HONVÉDSZAKSZERVEZET                                                         

Németh Péter szakmai ügyvivő

A MUNKAVÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

KONCEPCIÓJA (PROGRAMJA) AZ ÉRDEKKÉPVISELET TERÜLETÉN

2004.

I.) A munkavédelemmel összefüggő jogszabályi hivatkozások:

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintü testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

1993. évi XCIII. törvény

a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyülés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva - a következő törvényt alkotja:

Alapelvek

(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.

21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, összhangban az Mvt. végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel (a továbbiakban: Vhr.) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatteljesítésre és munkavégzésre vonatkozóan a következőket rendelem el:

5/1999. (HK 5.) MH parancsnoki, vezérkari főnöki intézkedés

a honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályairól

11. Az alárendeltekkel rendelkező HVK szervek, haderőnemi szintü vezérkarok, a BHP és a magasabbegység parancsnokságok:

a) irányítják, rendszeres intézkedésekkel, ellenőrzésekkel, át- és továbbképzések szervezésével és végrehajtásával segítik az alárendeltek munkavédelmi tevékenységét, a munkavédelmi előírások érvényesítését;

c) összesítik, figyelemmel kísérik az alárendeltek biztonságtechnikai és baleseti helyzetének alakulását, elemzik a közreható tényezők szerepét, kiadják a szükséges intézkedéseket és jelentést (tájékoztatást) adnak azok helyzetéről, kezdeményezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feladatvégrehajtás gyakorlati megszervezéséhez szükséges jogszabályi módosításokat.

A honvédségi szervezetek munkavédelmi feladatai

12. A honvédségi szervezetek parancsnokai, vezetői a hatályos jogszabályok és a belső rendelkezések alapján a munkavédelmi-biztonságtechnikai rendelkezések komplex alkalmazásával valósítják meg feladataikat.

13. A munkavédelmi tevékenység irányítása, a testi épség, egészség védelmének megszervezése az állományilletékes parancsnok (vezető) feladata.

14. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei teljesítése érdekében a parancsnok köteles:

a) a munkavédelemről szóló hatályos jogszabályok munkáltatóra előírt kötelezettségeit időben végrehajtani;

b) a mindenkor hatályos miniszteri rendelet veszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó előírásai figyelembevételével a honvédségi szervezetet annak létszáma szerint veszélyességi csoportba sorolni, a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására a besorolásnak megfelelő létszámú és szakképesítéssel rendelkező személy(eke)t foglalkoztatni;

c) meghatározni a speciálisan katonai munkahelyek, technikai eszközök, technológiák munkahelyi veszélyeit, kockázatait, azok folyamatos elemzése és értékelése után meghozni az elhárításukhoz (csökkentésükhöz) szükséges döntéseket;

d) az új (harc)eljárás, technológia bevezetése előtt azok előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatát kezdeményezni, bevezetésük egészségre és biztonságra kiható kockázatairól és következményeiről az alárendelteket és a munkavédelmi képviselőket tájékoztatni;

e) biztosítani a katonai létesítmények és eszközök biztonságos állapotát, a szolgálati és munkakörülmények változása esetén a tudományos és technológiai fejlődés figyelembevételével az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálati (munka)feltételeket;

f) rendkívüli munkavégzési körülmények (várható technikai és üzemzavar elhárítás, mentés, katasztrófaelhárítás stb.) megkezdése előtt annak veszélyforrásait meghatározni, kockázatait elemezni, meghozni az elhárításukhoz (csökkentésükhöz) szükséges döntéseket, megszervezni a résztvevő állomány eseti munkavédelmi oktatását (az üzemzavar elhárítása érdekében jogszabályban, belsőrendelkezésekben meghatározott esetekben a szükséges elhárítási tervet kidolgoztatni, azt megismertetni a résztvevőkkel és együttmüködőkkel), biztosítani a szükséges védőeszközöket, védőfelszereléseket;

g) az előző bekezdés szerint állandó feladatra kijelölt honvédségi szervezetnél biztosítani a felkészítés és begyakorlás lehetőségét;

h) a veszélyelemzések és valós állapotfelmérések, valamint a hatályos rendelkezések alapján - az intézményi gazdálkodás terhére - tervezni és biztosítani a munkavédelmi és biztonságtechnikai feladatok végrehajtásának költségeit.

