Csopak után, rendkívüli kongresszus előtt

Tisztelt Tagtársak!

Engedjétek meg, hogy nemcsak mint alapszervezeti vezető, hanem mint a szerződéses katonákat képviselő tisztségviselő is megosszam veletek a következőket. Nem mindegy ugyanis, hogy a honlapunkon, újságunkon keresztül milyen érzéseket generálunk bennetek, hiszen ezen információk alapján gondolkodtok rólunk, gondolkodunk magunkról és gondolkodnak mások a Honvédszakszervezetről.

A HOSZ véleményem szerint egy átalakulási folyamaton megy keresztül. Ennek a folyamatnak egyik jelentős eseménye lehet az elmúlt három nap, hiszen ilyen lehetőség az elmúlt években nem adatott. Arra gondolok, hogy ilyen légkörben, őszintén, valóban a probléma mihamarabbi megoldására törekedve, ennyire produktívan még nem volt lehetőségünk dolgozni. A kongresszusra készülünk, mindenki érzi ennek a súlyát.

Nem baj az, ha már azok a képviselők, akik amúgy is a kongresszuson dönteni fognak, elkezdenek azon morfondírozni, hogy milyen vezetőséggel lehet a szervezet még erősebb és melyik vezetői csapat fogadható el a legszélesebb körben. Nem biztos hogy találunk 100 % - osan támogatható megoldást, de arra kell törekednünk, hogy a lehető legjobbat megtaláljuk.

Nekem ez a pár nap erről szólt, valamint arról, hogy a félreértéseket tisztázzuk, az elmúlt évben kialakult torz információkat helyrerakjuk és átbeszéljük, hogy a továbbiakban miként képzeljük el a müködésünket és miként képzeljük el az érdekérvényesítést.

Nem titok, hogy szemléletváltásra van szükségünk, ezt valószínüleg a vezetőink megválasztása garantálni fogja. Úgy gondolom, az elmúlt három nap a bizonyíték arra, hogy van széles körben támogatható potenciális vezetői csapat a HOSZ - nál és elég sok kérdésre megkaphatta a választ az, aki a késő estig tartó megbeszéléseken részt vett.

A haderőnemek egymás között, majd meghívásos alapon egymással is megtárgyalták a kis közösségi véleményeket, így jutottak közelebb a megoldáshoz, valóban módszeresen végezték a munkát. Én jól éreztem magam, mégpedig azért, mert úgy gondolom, máris változott valami, máris elindultunk egy olyan úton, ami a szervezeti életben is pozitív hatást gyakorol majd és had legyek részrehajló, a szerződéses katonák és saját alapszervezetem nevében sem mindegy, hogy milyen hamar találunk megoldást. Az öröm akkor teljes igazán, ha az egyén meggyőződésének megfelelő döntés születik a végén, viszont a döntés után a másként gondolkodóknak úgy gondolom kötelességük ezt elfogadni és azok mögé állni, akik a többség jóváhagyásával tisztségbe kerülnek.

Tisztelettel: Szijártó Zsolt

                 szerződéses szekció elnök

                 kecskeméti alapszervezeti vezető

Csopak - Álljunk meg egy kis időre, tekintsünk a múltba, majd összpontosítsunk a jövőre.

Csatlakozom azon tisztségviselő társaimhoz, akiknek a Csopakon töltött napok rengeteg tapasztalatot, őszinte párbeszédet, nyitottságot, jó érzéseket és bizakodást hoztak.

Szijártó Zsolt szerződéses szekció elnök, kecskeméti alapszervezeti vezető kollégám írását mintegy kiegészítve szeretném megosztani veletek alábbi gondolataimat.

Tisztelt Tagtársak!

Szemléletváltásra szükség van, ebben egyetértünk, az elmúlt napok tapasztalatai bizonyítják, hogy tudunk együtt gondolkodni és dolgozni.

Ne halogassuk a változást, ha valami nem müködik: minél hamarabb változtatunk, önkéntes bátorságunkat annál hamarabb, látszódó formában jutalmazza az élet.

Azt gondolom, hogy a félelemnek nincs értelme, mert (Hitchcock szavait idézzem) csak akkor érdemes szorongani, ha azt az ember direkt élvezi. Minden korban a sorsukat irányítani képtelen emberek szerettek hinni a nagy végben – a gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy reálisnak és tevékenynek lenni érdemesebb. Hiszen oda jutunk, amiért saját magunk megdolgozunk.

Czövek János főtitkár beszámolója körvonalazta a kereteket is, melyek alapot adnak a jövőbeni tevékenységünknek!

Bizonyos szempontból minden ember tette egyszemélyes: ebben felelősséget egyedüli módon kell viselni – társaink lehetnek ugyan, de a döntéseket magunk hozzuk meg. Tehát a helyes válasz: nem kell várni senkire – mindenki a maga dolgában, saját felelősségét lássa helyesen.

Meg lehet változni. Érdemes jobbat akarni!

Lássunk világosan és őrizzük meg optimizmusunkat, hogy a legalkalmasabb személyeket tudjuk megválasztani!

Tisztelettel: Szücs Andrea

                 női szekció elnök

                 veszprémi alapszervezeti vezető