Követendõ érdekvédelem

Európai hadsereg-európai érdekvédelem

Magyarországon a politikai rendszerváltás hajnalán vált lehetõvé, hogy a polgárok önkéntes alapon, szabad elhatározásból, érdekeik képviseletére és védelmére egyesületeket és más érdekvédelmi szervezeteket hozzanak létre. Ezt az Alkotmány 1989-ben végrehajtott átfogó módosítása, valamint az ugyanabban az évben elfogadott, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény tette lehetõvé.

A katonák és más fegyveres testületeknél szolgálók számára azonban a szocialista rendszerben kiadott Szolgálati Szabályzat továbbra is tiltotta az alulról szervezõdõ egyesületek létrehozását és laktanyán belüli mûködését. Néhány bátor katona 1990-ben úgy gondolta, hogy a katona is ember, nem másodrendû állampolgár, és dacolva a szabályzattal, megkezdték egy országos érdekvédelmi szövetség megszervezését, egyidejûleg az alkotmánybírósághoz fordultak a szolgálati szabályzat vonatkozó pontjainak megsemmisítése érdekében. Miután az Alkotmánybíróság kimondta a rendelkezések alkotmányellenességét, egyúttal megsemmisítette azokat, 1991-ben 56 egyéni tagból és 7 helyi egyesületbõl megalakult a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége.

A HM politikai és fõleg katonai vezetése mindent megtett a szervezet ellehetetlenítése, a szervezõk megfélemlítése érdekében, így megpróbált felülrõl irányított, államilag szervezett „érdekvédelmi” szervezetet is létrehozni és mûködtetni. A Szövetség azonban talpon maradt, tagsága – ha lassan is – gyarapodott, nemzetközi támogatással kialakította mûködési struktúráját.

A Szövetség 1995-ben az érdekvédelmi munka hatékonyságának javítása érdekében egyéni tagokból álló szakszervezetté alakult át, egyben átalakította szervezeti struktúráját, tagdíjfizetési rendszerét, s felvette mai nevét: a Honvédszakszervezetet. A HM ekkor már a tiltás helyett inkább a „tûrés” pozíciójára helyezkedett, hiszen az idõben már közel 2000 tagja volt a szervezetnek és egyre ismertebbé és népszerûbbé vált mind a katonák, mind a civil közvélemény körében.

Több éves küzdelem és lobbizás után a parlament 1996-ban elfogadta a szolgálati törvényt, amely tisztázta a katonák jogállását, szabályozta a katonák, mint különleges jogállású állami tisztviselõk jogait és kötelezettségeit, megállapította a járandóságaikat, és rögzítette az érdekképviseleti szervezetek mûködési feltételeit a hadseregben. A törvény kezdetben a hadseregen kívül az egyéb fegyveres testületekre (rendõrség, határõrség, pénzügyõrség stb.) is vonatkozott, 2003-tól azonban külön törvény él a honvédségre vonatkozóan, de az megtartotta a korábbi alapvetõ vívmányokat.

Melyek azok a fõbb jogok és jogosultságok, amelyeket a törvény garantál az érdekképviseletek számára?

Elõször is alapvetõ jogként megerõsíti a katonák egyesüléshez és érdekképviselethez való jogát. Alapelv, hogy ez az alkotmányos alapjog csak az alkotmányban és a honvédelmi törvényben rögzített válsághelyzetekben, nemzetközi missziókban, és csak a szükséges mértékig korlátozható.

A parancsnokok számára együttmûködési kötelezettséget ír elõ az érdekképviseletekkel, valamint rögzíti, hogy a mûködés feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A tisztségviselõk munkaidõ-kedvezményt vehetnek igénybe az érdekvédelmi tevékenység elvégzésére, melynek felhasználásáról a szakszervezet dönt. Ezen belül mód van arra, hogy a tisztségviselõk –katonai jogviszonyuk megtartása mellett- függetlenített státuszban lássák el feladatukat.

Rögzíti az érdekképviseleti szervezetek kollektív érdekvédelmi jogait, jogosítványait. (konzultációs jog, tájékozódás és tájékoztatás joga, véleményezési és javaslattételi jog, egyes kérdésekben kifogásolási (vétó) jog, az állami szervek és a bíróságok elõtti képviseleti jog).

Sztrájkjoggal a katonák nem rendelkeznek, ugyanakkor legmarkánsabb érdekérvényesítõ eszközként nagygyûlést, demonstrációt szervezhetnek.

