szechenyi-terv-plusz
2025. 04. 24. csütörtök
György
: 407 Ft   : 358 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A honvéd érdekvédelem tizenöt éve – IX. rész

Hosz  |  2006. 06. 29., 07:53

A tápiószecsõi „tiszti klub” színházterme nem telt meg zsúfolásig a küldöttekkel, pedig minden  egyesület képviseltette magát az 1995 szeptember 29-én kezdõdött küldöttgyûlésen. A beszámolók, a végzett munka értékelése kemény vitákat gerjesztett. Ezen már részt vett a miniszter képviseletében dr. Fodor István, a HM politikai államtitkára. Szakképzettsége ellenére (állatorvos) felkészülten  válaszolt a véleményeknek álcázott kérdésekre, és türelmesen viselte  a megfogalmazott kritikákat, éles megjegyzéseket. Ebbõl az idõbõl származik az a „népi bölcsesség”, amely szerint: „ennyi marhához szükséges is egy állatorvos”. Ezután került sor az érdekvédelem stratégiai feladatainak megvitatására. Legfontosabb kérdésnek tûnt a szövetség fenntartása, vagy szakszervezetté történõ átalakításának dilemmája. Hosszas vitát követõen kevés többséggel, de az átalakítás hívei kerekedtek felül. Így a küldöttgyûlés átalakult, és megkezdte munkáját a Honvédszakszervezet elsõ kongresszusa. Az alapszabály tervezete jó alap volt, ezért néhány korrekciótól eltekintve elfogadásra került. A küldöttek megválasztották a szakszervezet elsõ tisztségviselõit. Az elnök Sörös István alezredes, az alelnök Volentér Mihály alezredes lett. Ügyvivõnek választották Bagdi Sándort, Borka Istvánt és Magera Tamást. Az Ellenõrzõ Bizottság elnöke Kepics György lett. A kongreszszus a hatékonyabb kommunikáció érdekében létrehozta a sajtószóvivõi tisztséget, amelybe Kónya Pétert választották meg. A rendezvényrõl rövid hírben a televíziós csatornák is beszámoltak. Hírértéke nem a szakszervezet létrehozásának volt elsõsorban, hanem a küldöttek által elfogadott egyik határozatnak. Ez a határozat kimondta, hogy amennyiben a Parlament november 5-ig nem tárgyalja meg a Szolgálati Törvényt, és annak hatályba lépésével egyidõben nem kerülnek bevezetésre az új bértáblázatban meghatározott illetmények, a szakszervezet országos demonstrációval tiltakozik. Meghirdetésre került a katonatüntetés. Ilyen az elmúlt fél évszázadban szóba sem jöhetett. Épült a demokrácia, és érzékelhetõvé vált a meghirdetett Bokros csomag. A katonák többsége reálbér csökkenést érzékelt, de olyanok is voltak, akik nominális bérvesztést szenvedtek. Az illetmény a többszöri „rendezés” ellenére is az 1989. évi reálértéknek csupán 90%-át teszi ki ebben az idõben. Feszítõk az anyagi gondok, magas a katonák között a létminimum alatt élõk száma. A katona a társadalom lecsúszó középrétegének tipikus elemévé válik, és ezt a szakszervezet küldöttei és vezetõi is jól érzékelték. Mindenki megtapasztalta, hogy az életkörülmények fejlesztésének forrásai megcsappantak. A munkakörülmények romlottak, a korábbi juttatások elvesztették értékeiket. A katonák többsége a változásokat, a hadsereg átalakítását elfogadja, viszont folyamatosan jelzi a szakmai és politikai döntések hibáiból adódó problémákat és feszültségeket. Jól érzékelhetõ a hangulat és a közérzet romlása. Ez a helyzet adja a megfogalmazott követelés fontosságát, segíti támogatottságának növelését. A politika is érzékeli mindezt. A kormány októberben megtárgyalja a törvényjavaslatot és benyújtja a Parlamentnek. Viszont nem vették figyelembe a már elõzetesen megszületett megállapodást, amelyben a kormány elkötelezte magát a benyújtás elõtti szakmai egyeztetésre. Ezért a tervezetet visszavonják, és tárcaközi fórumon a fegyveres és rendvédelmi szervek munkavállalói oldalának szakszervezeti képviselõivel az egyeztetést érdemben lefolytatják. A szakszervezet elnöke kemény tárgyalófélnek mutatkozott. A HOSZ képviselõi elérték, hogy közel száz módosító javaslatukat a kormány elfogadta. A gazdasági körülményekre való hivatkozással viszont az egyik legfontosabb követelést - az új bértábla azonnali bevezetését- elutasították. A szakszervezetnek