Az ember a legfontosabb (1.)

Az Európai Unióhoz való csatlakozással számos jogszabály megváltozott, illetve lépett hatályba. Ezen jogszabályok nem csak a civil szférára, hanem a katonai területre is érvényesek. Az eddig elszigetelten müködö katonai szervezetekhez rendre érkeznek a civil környezetvédelmi, közegészségügyi ellenörzések. A munkavédelmi hatósági ellenörzések megmaradtak a katonai kontroll alatt. Ez elönyt jelent a munkaadók részére, viszont a munkavállalók részéröl mindenképpen hátrányos.

A munkavédelmi ügyvivö 2004-ben 14 helyörségben, 11 katonai szervezetnél tartott szakmai bejárást, vizsgálatot. E vizsgálatokról összefoglaló jelentés készült, melyet a Hosz elnöksége a január 20-ai ülésén tárgyalt. A jelentés terjedelme miatt nem alkalmas közlésre, de a vizsgálatok tapasztalatait e cikkben összefoglaljuk.

A munkavédelmi bejárások elözménye volt a parancsnokok értesítése írásos megkeresés formájában. Emellett a katonai szervezet munkavédelmi tisztjével, vagy megbízottjával is felvettük a kapcsolatot. Több esetben részt vett a vizsgálaton az elöljáró szervezet munkavédelmi fötisztje, de több alkalommal jelen volt haderönemi képviselö és alapszervezeti vezetö is.

A vizsgálatok során a következö témákra koncentráltunk: kockázatértékelés, a fokozottan veszélyes munkakörök, veszélyes gépek és berendezések, elsösegélynyújtás, képernyös munkakörök, érintés- és villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatok, egyéni védöeszközök, veszélyes anyagok, valamint a munkahelyek munkavédelmi követelményei. A vizsgálatokat a hatályos jogszabályok, nemzeti szabványok és belsö intézkedések figyelembevételével végeztük.

A vizsgálatok legföbb célja kettös volt. Egyrészt felhívni a parancsnokok figyelmét a munkavédelem fontosságára, másrészt világos képet kapni a jelenlegi állapotokról, a késöbbi érdekképviseleti-érdekérvényesítö munkánkhoz.

Mielött végképp belekezdenék a rövidített összefoglaló jelentésbe, egy lényeges dolgot kell még tisztázni. A Hjt. rögzíti a szakszervezet jogosultságát. A munka- és szolgálati körülmények ellenörzése nem egy szük, behatárolt terület, a vonatkozó dokumentumok, a különbözö felülvizsgálatok, vagy üzembe helyezési eljárások vizsgálata mind szorosan csatlakozik hozzá, gyakorlatilag felöleli a munkavédelem teljes vertikumát.

Két alapvetö dokumentációval kell rendelkeznie a katonai szervezeteknek. Ebböl az egyik a Szervezeti Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban SzMvSz). Ezek rendelkezésre állnak, viszont a szervezeti átalakulás miatt a tartalmukat jelentös mértékben át kell dolgozni. Problémát jelent viszont, hogy a munkavállalók jelentös része nem ismeri a szabályzat tartalmát, holott a munkavédelemröl szóló 1993. XCIII. évi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/2000. HM rendelet ezt elöírja. Több helyen a véleményeztetési eljárásokat mellözik az érdekképviseleti szervekkel.

A másik alapvetö dokumentáció a kockázatértékelés. Ezen a területen jóval nagyobb problémák jelentkeznek. Valamennyi munkavédelemmel összefüggö tevékenységet erre alapozva kellene tervezni, szervezni és végrehajtani. A kockázatértékelés az alapja a parancsnokok munkavédelmi tevékenységének. A Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal szigorú követelményt támasztott a katonai szervezetekkel szemben, ami persze a munkavédelmi szakembereken csapódott le. Nevezetesen az „1000 pontos módszer” használatát rendeli el a kockázatértékelés-kockázatkezelés kapcsán, ami nehéz feladat elé állította a személyi állományt. Nem is tudtak sokan megbirkózni ezzel a feladattal. Gyakorlatilag a munkavédelmi tisztek egyedül maradtak, a kockázatértékelés pedig nem érte el a célját. A honvédség teljesen lemaradt a 2002. december 31-ei határidöhöz képest.

A cikk folytatását a márciusi számban találják majd – a szerk.