A Hosz beadványáról ír a sajtó

Az Alkotmánybírósághoz fordul - a Honvéd Szakszervezet a katonákat érinti több szabályozással összefüggésben. Azt kifogásolják, hogy a fegyveres testületek tagjaira vonatkozón az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit a szolgálati szabályzat határozza meg. (december 15. Klubrádió, A Honvédszakszervezet (HOSZ) elnöke azzal indokolja a lépést, hogy a civil szakszervezetekhez képest eddig is csorbított jogosítványaikat a katonák jogállásáról szóló törvény módosításával igyekszik tovább csökkenteni a szaktárca. Farkas László szerint alkotmányellenes, hogy a törvény a katonai titkosszolgálatoknál lényegében ellehetetlenítette az érdekképviseletet, miként a külföldi szolgálatoknál is, holott ott lenne igazán szükséges a szakszervezeti gondoskodás. A szakszervezet vezetője elmondta: a katonáktól megvont jogosultságokért szeretnének ellentételezést kapni, a sztrájkjog korlátozásáért cserébe növelni lehetne például a kollektív munkavállalói jogokat. Népszabadság 8.o. Katonaérdek-védők alkotmányos aggályai, Népszava 4.o. Alkotmánybírósághoz fordulnak, Metro 2.o. Három szabályozást kifogásolnak)

Népszabadság, 2004. december 16., csütörtök, 8. oldal

Katonaérdek-védők alkotmányos aggályai

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Honvédszakszervezet (HOSZ). A katonák reprezentatív szakszervezetének elnöke azzal indokolja a lépést, hogy a civil szakszervezetekhez képest eddig is csorbított jogosítványaikat a katonák jogállásáról szóló törvény módosításával igyekszik tovább csökkenteni a szaktárca. Farkas László szerint alkotmányellenes, hogy a törvény a katonai titkosszolgálatoknál lényegében ellehetetlenítette az érdekképviseletet, miként a külföldi szolgálatoknál is, holott ott lenne igazán szükséges a szakszervezeti gondoskodás.

A szakszervezet vezetője elmondta: a katonáktól megvont jogosultságokért szeretnének ellentételezést kapni, a sztrájkjog korlátozásáért cserébe növelni lehetne például a kollektív munkavállalói jogokat. Farkas szerint alkotmányellenes, hogy az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit náluk nem törvény, hanem a szolgálati szabályzat határozza meg. Az Alkotmánybíróság, vélte, helyt ad majd beadványuknak, de ezt meg lehetne előzni azzal, ha a most készülő szolgálati szabályzatban kompromisszumra jutnának.

Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs igazgatója szerint nemcsak a HOSZ által említett szolgálati szabályzat, hanem törvények is rendezik az alkotmányos jogok katonákra vonatkozó korlátozását. Ennek alapján műbalhénak nevezte a szakszervezet lépését. Bocskai nem tartja szerencsésnek a sajtó útján gyakorolt üzengetést, szerinte az érdekegyeztető fórumon kell megvitatni ezeket a témákat.

A Honvédszakszervezet és Juhász Ferenc miniszter között szinte hivatalba lépése óta feszült a viszony. A miniszter alig burkoltan politizálással vádolta a HOSZ-t, amely azzal vágott vissza, hogy azért nem demonstráltak az előző ciklusban, mert nem fordult elő nullaszázalékos illetményfejlesztés. A vita miatt a két fél kölcsönösen bizalmatlan egymással.

Rendőr, katona nem lehet biztonsági őr

A kormány elfogadta a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet szabályozó törvényjavaslatról szóló előterjesztést - közölte a kormányszóvivő. Batiz András elmondta: személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem végezhet a rendőrség, a határőrség, a honvédség, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának egyetlen munkatársa sem, illetve az állami és hivatásos tűzoltóságok és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai.Népszava, 2004. december 16., csütörtök, 4. Oldal

A Honvédszakszervezet képviseletében Farkas László elnök beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben három jogszabályi rendelkezés megsemmisítését kezdeményezi. Mint azt szerdán újságíróknak elmondta, sérelmezik, hogy az Egyesülési jogról szóló törvény fegyveresekre vonatkozó kitétele szerint az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg, ám ez az eljárási mód sérti az alkotmány azon kijelentését, amely szerint hazánkban az alapvető jogokat törvénynek kell megállapítania úgy, hogy annak lényeges tartalmát nem korlátozhatja. Farkas László szerint nem az a baj, hogy a katonáknak nincs sztrájkjoguk, hanem az, hogy ezt az egyébként alapvető állampolgári jogot nem ellentételezték semmivel. Legalább ilyen sérelmes számukra az, hogy a katonák jogállásáról szóló törvény az állomány egyharmadának akaratához köti az érdekképviseleti szervezet létrehozását, valamint azt, hogy az állományt a vezetőkkel szemben a szakszervezet nem képviselheti. Az ilyen mérvű jogkorlátozásnak nincs elfogadható indoka. Végezetül a beadvány a külföldön szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák érdekképviseletének jogi korlátozását kifogásolja - amelyet szintén a honvédség jogállási törvénye tartalmaz -, mondván, az emberi élet megóvása miatt kiemelt jelentőséggel bírhat egyebek között a szabálytalanságok feltárása.MTI, Metro, 2004. december 16., csütörtök, 2. Oldal

Három szabályozást kifogásolnak

Több, a katonákat érintő szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordul a Honvédszakszervezet.

Kifogásolják, hogy a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit a szolgálati szabályzat határozza meg. Alkotmányellenesnek tartják, hogy a katonai titkosszolgálatoknál dolgozókat az érdekképviseleti szervek a szolgálattal szemben nem képviselhetik bíróság, vagy más hatóság előtt. A harmadik kifogás, hogy a katonák jogállásáról szóló törvény értelmében nincs mód érdekvédelmi képviseletre a külföldi szolgálat esetén sem.

www.honvedelem.hu

Sajtóbeszélgetés keretében adott tájékoztatást újságíróknak december 15-én Farkas László, a Honvédszakszervezet (Hosz) elnöke a szakszervezet ez évi tevékenységéről. Tájékoztatott arról, hogy a HOSZ novemberi választmányi ülésén megtárgyalták a Magyar Honvédség átalakításának és az önkéntes haderőre történő áttérésnek a hivatásos és szerződéses állományú katonák élet- és munkakörülményeire gyakorolt hatását. Elmondta, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek, hogyan lehet szakszervezeti tevékenységet folytatni az átalakuló honvédségben. Bejelentette, hogy indítványt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz egyes, a fegyveres erőket és testületeket érintő jogszabályi rendelkezések utólagos normakontrolljára.