különbözõ tagozatai is alakultak. November 10-én Cegléden megalakult a Szárazföldi Tagozat, elnökének Huli Jánost, vezetõségi tagjainak Sándor Jánost és Horváth Dori Jenõt választották meg a jelenlévõk. Az elnökség nemzetközi kapcsolatait is építette, fejlesztette. Egyik fontos állomása volt a Szlovák Katonák Érdekvédelmi Szövetségének vezetõivel lefolytatott találkozó a bánki csapatpihenõben. Közben a politikai mezõ különbözõ területein is vitatottá vált az egységes törvény. Megjelentek a liberális nézeteket vallók érvei a rendõrség civilesítésérõl. Konzervatív oldalról a túlzott szakszervezeti jogosítványokat bírálták. A legnagyobb kormányzó párt pedig a gazdasági problémákból adódó okok miatt nem erõltette a döntést. A szakszervezet vezetése - mivel nem látta a helyzet megoldásának eredményes kimenetelét- és a szervezet demonstrációjának sikerében (talán megvalósíthatóságában) sem volt biztos, kompromisszumos megoldást talált. Meghirdette a nyomás gyakorlását fenntartó nagygyûlést december 2-ra. Ezen megjelent Keleti György honvédelmi miniszter, dr. Fodor István politikai államtitkár és Deák János vezérezredes, a honvédség parancsnoka, akik már jól felkészültek lehettek. A szakszervezet képviselõi október elején találkoztak a MSZP Honvédelmi Munkacsoportjának képviselõivel: Szili Sándorral, a HB alelnökével, Juhász Ferenc és Baranyai Lõrinc képviselõkkel, a HB tagjaival és dr. Gömbös Jánossal,  a párt katonai szakértõjével. Itt korrekt tájékoztatás és eszmecsere folyt. November 30-án pedig rendkívüli HOVÉT ülés került megtartásra, amelyen az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának, a „Magyar Honvédség személyi állománya hangulatáról (közérzetérõl)” címû jelentés került megvitatásra. A szakszervezet is felkészült. A pulpituson a „Vigyázz! Robbanásveszély!” tábla  volt elhelyezve. A lyukas nadrágú katonát ábrázoló rajz mellett a kisbéri választókerület országgyûlési képviselõjeként parlamentbe került minisztert a „Nem akarunk Kisbéren- élni” feliratú transzparens, továbbá több ötletes rajz és felirat fogadta. Annak ellenére, hogy a sajtóban több alkalommal úgy nyilatkozott a szakszervezetrõl a miniszter, hogy nem tartja reprezentatívnak, kénytelen volt mindazokat a megjegyzéseket és véleményeket elviselni, amelyek ezen a rendezvényen fogadták. A gazdasági és a politikai helyzet rákényszerítette erre a találkozóra. Nem volt nagy öröme benne. Minden felszólaló (Taszártól Szolnokon át, Nyíregyházáig) kemény véleményt mondott. Élesen szembesítette a felsõ vezetést mindazzal, amit megtett, vagy megtenni elmulasztott. Az megnyugtató volt, hogy nem csak bírálatok, hanem javaslatok is elhangzottak a követelések mellett. A hozzászólók kijelentették, hogy már nem hisznek senkinek, nem hisznek az átalakítások eredményességében. Ennek ellenére jelezték: van még türelem. A miniszter által megígért utolérési pénz  (illetmény 75%-a) kifizetése mellett, elhangzott a kormány 19,5 %-os  béremelési javaslata és a szolgálati törvény sürgõsségi megtárgyalása, a problémák kivizsgálásának, az átszervezés racionalitásának javításáról szóló ígéret. A megszervezett nagygyûlés abban az értelemben eredményes volt, hogy sikerült bizonyítani a honvédelmi vezetés részére a szakszervezet erejét. Az összes állománykategória véleménye artikulálódott, a haderõnemek és szolgálati ágak képviselõi kinyilvánították véleményüket, a hozzászólók a katonatársadalom teljes keresztmetszetének álláspontját megjelenítették. Itt olyan tükröt látott maga elõtt a vezetõ állomány, amely megfelelt annak a képnek, amelyet a szakszervezeti vezetõk már a tárgyalások folyamán felmutattak. Mindez javította hitelességüket. Ez a rendezvény egyértelmûen mutatta meg a szakszervezet felkészültségét és elkötelezettségét. A miniszter által támogatott másik érdekvédelmi szervezõdés létrehozásának ellenére az „oszd meg és uralkodj” politikája eredménytelenné vált, a HOSZ felértékelõdött. Egyetlen, viszont jelentõs sikere a