Évközi minimálbéremelést tart szükségesnek a Liga
2023. 07. 10., 10:53
A munkavédelem koncepcióját 2004. február 2-ai elnökségi ülésen a munkavédelmi ügyvivő beterjesztette. Fő cél: ráirányítani a figyelmet a munkavédelem, ezen belül a munkabiztonság és munka-egészségügy fontosságára.
Németh Péter szakmai ügyvivő
A MUNKAVÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
KONCEPCIÓJA (PROGRAMJA) AZ ÉRDEKKÉPVISELET TERÜLETÉN
2004.
I.) A munkavédelemmel összefüggő jogszabályi hivatkozások:
1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintü testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
1993. évi XCIII. törvény
a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel
E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyülés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva - a következő törvényt alkotja:
(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.
21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, összhangban az Mvt. végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel (a továbbiakban: Vhr.) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatteljesítésre és munkavégzésre vonatkozóan a következőket rendelem el:
5/1999. (HK 5.) MH parancsnoki, vezérkari főnöki intézkedés
a honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályairól
11. Az alárendeltekkel rendelkező HVK szervek, haderőnemi szintü vezérkarok, a BHP és a magasabbegység parancsnokságok:
a) irányítják, rendszeres intézkedésekkel, ellenőrzésekkel, át- és továbbképzések szervezésével és végrehajtásával segítik az alárendeltek munkavédelmi tevékenységét, a munkavédelmi előírások érvényesítését;
c) összesítik, figyelemmel kísérik az alárendeltek biztonságtechnikai és baleseti helyzetének alakulását, elemzik a közreható tényezők szerepét, kiadják a szükséges intézkedéseket és jelentést (tájékoztatást) adnak azok helyzetéről, kezdeményezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feladatvégrehajtás gyakorlati megszervezéséhez szükséges jogszabályi módosításokat.
A honvédségi szervezetek munkavédelmi feladatai
12. A honvédségi szervezetek parancsnokai, vezetői a hatályos jogszabályok és a belső rendelkezések alapján a munkavédelmi-biztonságtechnikai rendelkezések komplex alkalmazásával valósítják meg feladataikat.
13. A munkavédelmi tevékenység irányítása, a testi épség, egészség védelmének megszervezése az állományilletékes parancsnok (vezető) feladata.
14. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei teljesítése érdekében a parancsnok köteles:
a) a munkavédelemről szóló hatályos jogszabályok munkáltatóra előírt kötelezettségeit időben végrehajtani;
b) a mindenkor hatályos miniszteri rendelet veszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó előírásai figyelembevételével a honvédségi szervezetet annak létszáma szerint veszélyességi csoportba sorolni, a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására a besorolásnak megfelelő létszámú és szakképesítéssel rendelkező személy(eke)t foglalkoztatni;
c) meghatározni a speciálisan katonai munkahelyek, technikai eszközök, technológiák munkahelyi veszélyeit, kockázatait, azok folyamatos elemzése és értékelése után meghozni az elhárításukhoz (csökkentésükhöz) szükséges döntéseket;
d) az új (harc)eljárás, technológia bevezetése előtt azok előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatát kezdeményezni, bevezetésük egészségre és biztonságra kiható kockázatairól és következményeiről az alárendelteket és a munkavédelmi képviselőket tájékoztatni;
e) biztosítani a katonai létesítmények és eszközök biztonságos állapotát, a szolgálati és munkakörülmények változása esetén a tudományos és technológiai fejlődés figyelembevételével az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálati (munka)feltételeket;
f) rendkívüli munkavégzési körülmények (várható technikai és üzemzavar elhárítás, mentés, katasztrófaelhárítás stb.) megkezdése előtt annak veszélyforrásait meghatározni, kockázatait elemezni, meghozni az elhárításukhoz (csökkentésükhöz) szükséges döntéseket, megszervezni a résztvevő állomány eseti munkavédelmi oktatását (az üzemzavar elhárítása érdekében jogszabályban, belsőrendelkezésekben meghatározott esetekben a szükséges elhárítási tervet kidolgoztatni, azt megismertetni a résztvevőkkel és együttmüködőkkel), biztosítani a szükséges védőeszközöket, védőfelszereléseket;
g) az előző bekezdés szerint állandó feladatra kijelölt honvédségi szervezetnél biztosítani a felkészítés és begyakorlás lehetőségét;
h) a veszélyelemzések és valós állapotfelmérések, valamint a hatályos rendelkezések alapján - az intézményi gazdálkodás terhére - tervezni és biztosítani a munkavédelmi és biztonságtechnikai feladatok végrehajtásának költségeit.
15. A honvédségi szervezeteknél Szervezeti Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: SzMvSz) kell készíteni, amely a munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenység megszervezésének és végrehajtásának alapokmánya.
18/2003. (V. 7.) HM rendelet
a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról
3. § Az 1. §-ban meghatározott állomány minden balesetét be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
8. § Az állományilletékes parancsnok a bejelentett, illetve tudomására jutott minden balesetet azonnal kivizsgálja.
