Munkavédelmi érdekképviselet

            A jelenlegi anyagban fel kívánom hívni a figyelmet a munkavédelmi érdekképviseletre, ezen belül is a megválasztásukra.

            Bizonyára nem mindenki által ismert, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) VI. Fejezet jelentős mértékben megváltozott az Európai Uniós tagság kezdetével. Ez a fejezet a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés témáját tartalmazza.

Nagyon úgy tünik, hogy a Munka Törvénykönyve nem vonatkozik a honvédség hivatásos, és szerződéses állományára, hiszen van egy szolgálati törvényünk. Ezért a munkavédelmi érdekképviselő kötelező választása sem érvényesül, csak lehetőség marad. Munkáltatói körökben talán még „örülnek” is ennek a ténynek, hiszen „megúsznak” még egy érdekképviseleti szervezetet. Pedig ezzel a nevezzük fórummal nem veszítenek, hanem inkább nyernek!

Viszont ne hagyjuk figyelmen kívül azt a körülményt, hogy jelenleg van egy hatályban lévő intézkedés, nevezetesen a honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset elhárításának részletes szabályairól szóló Magyar Honvédség parancsnok, vezérkari főnök 5/1999. (HK 5.) intézkedés, mely egyértelmüen meghatározza a záró rendelkezéseknél, hogy a munkavédelmi érdekképviseleti szervezeteket 1999. június 30-ig kell megválasztani. Így aztán a munkavédelmi törvény kötelező jellege nem, de a fenti intézkedés igenis kötelező érvényüvé teszi a választást.

Ja! Hogy eddig miért nem hajtották végre a parancsot Valakik?! CSAK.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/2000. (VIII.18.) HM rendelet 27.§ egyértelmüen rögzíti, hogy a munkavédelmi érdekképviseletekre a munkavédelmi törvény 70-73.§, és a 75-77.§ rendelkezéseit értelemszerüen alkalmazni kell.

1.      A munkavédelmi képviselő

Az Mvt. 87. § (6A) bekezdés szerint: „Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttmüködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.”

Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés szerint: „A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:

a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

(Kötelező az 5/1999. MHPK-VKF intézkedés szerint)

b) az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;

c) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.”

            A munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül meg kell tartani.

Munkavédelmi képvisel választás törvény által biztosított jog, nem szükséges hozzá a munkáltató engedélye, csak a választással kapcsolatos egyeztetési kötelezettség.

            A munkavédelmi képviselő választást kezdeményezik:

Þ    A munkavállalók

Þ    Képviselettel rendelkező szakszervezet (1.számú iratminta)

A munkáltatónak (állományilletékes parancsnoknak) a szervezetnél szokásos módon kötelessége tájékoztatni a munkavállalókat e törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselőválasztás megtartásáról. A lebonyolításáért a munkáltató felelős, de a választási bizottság munkájában nem vehet részt.

A képviselők lehetőleg olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a szervezetnél folyó tevékenység jellege indokol, illetve amennyiben el tudják látnia a munkavédelmi képviseletet.

A választási körzeteket (például logisztikai zászlóalj, gl.z.-ak; TÜO; …stb.) és a választandó képviselők számát a törvényi szabályozás betartásával a munkáltató véleményének kikérésével a szakszervezet határozza meg.

Ahol nem müködik szakszervezet, ott a munkavállalók többsége határozza meg.

Ahol müködik már munkavédelmi képviselő (körülbelül a katonai szervezetek 1 %-ánál), ott a képviselők együttese határozza meg.

2.      A munkavédelmi képviselők választásának szabályai

Mvt. 70/A. § (3) bekezdés szerint: „A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszünésének, visszahívásának rendjére, müködési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.”

Ki választható képviselőnek: aki minimum 6 hónapja a munkáltatóval jogviszonyban áll.

Nem választható munkavédelmi képviselővé:

o      Aki a munkáltatói jogokat gyakorol

o      A munkáltató közeli hozzátartozója (házastárs, egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs)

o      Aki a választási bizottság tagja

o      Aki főtevékenységként munkavédelmi feladatokat lát el

Mvt. 70/A. § (3) bekezdés szerint „A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják.”

