Nemcsak a mostani hazát kell szolgálni, hanem arra is gondolnunk kell, hogy ezzel a hazával mi lehet és mi lesz - mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen, március 14-én, csütörtökön, Budapesten. A Honvédszakszervezetet Czövek János elnök képviselte a rendezvényen...
A Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban megtartott rendezvényen Benkő Tibor emlékeztetett arra, hogy a március 15-ei nemzeti ünnepünk jelmondatát – „A haza minden előtt!” – Kölcsey Ferenc vetette papírra 1833. június 14-én, amikor „még messze volt a forradalom, mégis ezzel a gondolattal foglalkozott”. A honvédelmi miniszter hozzátette: a reformkorra és az azt megelőző időszakra jellemző volt, hogy a nemes emberek, a katonák és az egyszerű emberek tudatában is mindig ott volt a haza. Erre jó példa az 1823-ban írt Himnusz, amelynek soraiban gyakran visszatér a haza gondolatának fogalma. A költő beszél a „magyar népről, a magyar nép szenvedéséről és kéri a Jóistent, hogy segítse meg ezt az országot, ezt a nemzetet.”
„Kossuth is azt mondja: a haza örök. Nemcsak a mostani hazát kell szolgálni, hanem arra kell gondolni, hogy ezzel a hazával mi lehet és mi lesz. Ez az adott, élő társadalmon múlik. Azon múlik, hogy az emberek mennyire tudnak azonosulni azokkal a gondolatokkal, amelyekkel szeretnék megőrizni hazájukat, amelyekkel szeretnének építkezni. Egy olyan önálló, független Magyarországot megteremteni, ahol mindenki megtalálja békéjét és biztonságát” – mondta a honvédelmi miniszter.
Hangsúlyozta: 1848 tavasza erről szólt. Arról, hogy a birodalomban élő nemzetek mennyire szeretnének szabaddá válni, szabad országban, szabad emberként élni. Bár Európában több helyen is fellángolt a forradalom, csak Budapesten, a magyarok jutottak el odáig, hogy a szabadságért és a függetlenségért fegyvert is fogjanak, hogy szabadságharcot vívjanak. „1848. március 15-én vér nélkül győzött a forradalom. Rövid idő alatt szinte mindent meg tudtak valósítani a forradalmi ifjak. Létre tudták hozni az önálló magyar kormányt, önálló magyar honvédséget teremtettek” – mondta Benkő Tibor, kiemelve: bár a forradalom és szabadságharc elbukott, ez nem jelenti azt, hogy a forradalom eszmeisége nem maradt volna meg, „hiszen az 1867-es kiegyezés nem véletlenül jöhetett létre”.
Ünnepi beszédében a honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy Magyarország és a magyar emberek beírták magukat a történelembe és nemcsak Európa történelmébe, hanem a világ történelmébe is. „A magyar emberekre mindig is jellemző volt a szabadság iránti vágy, az elkötelezettség, a haza iránti hűség, a lojalitás, a bátorság, az önfeláldozás. Március 15-e mindig erről szólt volna. Tudjuk, volt időszak, amikor nem emlékezhettünk. De nem azért kezdett el a magyar ember megint foglalkozni március 15-ével, mert erre törvény született, hogy ekkor ünnepeljünk. Hanem azért, mert az emberek belső késztetése előhozta ezt a vágyat” – fogalmazott Benkő Tibor, kiemelve: 1848-nak köszönhető, hogy létezik az önálló, magyar honvédsereg, bár a szabadságharc után még másfél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarország független legyen.
„Amikor végignézzük, hogy ma mi történik a nagyvilágban, akkor azt mondhatjuk, hogy megint van üzenete 1848-nak. Nézzük meg, mit akarunk, miben akarunk élni! Egy egységes Európában, amely az önálló nemzetek Európája vagy egy európai egyesült államokban? A magyar ember soha nem adta fel és nem akarta feladni a függetlenségét. Úgy gondolom, hogy mi igenis önálló nemzetekből épülő Európát akarunk. Mert elődeink ezért harcoltak. És büszkék lehetnek ránk, mert ezt elértük” – mondta a honvédelmi miniszter. Hozzátette: soha nem látott lehetőség nyílt meg egy olyan önálló, erős Magyar Honvédség létrehozására, amely megint példaértékű nemcsak Magyarország és a magyar emberek számára, hanem Európa és a nagyvilág számára is. „1848 március 15-e üzenete ott kell, hogy éljen a szívükben. Mert éreznünk kell, hogy ez a mi dolgunk, ez a mi kötelességünk, ez a mi hivatásunk. Az ország, a magyar emberek függetlenségének és biztonságának garantálása” – zárta beszédét Benkő Tibor.
A központi ünnepségen ezt követően a honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka elismeréseket és kitüntetéseket adott át, majd a rendezvény a Regélők zenekar és Benkő Péter színművész műsorával zárult.
Forrás: honvedelem.hu