshoz nem teljeskörüen juthatnak hozzá. A Hosz nem látja biztosítottnak, hogy az érintettek a védekezés teljes időszakára megkapják a készenléti pótlékot, illetve a heti 40 óra fölötti tényleges munkavégzés fölötti időre a túlszolgálat teljes díjazását. Nem kerülnek ellentételezésre a munkavégzés rendkívüli körülményei (éjszaka, közvetlen életveszélyben végzett munka stb…) sem. A szakszervezet álláspontja szerint a jelenlegi szabályzók nem tudják kezelni problémamentesen a rendkívüli szolgálatteljesítés különböző formáit, így az árvízvédelmi feladatok ellátását sem. Szincsák Gyula alelnök szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy az árvíz által érintett területeken jól szervezett, a körülményekhez mérten megfelelő a katonák ellátása, de egyes juttatások jogalapja, mértékének megállapítása, alkalmazhatósága nem tisztázott. Bár a hangulat, az elszántság töretlen és példaértékü, az állomány nem rendelkezik megfelelő információval a várható juttatások mértékéről, továbbá a már ismertté vált díjazások alulmúlják a katonák várakozását. A jogi és technikai eszközökkel nem kezelhető összetevők, az áldozatvállalás elismeréseként a Hosz a résztvevő állomány esetében egyszeri, a védekezésben eltöltött idővel arányos jutalmazásra tesz javaslatot.

Az előterjesztés nyomán vita alakult ki. A KPSZH képviselője az intézkedéseket jónak tartotta, a CSÉSZ elnöke finoman fogalmazva, nem vélte időszerünek a járandóságok tisztázásának kérdését.

A tárca részéről dr. Lakatos László mérnök vezérőrnagy elmondta, hogy a dunai árvíz idején alakították ki a katonák javadalmazását. A Hosz által jelzett gondok részben a feladatot irányító operatív csoporthoz is befutottak és azok valóban tisztázásra, megoldásra várnak, ismeretei szerint a tárca nyitott a kezdeményezésekkel szemben. Az intézkedések között szerepel az egyszeri jutalom lehetősége, illetve a kiemelkedő munkát végzett katonák további anyagi, erkölcsi elismerése.

Iváncsik Imre államtitkár a tárca vezetése nevében elismerését fejezte ki a gátakon helytálló katonáknak, s megerősítette a honvédelmi vezetés szándékait a problémák korrekt kezelésére.

Az eredeti napirendhez visszatérve a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum megtárgyalta a Honvédelmi Idősügyi Tanács 2005. évi munkájáról és a 2006. évi feladatokról szóló beszámolót. A munkavállalói oldal egyeztetett véleményét a BEOSZ jelenítette meg. Több javaslat hangzott el, többek között arról, hogy évente egy alkalommal, az idősek napján jutalmazzák meg a legkiválóbb munkát végző nyugállományú katonákat és jól müködő közösségeket. Gondoskodni kell a sajtómegjelenésekről is – ennek egyik formája lehet, hogy a Magyar Honvéd hetilapban időről időre foglalkozzanak a nyugállományú katonák életével.

A szolgálati időpótlék bevezetésével kapcsolatos egyeztetésekről dr. Krizbai János ezredes, a HM humánpolitikai főosztályvezető-helyettese tájékoztatta a résztvevőket. Értékelése szerint a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak, az előterjesztés időben elkészülhet. A Hosz alelnöke eltérő véleményének adott hangot: a legutóbbi szakmai egyeztetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a munkáltatói oldal szándéka nem kellően kidolgozott és a megküldött, a konkrét koncepciók megvitatása egyrészt az elméleti alapkérdésekhez való visszatérésre, másrészt a jogtechnikai –és hatásmechanizmusok, illetve az egyes körülmények túldimenzionálására, összességében a döntési helyzet elodázására irányult. Elmondta: a szakszervezet álláspontja az eddigiekhez képest nem változott. Jogosnak, méltánylandónak tartja az állomány várakozását. Semmiféle ellentmondást nem lát még egy jól müködő előmeneteli rend és a szolgálati idő anyagi elismerése között. Néhány extrém esettől eltekintve a szolgálati időpótlék bevezetése nem fog feszültséget gerjeszteni és nem okozza az illetményrendszer torzulását. Az alelnök mindezek mellett sürgette az érdemi koncepciók megvitatását, és a döntésre alkalmas alternatívák mielőbbi kialakítását. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a Hosz a szolgálati időpótlék kérdését a 2006. évi illetményfejlesztéshez kapcsolja, melynek jótékony hatása a reálilletmények alakulásának szempontjából nélkülözhetetlen. Krizbai ezredes válaszában elmondta, hogy a szakmai szervek az egyeztetések folytatásával május végére biztosítani fogják az anyag döntésre történő előkészítését.

