Bajban a munkavédelem

A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum november 26.-ai ülésének 4. napirendi pontja tárgyalta a Magyar Honvédség munkabiztonsági helyzetét. A tájékoztató anyagot az MH ÖHP Ellenőrzési Osztály Biztonságtechnikai Blokk munkavédelemmel foglalkozó kiemelt főtisztje állította össze (8 oldal), melyet az érdekeltek megkaptak. A napirendi pont tárgyalása során a munkaadói oldal részéről egyetlen szó, kiegészítés, vélemény, javaslat nem hangzott el. A miértre nagyon egyszerü a válasz. A honvédelmi tárca nincs tisztában a kialakult helyzettel, nem voltak jelen a minisztériumot képviselő szakemberek, akik magyarázattal szolgálhattak volna a munkabiztonság kialakult helyzetére.

De vajon vannak, akik a választ meg tudják adni?

Bizonyságot nyert, hogy a HÉF csakis informális szerepet tölthet, be, és nem tud problémákat megoldani. Erre csak szakmai alapon szervezett bizottság lenne képes, melyet a 21/2000. HM rendelet Munkavédelmi Bizottság néven nevesít, de a tárca képtelen volt ezt nyolc év alatt létrehozni. A munkavédelmet az MH-ban már csak a katonás rend tartja össze.

Az értékelés alapján kijelenthető, hogy a munkavédelem az eltelt években nem hogy javult, hanem rosszabb lett.

Az állományilletékes parancsnokok (munkáltatók) kimerítik a Mvt. 82. § (1) bekezdésében rögzített súlyos veszélyeztetést a beosztott állománnyal (munkavállalók) szemben, ha a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetik, különösen:

-         a munkavédelmi üzembe helyezések elmulasztásával,

-         az időszakos biztonsági felülvizsgálatok elmulasztásával,

-         -a soron kívüli ellenőrzések elmulasztásával,

-         az I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységet végzőknél a kockázatértékelés elmulasztásával,

-         -a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök müködésképtelensége, illetve hiányával…stb.

A nem fegyveres szférában a mulasztókkal szemben a Munkavédelmi törvény munkavédelmi bírság kiszabását helyezi kilátásba, melynek összege 50 ezertől, 10 millió forintig terjed. Nagy szerencséje a honvédelmi tárcának, hogy a civil kontroll (OMMF) nem érvényesül. Ellenben van egy hivatal (HM KEHH), melyet a miniszter azért hozott létre, hogy saját szervezetét ellenőrizze. Ez kicsit nem összeférhetetlen?

Mi a teendő:

El kell dönteni ki a felelős HM szinten a munkavédelemért.

Létre kell hozni HM-HVK szintü felügyeleti szervet.

Létre kell hozni egy szakmai bizottságot, mely képes meghatározni a teendőket, kidolgozni egy Intézkedési Tervet feladatokkal, felelősökkel, határidővel.

Feltételrendszert kell biztosítani a végrehajtáshoz.

A bizottság vezetője csak, és kizárólag olyan beosztású személy lehet, aki INTÉZKEDŐ KÉPES.

Az állományilletékes parancsnokok (munkáltatók) fejében rendet kell tenni. Meg kell őket tanítani, hogy mi a teendőjük a munkavédelemmel kapcsolatban a saját katonai szervezetük vonatkozásában. Ezt követően képessé válnak a szervezet munkavédelmi irányítójává.

A meglévő munkavédelmi tiszteket, megbízottakat meg kell becsülni, a helyükön kell kezelni. Szakmai fejlődésüket elő kell segíteni. A munkavédelmi szakembernek ott kell lennie a parancsnoki értekezleteken, a parancsnokon keresztül feladatot kell szabnia, és azt vissza kell ellenőriznie.

A 21/2000-es HM rendeletet felváltó jogszabály nem tölti, nem töltheti be megfelelően a szerepét, ha nem lesz olyan személyi háttér a rendszerben, aki hatékonyan, szakmailag megalapozottan meg tudja tervezni, szervezni, végre tudja hajtani a munkavédelem sokrétü feladatait.

A céljai közösek mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalnak. Ez pedig a munkabalesetek és a foglalkozási eredetü megbetegedések megelőzése. A Honvédszakszervezet eddig sem élt a jogszabályban biztosított azon jogával, mely a munkáltató parancsnokok ellen irányult volna. A munkavédelmi segítő bejárások alkalmával felhívta a parancsnokok figyelmét a problémákra, melyek általában nem kerültek megoldásra. Az objektivitás jegyében meg kell említeni azt a tényt a parancsnokok védelmében, hogy ellentmondás tapasztalható a jogszabályban előírt kötelezettségük, és a rendelkezésre álló feltételrendszer között. Vagyis a munkavédelemnek nem áll rendelkezésre önálló költségvetés, így a munkavédelmi tiszt rá van utalva a logisztikai szolgálati ágakra. A logisztikai szolgálat monopol helyzetét ezen a területen célszerü csorbítani.

Egy példa az együtt nem müködésre. Az egyéni védőeszközök tervezését és beszerzését a ruházati szolgálati ág hajtja végre, nem kikérve a munkavédelmi tiszt és orvos véleményét annak ellenére, hogy az egyéni védőeszköz meghatározásának módja munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Érvényesülni kellene a szubszidiaritás elvének, miszerint a döntést azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatóak és érvényesíthetők. Magyarul, a problémákat a keletkezés helyén kell kezelni.

Még egy lényeges dolog. Még senkit nem vontak felelősségre azért, mert az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, és szervezési feltételeit nem biztosította!

A Honvédszakszervezet minden lehetséges eszközével támogatja a munkavédelem jelenlegi állapotából való pozitív irányú előremozdulást.

Budapest 2008. november 28.

Németh Péter nyá. mk. alezredes

HOSZ munkavédelmi tanácsadó

Email: nemethp@hsz.hu

Tel.: 70/334-9795