15. A honvédségi szervezeteknél Szervezeti Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: SzMvSz) kell készíteni, amely a munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenység megszervezésének és végrehajtásának alapokmánya.

18/2003. (V. 7.) HM rendelet

a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról

A baleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

3. § Az 1. §-ban meghatározott állomány minden balesetét be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

A baleset kivizsgálása

8. § Az állományilletékes parancsnok a bejelentett, illetve tudomására jutott minden balesetet azonnal kivizsgálja.

12. § (1) A kivizsgálás során meg kell állapítani a baleset bekövetkezésének tárgyi, szervezési és személyi okait, okozati összefüggéseit, és meg kell határozni a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A munkabaleset kivizsgálási szempontjait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet

a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

A munkáltató általános kötelezettségei

Menekülési utak és vészkijáratok

Tüzjelzés és tüzoltás

Munkahelyi hulladékkezelés

Zárt munkahelyek szellőztetése

A helyiségek, terek hőmérséklete

A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása

A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete

Ablakok és tetőablakok

Ajtók és kapuk

Közlekedési útvonalak, veszélyes területek

Mozgólépcsők és mozgójárdák

Rakodók (rámpák)

Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken

Pihenőhelyek

Terhes nők és szoptatós anyák

Öltözőhelyiségek

Tisztálkodó- és mellékhelyiségek

Elsősegélyhelyek

Megváltozott munkaképességü (fogyatékos) munkavállalók munkahelyei

Szabadtéri munkahelyek

Ivóvízellátás a munkahelyen

Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem

II.) A munkavédelemmel összefüggő - érdekvédelmi - jogszabályi hivatkozás:

2001. évi XCV. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról

IV. Fejezet

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

(2) A szakszervezet jogosult, hogy

b) az állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa;

c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.

(3) A szervezeti egység szakszervezeti szerve, illetve a reprezentatív szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:

a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;

b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;

c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni.

(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

34. § (1) A szervezeti egység szakszervezeti szervével, illetve a reprezentatív szakszervezettel való együttmüködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:

a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységét elősegíteni;

b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;

c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt - ha az az állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érint - a szervezeti egységen belül müködő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.

35. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet - a müveleti területen szolgálatot teljesítő állomány kivételével - jogosult az állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben az állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.

A koncepció (Program) egy olyan beavatkozási tervrendszert jelent, amely a jelen munkavédelmi problémáinak megoldását, illetve a megoldás megkezdését és a jövő problémáinak megelőzését kell hogy eredményezze.

A Program a következő alapvető fontosságú tartópilléren nyugszik:

A HM azon irányú célkitüzése, amelynek alapján egyik fő feladat a munka- és szolgálati körülmények javítása.

A Program kiindulási alapja a megoldandó munkavédelmi problémák azonosítása. A Program nem egy-egy állapotot tekint problémának, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy miért is jelent problémát az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés jelenlegi állapotának tényleges vagy várható alakulása.

A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek a problémák okai is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen.

A problémamegoldás mellett azt is figyelembe kell venni, hogy ma a Honvédségnél még van mit védeni.

A Program megvalósítása közös ügy, ezért nem lehet csak egyetlen ember, szakterület feladata. A Program elkészítését és megvalósítását a Honvédségen belül tevékenykedő különböző szereplővel történő folyamatos együttmüködésre, egyetértésre kell alapozni. Vonatkozik ez a munkakörnyezeti hatások elszenvedőire éppúgy, mint a munkavédelem állapotának alakításáért felelősökre, a HM, középirányító és végrehajtó szinteken az érintett szakmai és vezetői, valamint az érdek-képviseleti szervezetekre.