A HÉF ezután a munkába járás feltételei helyzetéről, a szerződéses honvédségi járatok üzemeltetésének kérdéséről szóló kettős napirendet tárgyalta. A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítéséről Pál István ezredes (KPSZH) elmondta: e tárgykör bonyolult egymással összefüggő jogszabályok halmaza által határolt, amit a minisztérium kiemelt kérdésként kezel. Az elmúlt időszakban - az állomány igényeivel találkozva - jelentős előrelépést jelentett a 9 ft/km elszámolási rendszer bevezetése, mivel alkalmazása egyszerüsítette az adminisztrációt, rugalmasabbá tette a közlekedési lehetőségeket. Szincsák Gyula az érdekvédők nevében megerősítette az elszámolás új módszerének pozitív fogadtatását. Ugyanakkor változatlanul a problémák között említette a helyi közlekedési bérletek finanszírozásában mutatkozó helyőrségenként, alakulatonként tapasztalható különbségeket. Javaslata szerint szolnoki, budapesti, veszprémi katona egyaránt az MH katonája, így a tárcának egységesen kellene kezelni ezt a kérdést, és egységesen kellene támogatást folyósítania. Megemlítette, hogy a tömegközlekedéssel nem rendelkező helyőrségekben is felmerülnek helyi költségek. Zsiga Imre, a Hodosz részéről az elszámolás gyorsítását, a helyközi utazási költségek több havi „hitelezésének” megoldását sürgette.

Pál ezredes válaszában arról tájékoztatta a fórumot, hogy szakmai elemző munka kezdődött a Hosz felvetésében jelzett egységesítés érdekében, valamint korábban eljuttatott észrevételek (Hosz) alapján a vonatkozó szabályzó módosítása már folyamatban van, hatályba lépésétől a parancsnok az említett utazási költségekre előleget folyósíthat.

A szerződéses honvédségi járatok üzemeltetésének helyzetéről Szarvas László mérnök ezredes (MH ÖLTP) számolt be. A 40- 42 szerződéses és honvédségi járat müködtetése évi több mint 800 millió forintba kerül, melynek finanszírozása egyre nehezebben oldható meg. Ennek ellenére a tárca továbbra is biztosítani kívánja ezt a lehetőséget, jelentősebb változtatásokra csak a valós igények függvényében kerülhet sor. A HM HVK főnökének utasítására folyamatban van a helyzet részletes elemzése, amely ismeretében sor kerülhet a szükséges módosítások kidolgozására és bevezetésére. Itt szóba került a szerződéses helyett a honvédségi buszok használata. Elhangzott: mivel a közlekedés ezen lehetősége az állomány életére jelentős hatással van, a járatok esetleges átalakításáról, megszüntetéséről a katonai vezetés minden esetben előzetesen egyezetni fog az érdekvédelmi szervezetekkel.

A továbbiakban a fórum Pál István ezredes (HM KPSZH) előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a személyi állomány 2006. évi illetményfejlesztéséről és az egyéb pénzbeli juttatásai felemeléséről. Pál ezredes sikerként értékelte, hogy az idei béremelés zökkenőmentesen zajlott le, minden katona már január 1–től megkapta az 5%-os emelést. Ami példa nélküli az elmúlt évtizedben: egyetlen panasz sem érkezett ezzel kapcsolatban. A HM a vonatkozó megállapodásban szereplő további vállalásait is időben teljesítette.

A Honvédszakszervezet álláspontját Szincsák Gyula fogalmazta meg: a siker feltétele a megállapodás decemberi aláírása volt, amely az 5% fölött több kedvező elemet is hordoz. Egyben emlékeztetett rá, a megvalósítás még nem zárult le. Megismételte: a Hosz a szolgálati időpótlék kérdését a 2006. évi illetményemelés részének tekinti, a tárgyalások során ezt az elvet követi. Az alelnök javasolta: a jövőben bármilyen fejlesztés, emelés értékelését a reálilletmények alakulásának tükrében is jelenítse meg a szakmai szervezet.