Lehetõség van a más érdekképviseleti szervezetekhez, hazai és nemzetközi konföderációkhoz való csatlakozásra.

A törvény nevesíti, hogy a miniszter a vezérkari fõnök bevonásával érdekegyeztetõ fórumot (tanácsot) köteles mûködtetni, és a tárca szintû szociális párbeszédet ezen fórumon kell lebonyolítani a hadseregben mûködõ érdekvédelmi szervezetekkel.

Ez a jogszabályi háttér 1996 óta adott számunkra, a szakszervezet egyik fõ feladata ennek valós tartalommal való megtöltése volt az elmúlt években. Az érdekegyeztetés rendszerének hadseregszintû, általános mûködtetésére a Honvédszakszervezet -együtt az egyéb érdekvédelmi szervezetekkel- megállapodást kötött a miniszterrel, amely garantálja, hogy minden katonai alakulatnál, parancsnokságon, hivatalban a törvény szerint mûködjön a szociális párbeszéd. Mára a HOSZ a 10.000 fõt is meghaladó tagságával megkerülhetetlen, véleményformáló tényezõjévé vált a honvédelmi ágazatnak. A tárca vezetése és a katonákat képviselõ érdekvédelmi szervezet mára partneri viszonyt alakított ki, kölcsönösen tiszteletben tartva a másik fél kompetenciáit, egyúttal erõsítve mind a hadseregen belüli bizalmi légkört (a parancsnokok és a beosztottak között), mind a hadsereg társadalmi beágyazódását, elismertségét. Szövetségben a rendõr, a tûzoltó, a vám, a büntetésvégrehajtási, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági szakszervezetekkel tagjai vagyunk a LIGA országos konföderációnak (amelynek egyik nemzetközi partnerszervezete éppen a lengyel Szolidaritás) és az EUROMIL-nek.

A HOSZ alapszabálya kimondja, hogy a katona egyenruhás állampolgár, aki nem jogfosztott, másodrangú tagja a társadalomnak, hanem aktív alakítója mind a hadseregen belüli, mind a civil társadalomban zajló folyamatoknak.

Magyarország fiatal európai demokrácia, még fiatalabb NATO tag és EU-s tagállam. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy nem kell szégyenkeznünk a katonai érdekvédelem területén elért eredményeink, és általában a katonák állampolgári és emberi jogaiért folytatott tevékenységünk miatt. Tapasztalataink szerint a párbeszéd egyértelmûen pozitív hatással bír mind a hadseregen belüli, mind a széles körû társadalmi folyamatok vonatkozásában. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy számos európai és Európán kívüli államban, melyek közül nem egy a demokrácia bölcsõjének vagy védelmezõjének vallja magát, tilalmazott a katonák, ezen belül is fõleg a még aktívan szolgálók számára a szervezett érdekvédelem lehetõsége. Úgy gondoljuk, hogy a 21. század fordulójára az európai katonák mindenhol megértek már arra, hogy beleszólhassanak sorsuk alakulásába, hogy semmilyen vélt vagy valós indok alapján ne korlátozzák alapvetõ emberi és állampolgári jogaikat. Csak így van erkölcsi alapja a nemzeti és nemzetek felett álló kormányoknak és más szervezeteknek arra, hogy továbbra is életük feláldozását, maximális teljesítményt várjanak el a katonáktól a világ bármely pontján teljesítendõ missziókban. A HOSZ ezért dolgozott a múltban és a jövõben is mindent megtesz ennek érdekében.

* * *

A konferencia vendéglátója a Lengyel Hivatásos Katonák Tanácsa, míg a helyszín a varsói Belwederski Hotel volt. A háromnapos programban szerepelt - többek között - a nemzetközi megállapodások, egyezmények és az általános európai helyzet értékelése. Elhangzott, hogy  a képviseleti testületek mint a bizalomépítés mértékének forrásai vannak jelen a fegyveres erõknél. A varsói nemzetközi katona-érdekvédelmi konferencia témája volt még a védelmi minisztériumok munkáltatói és munkavállalói közötti kapcsolatának és a saját ország védelmi politikájának elõsegítése, illetve a szükséges tiltakozás formáinak áttekintése.

A lengyelországi eseményen tárgyaltak a hivatásos katonák képviselõ-testületének modelljérõl és az új európai biztonsági rendszerrõl.