Alapítók a Honvédszakszervezetről

Sörös István, a Honvédszakszervezet alapító tagja a másfél évtizeddel ezelõtti események kapcsán elmondta: a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége 1991 szeptemberi megalakulása a civil és a katonai sajtó reflektorfényébe hozta a szervezõdést, s ez egészen az ezredfordulóig folytatódott. A kezdeti idõszakban rendkívül fontos volt számukra az osztrák, német, csehszlovák és lengyel katonai szervezetek és az érdekvédõk mûködési mechanizmusának tanulmányozása. Számtalan jó receptet kaptak, ám a gyakorlatban kiderült: minden ország katonái speciális gondokkal küzdenek. Az alapítókban felmerült, hogy szövetséget vagy szakszervezetet hozzanak létre – taktikai okokból az elõbbi mellett döntöttek. Jellemzõ egyébként a szervezetre, hogy az elsõ éves költségvetése alig haladta meg a tizenhatezer forintot. A szakszervezetté válást egyébként az is sürgette, hogy az idõközbeni jogszabályváltozások miatt fontos volt, hogy a szervezõdés a szakszervezeteket megilletõ összes jogosítvánnyal élhessen. Sörös István 1993-tól 1997-ig volt a KÉSZ, illetve a Honvédszakszervezet elnöke, s a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy a mai napig is él a szlogen: Rólunk – nélkülünk ne döntsenek!

Gróf Ferencet, a Honvédszakszervezet alapító tagját az „illegalitás” varázsa fogta meg. A szakszervezet alapításának gondolata ugyanis óriási ellenkezést váltott ki a minisztériumban – egyértelmû volt az állásfoglalás: a Magyar Honvédségben nincs helye és szerepe, nincs létjogosultsága a katonai érdekvédõ szervezetnek. Jellemzõ volt a ’90-es évek elejére, hogy honvédségi objektumon belül a szervezetrõl még beszélni sem lehetett. A Magyar Honvéd újság korábbi fõszerkesztõje szerint ugyanakkor a lapban nem tiltották az errõl szóló tudósításokat, így kissé paradox módon a tárca által kiadott újság volt az érdekvédelmi szervezet egyik „agitátora”. A cégbírósági bejegyzés után azonban változott a kapcsolat a minisztérium vezetésével, s ekkortól már bizonyos mûködési feltételeket is biztosítottak a szakszervezet vezetõinek. Mozgalmas idõszak volt a kilencvenes évek közepe a sajtó szempontjából is, amely végül 1998-tól konszolidálódott. Gróf Ferenc szerint a Hosz-nak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy a katonák jogállását modern jogszabályokban rögzítették.