Március 11-én Regiment!

A több éves együttgondolkodást - mely minden sajtótermék megszületésének velejárója - végül a Kossuth-nótából ismerős regiment elfogyása gyorsította fel. Mivel munkatársaimmal - akiket szerénytelenség nélkül nevezhetek alkotótársaknak is - immár 15 éve kivűlről - belülről ismerjük a sereget és a minisztérium kommunikációját, felismertük, hogy a sorkatonaság megszüntetése egy sajátos problémát vet fel. Eddig évente közel 10 ezer kommunikációs csatorna „épült ki” a sereg és a szülők, barátnők, haverok között. A hétvégi találkozások során elmesélt történetekből lehet hogy egy jó, vagy éppen rossz - helyőrsége, alakulata válogatja -, de mindenképpen realisztikus kép alakult ki az otthon maradottakban. Tudták, hogy hol szolgál a fiúk, milyen alakulatnál, na és persze nem maradt titokban a sokszor nyomdafestéket nem tűrő minősítésekkel jellemzett elöljárók személye sem. A spontán üzemelő „Ki mit tud a Magyar Honvédségről?” mozgalom fontos része volt a manapság divatos szóhasználattal kommunikációnak hívott információ cserének.

2004. november 3.-tól ez a sok generációs megélt csatorna megszűnt, a honvédség életének legfontosabb változásairól a napilapok adnak hírt, a tévében is csak a legjelentősebb eseményekről láthatunk képes beszámolót. Végigelemezve ezt a gondolatmenetet döntöttünk úgy, hogy itt az idő - bulvárosan fogalmazva, most vagy soha -, hogy megjelentessük a szárazföldi hadviseléssel foglalkozó magazinunkat.

A 2005-ben megjelenő Regimentekkel szolgálni szeretnénk a honvédelem ügyét, tájékoztatni olvasóinkat a Magyar Honvédség alakulatairól, bemutatni arra érdemes katonáit, és nem utolsósorban a hadtörténelem jeles napjait felidézve, szórakoztatva nevelni, tanítani Önöket. Ebben  a munkában szövetségeseink is segítenek minket,  hiszen már az első számban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum több méltán ismert szaktekintélyének írásával találkozhatnak olvasóink.

Segítő együttműködésükért már most köszönettel tartozunk. 

Örömmel jelenthetjük, hogy az elmúlt években, de leginkább az első szám készítésének időszakában ugyanolyan profi, felkészült katonákkal találkozhattunk a szárazföldi parancsnokság alakulatainál, mint 15 évvel ezelőtt, amikor a TOP GUN repülőmagazin megjelenéséről álmodtunk.

Bízunk benne, hogy a lánctalpak és gumikerekek világa ugyanolyan kedves lesz a Regiment leendő olvasóinak, mint a hajtóműdübörgésektől hangos Aranysas virtuális repülő- és légterei a katonai repülés szerelmeseinek.

Nincs más hátra, mint „begombolni” a harckocsi nyílásait, a hideg vas és a gázolaj szaga megcsapja az orrunkat, felbőg a motor és a lánctalpak –immár Önökkel együtt - elindulnak sajtópiac meghódító útjukra!

Tőrös IstvánAlapító főszerkesztő