miniszternek az volt, hogy a jelenlévõk úgy döntöttek: a demonstráció megtartására jelenleg nincs szükség. A bértárgyalások folytatódtak, a szolgálati törvény tárgyalása viszont elnapolásra került az Országházban. Év végén a szakszervezet tagsága meghaladta az 1500 fõt. Ennek következtében gazdaságilag is függetlenebbé vált, mozgástere, lehetõségei bõvültek. Megerõsödése, és a külsõ kommunikációs munkájában történõ pozitív változás minden területen eredményt hozott. A szakszervezet képviselõi 1996 március 4-én találkoztak Göncz Árpáddal, a Magyar Köztársaság elnökével, a fegyveres erõk fõparancsnokával. Az Elnök úr kifejtette álláspontját a fennálló helyzetrõl, és segítséget ígért a törvény elfogadásának gyorsításához. Elmondta azt is, hogy ez a segítség a saját lehetõségein belül értendõ, korlátozott, hiszen direkt utasításokat senki számára nem tud és nem is akar adni. Mindkét fél elégedett volt a látogatással és az éves találkozók lehetõségeinek biztosításában állapodtak meg. A törvény megalkotását megpróbálta a vezetés gyorsítani. Ennek érdekében aláírásgyûjtést kezdeményezett a Magyar Honvédségen belül. Ebben követeléseket fogalmaztak meg  a szolgálati törvény elfogadása, az új illetményrendszer 1997-es bevezetése, illetve a haderõátalakítás leállítása, és egy valódi haderõreform megkezdése érdekében. Az aláírásgyûjtéshez a parancsnoki állomány különbözõképpen állt hozzá. Többségében támogatták, illetve semlegesek maradtak, néhányan -köztük Kositzky tábornok- saját területükön intézkedéssel megtiltotta. Mindezek ellenére a szakszervezet elnöksége május 21-én - a honvédelem napján - 7300 aláírást  adott át Gál Zoltánnak, az Országgyûlés elnökének parlamenti dolgozószobájában. Még ebben a hónapban az FRDÉSZ elnöksége Horn Gyula miniszterelnökhöz írt levelében kezdeményezte egy, a közalkalmazottakéhoz hasonló hároméves megállapodás megkötését. A miniszterelnök érdemben nem válaszolt. A június 7-ei szolnoki választmányi ülés napján hozták nyilvánosságra az új parancsnok, vezérkari fõnök Végh Ferenc altábornagy körlevelét. Ezt a választmány napirend elõtt megvitatta. A képviselõk egyhangúlag üdvözölték, hogy a hadseregnek olyan parancsnoka van, aki beiktatásakor ki mer állni a közvélemény elé - megerõsítve a szakszervezet által képviselteket, és beszámol a honvédség kritikus helyzetérõl, mély válságáról. Az elfogadott határozatban a választmány támogatta a megfogalmazott válságkezelõ koncepciót. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válságból kivezetõ haderõreform csak a személyi állomány egyetértésével és támogatásával vihetõ véghez. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a hivatásos katonák megkapják a társadalomtól  a megfelelõ anyagi és erkölcsi támogatást.

Borka István

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 24., 10:40
Hétfőtől indul a Tik Tok oldalunk. Egy fiatal kollegina fog titeket információkkal ellátni ezen a csatornán keresztül a Honvéd Érdekképviseleti Szervezettel kapcsolatban. Mi úgy hívjuk őt Hészes Betti. Fogadjátok sok szeretettel tőle az infókat.
2024. 12. 10., 12:57
Tisztelt Tagtársunk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy a GINOP _ PLUSZ 3.2.3-24 „Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása”című pályázat keretében a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet 57.663.449 Ft pályázati forrást nyert el...
2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)

  JETfly Magazin

Az Emirates légitársaság egy évvel ezelőtt indította el az akadálymentes és inkluzív légiközlekedési programjának újabb fejezetét, amely az autizmussal élő gyermekek és szüleik utazását hivatott segíteni. Egy évvel az első sikeres „próbarepülés” után a program immár 17 városban érhető el, köztük Budapesten is, lehetőséget teremtve az autizmusban érintett gyermekek és családjaik számára, hogy előzetesen megismerjék a repülőtéren történő utazási folyamatot.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.