1.     Választási bizottság létrehozása, legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően.

2.     Létrehozza a képviselettel rendelkező szakszervezet, vagy ezek hiányában a munkavállalók közössége.

3.     A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja.

4.     A választási bizottság minden körzetben tevékenykedhet, de akkor biztosítani kell, hogy minden érintett körzetből legyen tag a bizottságban.

5.     A területileg tagolt munkahelyek esetében a választási tevékenység összehangolására központi választási bizottság is létrehozható.

6.     A választási bizottság a munkáltatóval konzultálva –a helyi sajátosságok figyelembe vételével- a szakszervezettel egyeztetve helyi választási szabályzatban rögzítheti a munkahely egészére vonatkozó választási tennivalókat.

3.      A jelöltállítás szabályai

A katonai szervezetnél képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Jogszabály nem tiltja annak lehetőségét, hogy egy szakszervezeti tisztségviselőt munkavédelmi képviselőnek megválasszanak.

Jelöltet állíthat a választásra jogosulta munkavállalók legalább 10 %-a, vagy legalább 10 fő is. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásban kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz.

A jelöltnek írásban kell nyilatkozniuk, hogy a jelölést elfogadták. (2. számú iratminta)

A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltállítás akkor érvényes, ha a jelöltek száma legalább a választható képviselők számával megegyezik. Érvénytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani, úgy, hogy a jelölés érvényes legyen.

4.      A választás szabályai

A választási bizottság elkészíti a szavazólapokat. A jelöltek ABC sorrendbe kerüljenek fel. A szakszervezet által állított jelölt neve mellé a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.

A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottság összeállításáról. A szavazatszedő bizottság tagjait a választási bizottság kéri fel. Saját döntése alapján saját tagjait is felkérheti, vagy átvállalhatja a szavazás lebonyolítását.

A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelmüen meg kell jelölni.

A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett.

A munkáltató is választhat, csak nem választható!

Érvénytelen választás esetén a választást 90 napon belül meg kell ismételni. Új választást 30 napon belül tartani nem lehet. A megismételt választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint 1/3-a részt vett. Ebben az esetben a képviselő mandátuma csak 2 évre szól. Ha ez is érvénytelen, akkor az újabb képviselő választást 1 év múlva kell tartani.

Megválasztott képviselőnek azokat kell tekinteni, akik a leadott szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 %-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén előre meghatározott módon és sorrendben a munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt és/vagy a magasabb képzettséget és/vagy a nagyobb munkavédelmi ismeretet és gyakorlatot ajánlatos figyelembe venni.

Azokat a jelölteket, akik az érvényesen leadott szavazatok legalább 20 %-át megszerezték, pótképviselőnek kell tekinteni.

A szavazó urnák csak a szavazó bizottság által és a választás befejezése után bonthatók fel. A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja, és közzé teszi a választás eredményét, továbbá erről tájékoztatja a munkáltatót is.

A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen:

Ø     A szavazó urnák felbontásának körülményeit

Ø     A választás helyét és időpontját

Ø     A szavazásra jogosultak számát

Ø     A szavazáson résztvevők számát

Ø     Az összes leadott szavazólapok számát

Ø     Az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát

Ø     Az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát a megválasztott munkavédelmi képviselő(k), pótképviselők nevét

Ø     A választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést

A jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írni és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni (például napi parancsban, vagy külön intézkedésben). A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszünéséig a munkavédelmi képviselet őrzi (célszerü az irattárban is elhelyezni egy példányt). Érvénytelen választás esetén a kötelezettség a munkáltatót terheli, és annak tartalma a következő választásokig tart.

Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, 5 napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére jogosult:

Ø     A munkavállaló

Ø     A munkáltató

Ø     A szakszervezet

Ø     A választási bizottság

A munkavédelmi képviselő megbízatása megszünik:

§         Megbízatási ideje lejártával

§         Lemondással

§         Visszahívással

§         Cselekvőképességének elvesztésével

§         Ha 6 hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlójává válik

§         Ha a munkáltatónál munkaviszony keretében munkavédelmi szakfeladatokat lát el

§         Ha a munkáltató közeli hozzátartozójává válik

§         Munkaviszonya megszünésével a képviselő halálával

A munkavédelmi képviselet mandátuma ugyancsak megszünik, ha

§         A katonai szervezet jogutód nélkül megszünik, illetve a szervezetet felszámolják

§         Több katonai szervezet vagy telephely egyesülése következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több munkavédelmi képviselő müködne

§         A katonai szervezet vagy telephely szétválása esetén.

Ha a képviselő megbízatása megszünik, a kieső képviselő helyére a megválasztott pótképviselőt kell behívni. Ha van pótképviselő a szakszervezetek részéről, akkor azt, ha nincs, akkor a delegálás sorrendjét a pótképviselők között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.

Visszahívás esetén, ha azt a választásra jogosultak legalább 30 %-a - írásban - indítványozza, titkos szavazást kell tartani. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint 2/3-a szükséges. A szavazás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vesz. A visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül nem ismételhető meg.

            A munkavédelmi képviselő mandátumának megszüntetésétől számított 3 hónapon belül –kivéve, ha az a mandátuma lejárta miatt, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszünése miatt szünt meg-új képviselő választást kell tartani.

Mvt. 70/A. § (4) bekezdés szerint: „Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja.”

Megjegyzés: A munkahelyi munkavédelmi bizottsággal, a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos ismereteket a következő anyagban fejtem ki.

1.      számú iratminta

Fejléc

Munkavédelmi képviselő választás kezdeményezése

        A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 70/A § a) alapján munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

            A választást a 2004. évi XI. törvény alapján (mely május elsején lépett hatályba), a hatályba lépéstől számított hat hónapon belül meg kell tartani.

            A katonai szervezetnél müködő Honvédszakszervezet ………alapszervezete/csoportja a jogszabályi felhatalmazás alapján ezúton kezdeményezi a munkavédelmi képviselő választást.

            Kelt: ………………………………………..

      Tisztelettel:

            Aláírások. (alapszervezeti/csoport vezető; vezetőségi tagok)

          2. számú iratminta

ALÁÍRÁSGYÜJTŐ ÍV

a munkavállalói jelöltállításhoz

            A választási bizottság a törvényi elírások alapján megállapította, hogy az érvényes jelöltállításhoz …….támogató aláírás szükséges.

            Alulírottak támogatjuk, hogy a következő munkatársunk a 2004 évi munkavédelmi képviselő választáson jelöltként a jelölőlistára felkerüljön:

1.).......

2.).......

3.).......

Aláírások:

                        Név:                                                                 Személyi igazolvány szám:

……………………………………………                ………………………………………

……………………………………………                ………………………………………

          3. számú iratminta

SZAKSZERVEZETI JELÖLTÁLLÍTÁS

NYOMTATVÁNYA

                Tisztelt Választási Bizottság!

A ………………………………. (katonai szervezet) müködő Honvédszakszervezet …………….alapszervezet/csoport, a 2004. évi munkavédelmi képviselő választáson saját tagjai közül a következő jelöltet (teket) állítja:

1.)  ………………………………………

2.)  ………………………………………

3.)  ………………………………………

A jelöltek írásos nyilatkozatát a jelölés elfogadásáról és arról, hogy szakszervezetünk tagjai, mellékeljük:

Kelt:………………………………………………

………………………………………..

a szakszervezet képviselőjének aláírása

          4. számú iratminta

NYILATKOZAT

            Alulírott ……………………………elfogadom, hogy a 2004. évi munkavédelmi képviselő választáson a ……………………………….szakszervezet /a munkatársaim/* jelölésével képviselőként a jelölt listára felvegyenek. Tudomásom szerint jelölésemnek nincs törvényi akadálya.

Kelt:……………………………………

…………………………………

     jelölt aláírása

Megjegyzés:

1.)      A szakszervezet jelöltként csak saját tagjait állíthatja.

2.)      A *-gal jelöltnél csak az egyiket kell szerepeltetni.