12. § (1) A kivizsgálás során meg kell állapítani a baleset bekövetkezésének tárgyi, szervezési és személyi okait, okozati összefüggéseit, és meg kell határozni a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A munkabaleset kivizsgálási szempontjait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet
a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
A munkáltató általános kötelezettségei
Menekülési utak és vészkijáratok
Tüzjelzés és tüzoltás
Munkahelyi hulladékkezelés
Zárt munkahelyek szellőztetése
A helyiségek, terek hőmérséklete
A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása
A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete
Ablakok és tetőablakok
Ajtók és kapuk
Közlekedési útvonalak, veszélyes területek
Mozgólépcsők és mozgójárdák
Rakodók (rámpák)
Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken
Pihenőhelyek
Terhes nők és szoptatós anyák
Öltözőhelyiségek
Tisztálkodó- és mellékhelyiségek
Elsősegélyhelyek
Megváltozott munkaképességü (fogyatékos) munkavállalók munkahelyei
Szabadtéri munkahelyek
Ivóvízellátás a munkahelyen
Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem
II.) A munkavédelemmel összefüggő - érdekvédelmi - jogszabályi hivatkozás:
2001. évi XCV. törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
(2) A szakszervezet jogosult, hogy
b) az állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa;
c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.
(3) A szervezeti egység szakszervezeti szerve, illetve a reprezentatív szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:
a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;
b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;
c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni.
(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.
34. § (1) A szervezeti egység szakszervezeti szervével, illetve a reprezentatív szakszervezettel való együttmüködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:
a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységét elősegíteni;
b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;
c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt - ha az az állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érint - a szervezeti egységen belül müködő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.
35. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet - a müveleti területen szolgálatot teljesítő állomány kivételével - jogosult az állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.
(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.
(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben az állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.
A koncepció (Program) egy olyan beavatkozási tervrendszert jelent, amely a jelen munkavédelmi problémáinak megoldását, illetve a megoldás megkezdését és a jövő problémáinak megelőzését kell hogy eredményezze.
A Program a következő alapvető fontosságú tartópilléren nyugszik:
A HM azon irányú célkitüzése, amelynek alapján egyik fő feladat a munka- és szolgálati körülmények javítása.
A Program kiindulási alapja a megoldandó munkavédelmi problémák azonosítása. A Program nem egy-egy állapotot tekint problémának, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy miért is jelent problémát az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés jelenlegi állapotának tényleges vagy várható alakulása.
A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek a problémák okai is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen.
A problémamegoldás mellett azt is figyelembe kell venni, hogy ma a Honvédségnél még van mit védeni.
A Program megvalósítása közös ügy, ezért nem lehet csak egyetlen ember, szakterület feladata. A Program elkészítését és megvalósítását a Honvédségen belül tevékenykedő különböző szereplővel történő folyamatos együttmüködésre, egyetértésre kell alapozni. Vonatkozik ez a munkakörnyezeti hatások elszenvedőire éppúgy, mint a munkavédelem állapotának alakításáért felelősökre, a HM, középirányító és végrehajtó szinteken az érintett szakmai és vezetői, valamint az érdek-képviseleti szervezetekre.
III.) Megvalósításra váró feladatok:
A katonai szervezeteknél jelentkező munkavédelmi problémák azonosítása, kezelése.
A katonai szervezeteknél a munkavédelmi tiszti beosztások rendszeresítésének kezdeményezése a jogszabályban előírtak alapján.
A munkavédelemnek önálló költségvetési tétel létrehozásának kezdeményezése.
Szakértői háttér kialakítása a katonai szervezeteknél dolgozó munkavédelmi szakképzettségü személyek bevonásával.
IV.) A megvalósítás rendszere:
Haderőnemi titkárságokon keresztül
Személyes tapasztalatszerzés útján
Rendkívüli esetben telefonon, faxon
Þ Az alapszervezetek és csoportok problémáikat jelzik a titkárságok felé, akik ezt továbbítják (megfelelő szüréssel, szelektálással) a szakmai ügyvivőnek.
Þ Az alapszervezeti taggyüléseken, továbbképzéseken, valamint a választmányi üléseken vélemények begyüjtése
Þ A katonai szervezeteknél történő ellenőrzések alkalmával.
Þ Rendkívüli esemény kapcsán telefonon történő értesítés.
(szakmai ügyvivő)
(HOSZ elnöke)
A végrehajtásért felelős szerv intézkedésének megtétele.
Kifogás benyújtása..
Jogvita kezdeményezése.
Egyéb lehetőségek.
HOSZ tájékoztatása.
Megfelelő eljárás kezdeményezése megfelelő szervnél.
HA NEM
HOSZ tájékoztatása.
HA IGEN
A végrehajtásért felelős szerv (pk.) figyelmének felhívása a tapasztaltakról.
