Amit jó ha tudunk!

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ

 és VÉDŐRUHA

            Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.)

A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. EüM rendelet

az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002 SzCsM rendelet

az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

Egyéni védőeszköz (a továbbiakban: védőeszköz) minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, nevezetesen

Nem minősülnek védőeszköznek

a) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok);

b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő eszközök);

c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl. időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogatókesztyü), meleg (pl. kesztyü) hatása ellen kerültek kialakításra;

d) a hajók és légijármüvek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek nem állandó viselésre készültek;

e) a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított eszközök.

A munkáltatók és munkavállalók munkabiztonsággal kapcsolatos ismereteihez elengedhetetlenül fontosak a Mvt.-ben meghatározottak.

Ezek a teljesség igénye nélkül:

Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal.

A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerü alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében

- a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni;

Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkavállaló köteles:

-az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

A fenti bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen az egyéni védőeszközök müködőképtelensége, illetve hiánya.

Az egyéni védőeszköz Tájékoztató (magyar nyelvü) nélkül nem hozható forgalomba. Az egyéni védőeszköz egyértelmü azonosítására szolgál (ilyenek: a minősítő bizonyítvány száma, és érvényességi ideje; a védelmi képesség; a típusszám; a cikkszám(ok); a formai kialakítás(ok) leírása). Vásárlásnál össze kell hasonlítani az egyéni védőeszközön feltüntetett adatokat és a Tájékoztatóban leírtakat.

A Tájékoztató rögzíti a védőeszköz időszakos felülvizsgálatának gyakoriságát is annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használható legyen. Ebbe a körbe tartoznak a leesés elleni védőeszközök, a teljes testfelületet védő eszközök, az elektrotechnikai és a rezgés elleni védőkesztyük.

EK megfelelőségi nyilatkozat

(MINTA)

A gyártó vagy annak az Európai Unió területén letelepedett meghatalmazott képviselője, úgymint ............................................................ kijelenti, hogy az alábbiak szerinti új védőeszköz ................................................................................... megfelel a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendeletben foglaltaknak, valamint

adott esetben a honosított harmonizált MSZ EN .............. szabványnak a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet 4. §-ában meghatározott 1. kategóriájú védőeszközök esetében, továbbá azonos a ...................................................................... által kiállított ............. számú EK típustanúsítványban szereplő védőeszközzel,

illetőleg

alávetették a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet 15. §-a/16. §-a szerinti eljárásnak az ellenőrző szerv ellenőrzése mellett.

Kelt: ............................................................................

....................................................................

aláírás

Az egyéni védőeszköz és a munkaruha munkavédelmi szempontú összehasonlítása

Egyéni védőeszköz

Munkaruha

Juttatását a munkáltató írásban köteles meghatározni, mely munkabiztonsági és munka-egészségügyi tevékenységnek minősül (a ruházati szolgálat a tervezés időszakában be kell, hogy vonja a munkavédelmi tisztet és a foglalkozás-egészségügyi orvost)

Juttatása a munkáltató intézkedése alapján, melyet a Szervezeti Munkavédelmi Szabályzatban kell rögzíteni (véleményeztetni kell a képviselettel rendelkező szakszervezettel és a munkavédelmi érdekképviselettel is).

A juttatás alapja a kockázatértékelés, melyet a munkáltató köteles elvégeztetni, és évente felülvizsgáltatni. Ennek elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi tevékenységnek minősül. Célszerü kikérni a dolgozó véleményét. Próbahordás gyakorlatát célszerü alkalmazni.

A juttatás alapja a Munka Törvénykönyve szerint: „Ha a munka a ruházat nagymértékü szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.” A kockázatértékelés itt is alapvető követelmény.

Kell munkavédelmi minősítés. Típusbizonyítvány szükséges. 

Munkavédelmi minősítése nincs

Használata a munkavállaló részére kötelező, ezt a munkaadó (közvetlen szolgálati elöljáró is) köteles ellenőrizni. A mulasztás szankcionálható.

Használata nem kötelező, de a honvédség sajátosságaiból, adódóan kötelezővé lehet tenni. (például a javító szakállomány részére)

Használata oktatást, gyakorlást igényel. A munkavállaló adottságait (méreteit) a kiválasztásnál figyelembe kell venni.

Használata nem igényel oktatást.

Kihordási ideje nincs. A védelmi képességének elvesztése után cserélni kell.

Kihordási ideje van.

Mosása, tisztítása, karbantartása a munkáltató kötelezettsége, szakszerü végrehajtást igényel.

A munkavállaló moshatja, tisztíthatja.

A munkahelyről – külön engedély hiányában – tilos hazavinni.

Hazavihető.(például kimosni)

Időszakos felülvizsgálata kötelező lehet, a védelmi képesség függvényében.

Nem igényel külön vizsgálatot.

A tárolási feltételek meghatározottak.

Nem igényel külön előírást.

A munkavégzés megtiltható vagy megtagadható a védőeszköz hiányában.

Belső szabályozás szerint.

A védőképesség elvesztése után selejtezés. Veszélyes hulladéknak minősül a szennyezés mértékétől függően.

Kihordási idő eltelte után hulladék. A szennyeződés mértékétől függően lehet veszélyes hulladék (például olajjal szennyezett textília).

Néhány példa a védőeszközök jegyzékéről:

§         a fej védelmére (védősisakok, sapkák, fejkötők, hajhálók)

§         hallásvédelem (fültokok, füldugók, hangvédő sisakok)

§         szem- és arcvédelem (szemüvegek, búvárszemüvegek, röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, arcvédő maszkok, hegesztő maszkok)

§         a légutak védelme (porszürők, gázszürők, légellátóval felszerelt izolációs készülékek, búvárfelszerelések, búváröltözetek)

§         a kéz és a kar védelme (védőkesztyük, egyujjas kesztyük, ujjvédők, könyökvédők, csuklóvédők, ujjatlan kesztyük)

§         a lábfej és a lábszár védelme (gyorsan kifüzhető vagy kikapcsolható cipők, lábujjvédő betéttel kiegészített cipők, rezgés ellen védő cipők, antisztatikus cipők, védő csizmák láncfürésszel dolgozóknak, térdvédők, lábszárvédők, eltávolítható bakancsszegek jég, hó vagy csúszós padozat esetén)

§         a bőr védelme (védő krémek és kenőcsök)

§         a törzs és a has védelme (védő mellények és kabátok a mechanikai hatások ellen, illetve a vegyszerek elleni védekezés céljából, mentőmellények, röntgensugárzás elleni védőkötény, védő övek)

§         az egész test védelme (leesés elleni védőeszköz, védő ruházat, védőborítások)