III.) Megvalósításra váró feladatok:

A katonai szervezeteknél jelentkező munkavédelmi problémák azonosítása, kezelése.

Együttmüködés kialakítása a felső- és középirányító szervezetekkel.

A katonai szervezeteknél a munkavédelmi tiszti beosztások rendszeresítésének kezdeményezése a jogszabályban előírtak alapján.

HM Munkavédelmi Bizottság létrehozásának kezdeményezése.

A munkavédelemnek önálló költségvetési tétel létrehozásának kezdeményezése.

A munkavédelmi érdekképviselők megválasztásának elősegítése, a továbbképzésük megszervezésében és lebonyolításában való aktív közremüködés.

Szakértői háttér kialakítása a katonai szervezeteknél dolgozó munkavédelmi szakképzettségü személyek bevonásával.

A lehetőségek függvényében részvétel a munkabiztonság területén szervezett konferenciákon, továbbképzéseken.

IV.) A megvalósítás rendszere:

A katonai szervezeteknél jelentkező munkavédelmi problémák azonosítása, kezelése területén:

INFORMÁCIÓ BEGYÜJTÉSE

Haderőnemi titkárságokon keresztül

Személyes tapasztalatszerzés útján

Rendkívüli esetben telefonon, faxon

Þ      Az alapszervezetek és csoportok problémáikat jelzik a titkárságok felé, akik ezt továbbítják (megfelelő szüréssel, szelektálással) a szakmai ügyvivőnek.

Þ      Az alapszervezeti taggyüléseken, továbbképzéseken, valamint a választmányi üléseken vélemények begyüjtése

Þ      A katonai szervezeteknél történő ellenőrzések alkalmával.

Þ      Rendkívüli esemény kapcsán telefonon történő értesítés.

INFORMÁCIÓ ÉRTÉKELÉSE

EGYEZTETÉS, JAVASLATOK ELŐKÉSZÍTÉSE

(szakmai ügyvivő)

DÖNTÉS

(HOSZ elnöke)

VÉGREHAJTÁS

A végrehajtásért felelős szerv intézkedésének megtétele.

Kifogás benyújtása..

Jogvita kezdeményezése.

Egyéb lehetőségek.

HOSZ tájékoztatása.

Megfelelő eljárás kezdeményezése megfelelő szervnél.

HA NEM

HOSZ tájékoztatása.

HA IGEN

A végrehajtásért felelős szerv (pk.) figyelmének felhívása a tapasztaltakról.

DOKUMENTÁLÁS

ELLENŐRZÉS, VISSZACSATOLÁS

(ügyvezetés)

2. Együttmüködés kialakítása a felső- és középirányító szervezetekkel.

      Ezek:    HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal (HM MÉHH)

                  MH ÖLTP Biztonságtechnikai alosztály

                  MH SZFP Biztonságtechnikai alosztály

                  MH LEP Biztonságtechnikai alosztály

3. A katonai szervezeteknél a munkavédelmi tiszti beosztások rendszeresítésének kezdeményezése és megkövetelése a jogszabályban előírtak alapján.

Létszám

II. veszélyes tevékenységü munkáltatók

Munkaidő

a) 1-9 fő

1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy

1óra/hét

b) 10-49 fő

1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy

1óra/nap

b) 50-500 fő

1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy

2óra/nap

c) 501-1000 fő

1fő középfokú munkavédelmi szakképesítésü személy

Teljes munkaidőben

d) 1000 fő felett

1fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésü személy, valamint minden megkezdett 800 fő után +1 középfokú

Teljes munkaidőben

4. A munkavédelmi érdekképviselők megválasztásának elősegítése, a továbbképzésük megszervezésében és lebonyolításában való aktív közremüködés.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2004. május 1-én hatályba lépő módosítása kapcsán a 70/A § (1) a) pontja az alábbiak szerint változik: „Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább ötven fő.