(ügyvezetés)
2. Együttmüködés kialakítása a felső- és középirányító szervezetekkel.
Ezek: HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal (HM MÉHH)
MH ÖLTP Biztonságtechnikai alosztály
MH SZFP Biztonságtechnikai alosztály
MH LEP Biztonságtechnikai alosztály
3. A katonai szervezeteknél a munkavédelmi tiszti beosztások rendszeresítésének kezdeményezése és megkövetelése a jogszabályban előírtak alapján.
Létszám
II. veszélyes tevékenységü munkáltatók
Munkaidő
a) 1-9 fő
1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy
1óra/hét
b) 10-49 fő
1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy
1óra/nap
b) 50-500 fő
1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy
2óra/nap
c) 501-1000 fő
1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy
Teljes munkaidőben
d) 1000 fő felett
1fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésü személy, valamint minden megkezdett 800 fő után +1 középfokú
Teljes munkaidőben
4. A munkavédelmi érdekképviselők megválasztásának elősegítése, a továbbképzésük megszervezésében és lebonyolításában való aktív közremüködés.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2004. május 1-én hatályba lépő módosítása kapcsán a 70/A § (1) a) pontja az alábbiak szerint változik: „Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább ötven fő.
A munkavédelmi képviselők kiválasztása (lehetőség szerint tagja legyen a HOSZ nak) és így befolyás gyakorlása az érdekképviseleti munkába.
A kiválasztás a 2004. március 9-10. továbbképzés egyik sarkalatos témája a munkavédelmi előadásnak. Mindenképpen a csoport- és alapszervezeti vezetők tevékenységén múlik.
A továbbképzésüket a jogszabály legalább 16 órában rögzíti a megválasztásukat követő egy éven belül, ezt követően évente legalább 8 órát. Ennek költségei a munkáltatókat terhelik.
A középirányító szervezetek parancsnokai figyelmét fel kell hívni, hogy külön intézkedést adjanak ki a saját és alárendelt katonai szervezeteik részére a megváltozott munkavédelmi jogszabályok végrehajtása érdekében. Kiemelten kezeljék a munkavédelmi érdekképviselők megválasztását, esetleg határidő meghatározásával.
V.) A vizsgálandó, ellenőrzendő területek:
Ellenőrzés területe
Jogszabályi, egyéb háttér
Megjegyzés
Munkavédelmi szervezet
Munkavédelmi tiszt.
Munkavédelmi megbízott.
Emelőgép ügyintéző.
Nyomástartó edény ügyintéző.
Méregfelelős.
5/1993.MüM rendelet 2.sz. melléklet
21/2000. HM r. 26.§
Kockázatértékelés
Rendelkezik-e a MÉHH által kiadott segédletekkel, kiadványokkal.
Ütemterv megléte.
Kockázatértékelés jelen állása.
Parancsnoki intézkedési terv.
Pk-ok kockázatelemzéssel kapcsolatos kötelezettségei.
Munkahelyi kockázatkezelés módszertana.
Kockázatelemzés I. Segédlet.
Gyakorlati útmutató a munkahelyi egészségkárosító kockázatok elemzéséhez.
Munkaszervezés, munkaidő
Szabadságok, szabadnapok kiadása
Képernyős munkahelyen dolgozók
Veszélyes beosztásokban dolgozók (veszélyességi pótlék, időszakos orvosi felülvizsgálat)
2001. évi XCV. tv. (Hjt) 96.§
50/1999. EüM r; (3/2002. ESzCsM r.
Egyéni védőeszköz (EVE) ellátás helyzete
Rendelkezésre áll-e a szükségleti, beszerzési és karbantartási terv (munkabiztonsági szaktevékenység)
Rendelkezik-e minősítő bizonyítvánnyal.
EVE használata, annak ellenőrzése.
2/1995. MüM rendelet
65/1999. EüM rendelet
Elsősegélynyújtás helyzete
Elsősegély helyek kijelölése.
Felszerelés megléte.
Elsősegélynyújtók kiképzettsége, valamint a kijelölt helyen a nevek naprakész pontosítása.
Mvt. 46.§
21/2000. HM r. 17.§
Szolgálati- és munkakörülmények állapota
A munkahelyek munkavédelmi követelményei.
A dohányzás szabályainak betartása.
3/2002.SZCsM-EüM együttes rendelet
14/1999.HM rendelet
Veszélyes gépek, berendezések technológiák
Nyilvántartás megléte.
Munkavédelmi üzembe helyezés.
Időszakos biztonsági felülvizsgálatok
21/2000, HM r. 9-11.§
44/1992 (HK.18) ÉECSF intézkedés
Mvt. 21.§; 23.§
Gépkarbantartási utasítások.
Nemzeti szabványok.
Munkavédelmi oktatás helyzete
Oktatás
Nyilvántartás (megőrzése 5 évig)
Mvt. 55.§; 21/2000-es 21.-24.§
ÉV-i, VV-i szabványossági felülvizsgálatok
Nyilvántartás megléte, naprakészsége.
MSZ EN 2364
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
