A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2004. június 16-án – felülvizsgálati eljárás során – döntést hozott egyik szakszervezeti tagunk ügyében. A felülvizsgálati kérelmet a jogerősen lezárult per alperese, a Honvédelmi Minisztérium nyújtotta be. Az eredeti pár tárgya az volt, hogy beszámítható-e a szolgálati nyugdíjjogosultság alapjába az a munkaviszony, amely a továbbszolgálói jogviszonyt (mint civil munkaviszony) megelőzte.
Abban az esetben, ha a hivatásos állományba vétel a Hszt. hatályba lépése (1996. szeptember 1.) előtt történt, a beszámíthatóság nem vitatott. Abban az esetben viszont, ha a hivatásos állományba vétel a Hszt. hatályba lépése után történt, akkor álláspontunk szerint a továbbszolgálói jogviszony létesítésekor egyszer már beszámított szolgálati időt szerzett jogként kell kezelni, azt elvonni már nem lehet. Az ítéletben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság is ezt az álláspontot fogadta el, és hatályon kívül helyezte a HM PSZNYI nyugdíjmegállapító – pontosabban azt elutasító – határozatát.
A LB megállapította, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete jogszabálysértő volt, ugyanis a továbbszolgálói jogviszony, majd később a szerződéses jogviszony időtartama alatt az állomány tagja nem volt szolgálati nyugdíjra jogosult, így azzal nem is számolhatott.
A LB kimondta azt is, hogy a honvédség személyügyi szervei által a továbbszolgálói jogviszony létesítésekor kiállított igazolás – mely szerint a szolgálati idő kezdőnapja a civil munkaviszony kezdőnapja volt –, nem köti a nyugdíjjogosultság megállapítását végző szervet, vagyis a HM PSZNYI-t. Az igazolásban szereplő adatok nem kötik a nyugdíj-megállapítást végző szervet, ha azok tévesek, vagy jogszabály téves értelmezésén alapulnak.