A munkavédelmi képviselők kiválasztása (lehetőség szerint tagja legyen a HOSZ nak) és így befolyás gyakorlása az érdekképviseleti munkába.

A kiválasztás a 2004. március 9-10. továbbképzés egyik sarkalatos témája a munkavédelmi előadásnak. Mindenképpen a csoport- és alapszervezeti vezetők tevékenységén múlik.

            A továbbképzésüket a jogszabály legalább 16 órában rögzíti a megválasztásukat követő egy éven belül, ezt követően évente legalább 8 órát. Ennek költségei a munkáltatókat terhelik.

A középirányító szervezetek parancsnokai figyelmét fel kell hívni, hogy külön intézkedést adjanak ki a saját és alárendelt katonai szervezeteik részére a megváltozott munkavédelmi jogszabályok végrehajtása érdekében. Kiemelten kezeljék a munkavédelmi érdekképviselők megválasztását, esetleg határidő meghatározásával.

V.) A vizsgálandó, ellenőrzendő területek:

Ellenőrzés területe

Jogszabályi, egyéb háttér

Megjegyzés

Munkavédelmi szervezet

Munkavédelmi tiszt.

Munkavédelmi megbízott.

Emelőgép ügyintéző.

Nyomástartó edény ügyintéző.

Méregfelelős.

5/1993.MüM rendelet 2.sz. melléklet

21/2000. HM r. 26.§

Kockázatértékelés

Rendelkezik-e a MÉHH által kiadott segédletekkel, kiadványokkal.

Ütemterv megléte.

Kockázatértékelés jelen állása.

Parancsnoki intézkedési terv.

Pk-ok kockázatelemzéssel kapcsolatos kötelezettségei.

Munkahelyi kockázatkezelés módszertana.

Kockázatelemzés I. Segédlet.

Gyakorlati útmutató a munkahelyi egészségkárosító kockázatok elemzéséhez.

Munkaszervezés, munkaidő

Szabadságok, szabadnapok kiadása

Képernyős munkahelyen dolgozók

Veszélyes beosztásokban dolgozók (veszélyességi pótlék, időszakos orvosi felülvizsgálat)

2001. évi XCV. tv. (Hjt) 96.§

50/1999. EüM r; (3/2002. ESzCsM r.

Egyéni védőeszköz (EVE) ellátás helyzete

Rendelkezésre áll-e a szükségleti, beszerzési és karbantartási terv (munkabiztonsági szaktevékenység)

Rendelkezik-e minősítő bizonyítvánnyal.

EVE használata, annak ellenőrzése.

2/1995. MüM rendelet

65/1999. EüM rendelet

Elsősegélynyújtás helyzete

Elsősegély helyek kijelölése.

Felszerelés megléte.

Elsősegélynyújtók kiképzettsége, valamint a kijelölt helyen a nevek naprakész pontosítása.

Mvt. 46.§

21/2000. HM r. 17.§

Szolgálati- és munkakörülmények állapota

A munkahelyek munkavédelmi követelményei.

A dohányzás szabályainak betartása.

3/2002.SZCsM-EüM együttes rendelet

14/1999.HM rendelet

Veszélyes gépek, berendezések technológiák

Nyilvántartás megléte.

Munkavédelmi üzembe helyezés.

Időszakos biztonsági felülvizsgálatok

21/2000, HM r. 9-11.§

44/1992 (HK.18) ÉECSF intézkedés

Mvt. 21.§; 23.§

Gépkarbantartási utasítások.

Nemzeti szabványok.

Munkavédelmi oktatás helyzete

Oktatás

Nyilvántartás (megőrzése 5 évig)

Mvt. 55.§; 21/2000-es 21.-24.§

ÉV-i, VV-i szabványossági felülvizsgálatok

Nyilvántartás megléte, naprakészsége.

MSZ EN 2364